A mezőgazdaság egyik legnagyobb aktuális kihívása nem csupán az éghajlatváltozás, hanem a szakképzett munkaerő égető hiánya. Kovács Gábor, a Vaderstad Kft. munkatársa a PREGA konferencián elhangzott előadásában rávilágított: ma már nem az a kérdés, hogy létezik-e autonóm traktor, hanem az, hogy a mögé kapcsolt munkagép képes-e emberi beavatkozás nélkül elvégezni a precíziós feladatokat. Az élmezőnyhöz tartozó gyártók fejlesztései ezért arra fókuszálnak, hogy a "pilóta nélküli" világban a munkagép maga legyen az intelligens egység.
A fejlődés mérföldköveként mutatták be azt az E-Services rendszert, amely már képes a talajszkennerrel készített térképek alapján önállóan vezérelni az olyan összetett eszközöket, mint a TopDown kultivátor. Kovács Gábor hangsúlyozta: a piacon széles körben ismert Tempo szemenkénti vetőgép új generációja már túllépett a "gyorsaság és pontosság" korszakán. A modern gazdaságokban ugyanis már nem alapvetés, hogy a gépkezelő kiszáll beállítani a rugókat vagy a vetésmélységet – a gépnek ezt szoftveresen, akár soronként külön-külön kell megoldania.

Fotó: Agroinform.hu
Új generációs Tempo: agy a vetőkocsi mögött
Az új fejlesztések során a gép minden egyes elemét újratervezték, hogy megfeleljenek az autonóm erőgépek támasztotta igényeknek. Míg a korábbi modellek mechanikus vagy központi hidraulikus kocsifeszítéssel dolgoztak, az új generációnál a technikai feltételek adottak ahhoz, hogy minden egyes vetőkocsi önálló parancsokat hajtson végre.
A legfontosabb újítások közé tartozik:
• Vezérelhető mélységállítás: A mechanikus fogantyúkat elektromos motorok válthatják fel, amelyek programozott adatok alapján, menet közben módosítják a vetésmélységet.
• Zárókerék nyomásérték állítás: Az új rendszer lehetőséget biztosít a soregység zárókerekeire ható nyomásérték fülkéből történő állítására.
• Speciális vezérlőegység: Egy intelligens rendszer, amely képes "beszélgetni" a traktorral. Összekapcsoláskor azonnal feltérképezi az erőgép képességeit, így elkerülhető a bizonytalanság, hogy mely funkciók (például automata szakaszolás) érhetőek el.

Fotó: Agroinform.hu
Adatalapú sorközművelés és telemetria
A precizitás nem áll meg a vetésnél. Az új rendszer képes minden egyes kocsi nyomását monitorozni, és ebből azonnali térképet készíteni az Isobus monitorra. Ha például egy vetőkocsi keményebb talajjal vagy keréknyommal találkozik, a gép megemeli a nyomást az egyenletes mélység tartása érdekében. Ezt az adatot elmentve a későbbi sorközművelés során a kultivátor már előre tudni fogja, hol kell nagyobb terheléssel dolgoznia a tápanyag pontos lehelyezéséhez.
A gépkezelők kényelmét szolgálja az a támogatás is, amely lehetővé teszi, hogy a fontos funkciókat (pl. magdózis módosítása) fizikai gombokra programozzák az iPad érintőképernyője helyett. A távoli jövő pedig a telemetriában rejlik: a fejlesztés alatt álló flottakövető rendszerrel a távolból is ellenőrizhető lesz a magtartály szintje, vagy akár a szervizes szakember is javíthat szoftveres hibákat anélkül, hogy több száz kilométert utazna a helyszínre.
Ahogy a Hannoverben bemutatott "élő logó" – sárga és fekete mustár keverékéből vetett ábra – bizonyította: a modern technológia már képes a milliméterpontos, programozott és teljesen automatizált kivitelezésre.