precíziós gazdálkodás

Géppiac

  • Amazone UX3200/27

    Amazone UX3200/27
    11.000.000 HUF

    2020-04-24PermetezőgépekSzabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Eladó 2012-es gyártású Amazone UX3200/27 vontatott szántóföldi permetezőgép. Teljesen működőképes állapotban. Felszereltség: -Szuper L 27 m szórókeret, Profi...

    11.000.000 HUF
  • MachineryGuide SM1 GPS sorvezető, nyomkövető

    MachineryGuide SM1 GPS sorvezető, nyomkövető
    259.000 HUF

    2019-10-18Egyéb traktor tartozékokPest megye

    A MachineryGuide SM1 csomag egy Android alapú GPS sorvezető rendszer, amely gyors és egyszerű beüzemelést követően +/- 30-40 cm sorcsatlakozási pontossággal...

    259.000 HUF

Hozzászólások

  • Új földtörvény » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | joc

    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

  • Pályázat NFA földekre » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Valodi

    LIFE03ENV /H/000291 sz. program: „INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZER AZ ÁRVÍZVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS A VIDÉK FOGLALKOZTATÁSI PROBLÉMÁK EGYIDEJŰ KEZELÉSÉRE” Projektfelelős: Ár- és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. (korábban: Tisza-Szamos Kht) Partnerek: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természetföldrajz Tanszék, Szent István ŹEgyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Cötkény Térségfejlesztő Szövetség. Terület: Dél-borsodi Mezőség (Kis-Hortobágy), 18 000 ha Költség: 861 880 euró, ŹEU támogatás: 257 358 € (30%), Önrész: 604 522 € Időtartam: 2003. augusztus - 2006. március. A projekt keretében olyan innovatív vízgazdálkodási rendszert terveztünk és számos műtárgy építésével valósítottunk meg, amely a Dél-borsodi Mezőség területén a megváltozott környezeti viszonyokhoz igazodó területhasználatot teszi lehetővé. Ebbe beletartozik a terület utóbbi évtizedekben megromlott természetes vízellátásának helyreállítása, a folyószabályozások, belvízelvezető rendszerek megépítése óta kiszáradt területek vízellátásának javítása, a vizes élőhelyek kialakítása (a Tiszából történő rendszeres elárasztásokkal, valamint a Bükk hegységből érkező patakvizek visszatartásával). A rendszer segíti a mezőgazdasági eredetű, diffúz nitrátszennyezések elkerülését, a területen fennmaradó génbanki funkció alkalmas vízszennyezések környezeti kárának kivédésére. A rendszer támogatja az extenzív, ökológiai gazdálkodás bevezetését a területen (külterjes állattartás, halászat, alternatív növénytermesztés) és megelőzi a nagy léptékű kiszáradást. A vizes élőhelyek létrehozásával már eddig is nőtt az élőhely-mozaikok száma. A rendszer kedvező hatásai révén növeli a terület népességmegtartó erejét (halászat, vadászat, vidéki és zöldturizmus, tájfenntartó extenzív mezőgazdálkodás). A terület tervezett komplex fenntartható fejlesztése a Tisza-völgy egésze számára árvízvédelmi és területhasználati mintát szolgáltat. Nyilván a Fideszes szociálpedagógus Kanyok gyereknek és társainak lett ez kiírva, meg természetesen ők tettek ezért legtöbbet. Még az óvodában. Javaslom megnézni a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága földbérleti pályázataink nyerteseit! Korábbi dühömben azt írtam, hogy rohadjanak meg.... Jól tudják Fideszék, hogy kik...

  • AKG támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Megjelent a 139/2012. (XII. 22.) VM rendelete az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. I. AKG - 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosítása A módosítás révén a „hüvelyes növény”fogalma a következő lett: bab, borsó fajok, lencse, csillagfürt, szójabab, szegletes lednek, földimogyoró. (Kikerült a takarmánybükköny.) A „szálas pillangós takarmánynövények” fogalma a következőképpen alakul: lucerna, bükköny-félék, vöröshere, bíborhere, fehér here, korcshere, perzsa here, alexandriai here, lódi here, fonák here, somkóró, takarmány baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, szeradella, borsó fajok, tarka koronafürt, koronás baltavirág, görögszéna, fehérvirágú somkóró vagy ezen növények keveréke, füves keveréke, illetve ezen növényeket tartalmazó keverék; Pontosításra került a „zöldtrágya-növény” fogalma: olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a talajtermékenység javításának céljából fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb a vetést követő első virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül, ahol az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek. (Tehát a többéves lucerna pl. egyértelműen kizárásra került.) A legeltethető állatállományra vonatkozó előírások betartása valamennyi célprogram esetén úgy kerül megállapításra, hogy a célprogramokban támogatott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek támogatott területe – TEHÁT a LEMÉRT terület -, valamint az adott célprogramban előírt állatsűrűség szorzatának eredménye képezi azt az állategységet, amely az előírt állatsűrűségi előírások teljesítéséhez szükséges. A módosítással beemelésre került, hogy a gazdálkodási év során kijuttatott hatóanyagdózis kizárólag abban az esetben haladhatja meg az adott gazdálkodási évi tápanyag-gazdálkodási tervben foglaltakat, ha az a következő gazdálkodási évre elkészített tápanyag-gazdálkodási terv adatai alapján a következő évi főnövény tápanyag utánpótlása céljából indokolt. A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre. További könnyítés, hogy ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatását legkésőbb 2014. október 31-ig kell megvalósítani. Ültetvénykivágás (folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell): - a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 10 napon belül nyomtatványon be kell jelentenie az MVH-nak. Ha a gazdálkodó kivágott ültetvényét nem kívánja újratelepíteni, akkor a kivágás bejelentésével egyidejűleg a kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az MVH-nak. Amennyiben a visszavonásra nem kerül sor a fenti időpontban, úgy az azt jelenti, hogy a visszatelepítés 12 hónapon belül megtörténik. - az újratelepítés befejezését a megvalósulást követő 10 napon belül, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon az újratelepített növényfaj megnevezésével együtt be kell jelentenie az MVH-nak. Csak kizárólag a bejelentést követően lehet benyújtani kifizetési kérelmet ! Az ültetvényes célprogramokból a gazdálkodó az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel a célprogramból a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget vissza kell fizetni, ha: - az újratelepítésre nem került ültetvény területére kifizetési kérelmet nyújt be; - nem tesz eleget az előírtak szerinti, az ültetvény kivágására vonatkozó, vagy az újratelepítésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének; - amennyiben 12 hónapon belül nem kerül az ültetvény újratelepítésre; - az ültetvény kivágását követően nem a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kerül újratelepítésre 12 hónapon belül, vagy - az ültetvény részben kerül kivágásra. A kifizetésre vonatkozó arányos csökkentés meghatározása, csak annyiban változott, hogy beemelésre került jogi szempontból, hogy a csökkentésnél nem csak a kisebb területre történő benyújtás ténye veendő figyelembe, hanem az ellenőrzések során történő csökkentést is.(Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.) A tápanyag-gazdálkodási terv illetve a Gazdálkodási Napló benyújtásának hiánya esetén a támogatáscsökkentés 15-15 %-ra mérséklődik a jövőben. Ha az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a gazdálkodó nem felel meg a 10. § (1) bekezdésében (legeltethető állatfajok tartója a támogatási időszak egésze alatt, állatnyilvántartás, bejelentési kötelezettség), valamint a Természetvédelmi illetve Környezetvédelmi gyeptelepítési célprogramok esetében az első évi művelési ág váltás bejelentése előírásainak, úgy a célprogramból a támogatási időszak lejártáig a gazdálkodó kizárásra kerül, és az eddig felvett támogatási összeget vissza kell fizetni. (Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.) A vízerózió elleni célprogramban a vetésszerkezetből kikerült a 12 % feletti lejtős területen egyébként sem termeszthető dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka Egyértelműbbé tette a jogszabály, hogy a gazdálkodási évének végétől kell egyes célprogramok esetében a megemelt állatlétszámot figyelembe venni. Pontosításra került a talaj- illetve növénymintavétel során kötelezően feltüntetendő adathalmaz a rendelet 18-19. mellékletében. Feltüntetendő a mintavételi lapon Enyhébbek lettek a gyepgazdálkodási célprogramok legeltetéssel kapcsolatos előírásainak egyes jogkövetkezményei, valamint az ökológiai gazdálkodás terén beemelésre került a növényvédelmi előírások megsértésének szankciója is. A rendeletek 2012. december 23-án lépett hatályba Rendelet és mellékleteinek elérhetősége: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12178.pdf További információk a kamarai tanácsadóknál érhetők el. e-mail: info@agrarkamara.hu

  • Pályázat NFA földekre » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | Valodi

    Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszterhez Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Fazekas Sándor miniszter Tisztelt Miniszter Úr! Az új földtörvény Vidékfejlesztési Minisztérium által javasolt, véglegesnek szánt szövege nem szolgálja a vidéket, nem szolgálja az országot. A tervezet, 2013 május 16-án - Pünkösd előtti csütörtökön - jelent meg a kormányzati honlapon, és az ugyanott megjelent tájékoztatás szerint jövő héten a parlament mezőgazdasági bizottsága elé kerül. Ezért ezúton SÜRGŐSSÉGGEL fordulunk Önhöz, mert a tervezetben jelentős koherencia- zavarokat látunk. Amennyiben a Kormány célja „a családi gazdaságok megerősítése, korszerű európai mezőgazdasági modell kialakítása” – a tervezet ezt nem szolgálja. A korszerű európai mezőgazdasági modell a családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül. Korszerűnek a tudomány mai állása szerint csak az tekinthető, ami a fenntartható vidékfejlesztést szolgálja. Alapfeltétel, hogy 1. a helyi erőforrások a helyi közösségek boldogulását szolgálják, 2. a helyi családok találjanak megélhetést - ne kelljen elvándorolniuk, 3. a bevételek helyben maradjanak, a helyi gazdaság fejlődését szolgálják, 4. az élelmiszereket a lehető legkisebb szállítási távolságban állítsák elő, 5. az erőforrásokat fenntartható módon használják, 6. a mezőgazdaság ne szennyezzen, ne pusztítsa a természet rendszereit, 7. egészséges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszert állítsunk elő. Történelmi horderejű, nemzetbiztonsági jelentőségű döntés előtt áll a Kormány és a Parlament. Az Élőlánc Magyarországért figyelmeztet minden döntéshozót, hogy a nagytőkés érdekcsoportokat, és csakis őket szolgáló rendelkezések továbbra is gerincét alkotják a földtörvény tervezetnek – ez pedig szemben áll a Nemzeti Vidékstratégiával, szembenáll a magyar nép érdekeivel. Figyelmeztetünk továbbá, hogy a külföldi földtulajdont kizáró hangzatos kormányzati nyilatkozatok ellenére a földtörvény kormányzati tervezete 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel való földszerzéshez. A Kormány súlyos mulasztást követett el, azzal, hogy nem kezdeményezett tárgyalásokat az EU-val a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására, illetve nem kezdeményezte, hogy a földet vegyék ki a tőke szabad áramlásának rendelkezése alól. MOST még mindezt pótolhatja:  A tárgyalásokat a társadalom nyomására való hivatkozással még mindig meg lehet kezdeni - ez lenne a valódi „szabadságharc”.  Egy sanda trükköktől mentes, valóban a magyar vidéket, a magyar családokat és a magyar társadalmat támogató földörvény az elkövetkező években helyreállíthatná az elviselhetetlenségig fajuló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket ( „Minden gyerek lakjon jól” versus milliárdos támogatásokat elszívó érdekcsoportok) - új esélyt adva vidéknek és városnak egyaránt. Fentiek érdekében a tervezettel kapcsolatban az alábbiakban fejtjük ki véleményünket a tervezetről: 1. Már a célok meghatározása is zavaros  nem beszél kis és közepes családi gazdaságokról  közepes méretű agrárüzemek elterjedését tűzi ki célul – de nem határozza meg, hogy mit ért ez alatt  versenyképes mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földbirtokokról beszél, de nem határozza meg, hogy mit ért ezalatt  birtokelaprózódásokról beszél, de ezt sem lehet tudni, hogy mit ért alatta 2. Már az 1. §-ban hangsúlyozza, hogy külön törvények eltérő szabályokat is megállapíthatnak. Az ismeretlen tartalmú üzemszabályozási törvény, a botrányos körülmények közt alaptörvénybe emelt integrált mezőgazdasági termelésszervezés – a tény, hogy az integrátorok ma még ismeretlen feltételekkel födet is szerezhetnek – komolytalanná teszi a földtörvény tervezetének egészét. 3. Az, hogy mindezeket gondosan titkolják a közvélemény elől, hogy a magyar népnek nincs joga idejekorán megismerni és részletesen megvitatni az életünket, jövőnket alapvetően meghatározó törvényeket - arra utal, hogy a magyar nép érdekei ellen való törekvések bontakoznak ki a ki tudja hol működő hatalmi centrumokból. Részletes vélemény a 2013. 05.16-án a Kormány honlapján nyilvánosságra hozott tervezetről: 1. 5. § 7. A „földműves” fogalmának meghatározásában az „illetve tagállami állampolgár” kitétel az 5.§ 24. pontja szerint az Európai Unió 27 országa, valamint Izland, Svájc, Norvégia és Liechtenstein állampolgárai – azaz 508 millió ember számára nyitja meg a földpiacot, akik a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vásárolhatnak földet. Minden esetben, amikor a törvény „földművesről” beszél – ezt kell érteni alatta. Őseink életüket sem kímélve védték meg a hazát ezer éven át – Önök pedig egy 3 szavas szövegrésszel – egy tollvonással adják idegen kézre földjeinket. Mindezt úgy, hogy a közvélemény felé tett nyilatkozatokban harciasan védik a magyar földet és azt állítják, hogy az nem kerülhet külföldi kézbe. Persze úgy nem, hogy átalakítják a szavak jelentését, és a törvény szövegében már csak az EU-n kívülieket nevezik külföldinek… De szabad-e így becsapni egy országot? 2. Az 5. § fogalom meghatározásai közül hiányzik a „földhasznosítási kötelezettség” definíciója, melyre később több ponton is utal a tervezet. 3. 5. § 19. pontja „mezőgazdasági termelőszervezet” – „tagállami székhelyű jogi személy” – vagyis Európa 30 országából bármely cég bejelentkezhet a magyar földekért. 4. 5. § 19. b.) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet is… 5. 5. § 22. „pályakezdő gazdálkodó” – ez a pont azt jelenti, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhet a földért, ha a bejelentkezéskor itt lakik… 6. 13. § (1) „5 évig… más célra nem hasznosítja” – Mi az a más cél? Miért csak 5 év? 7. 13. § (2) ab) „Nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél…a föld használatát a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozója tulajdonában álló mezgazdasági termelőszervezet javára engedi át.” – Ez az egyik kiskapu, amit a korábbi tervezetben oly sokat kritizáltunk, és ez az, ami a gazdasági társaságok korlátlan terjeszkedésének ad teret. 8. 13. § (2) c. vetőmagtermeléshez szükséges terület átengedése… ez is kiskapu, mert nem szükséges a vetőmagtermeléshez más területét használni. 9. 15. § a.) A „pályakezdő gazdálkodó”-ra vonatkozó rendelkezés lehetővé teszi, hogy Európa 508 millió állampolgára közül bárki bejelentkezhessen a földre, ha megígéri, hogy majd ott fog lakni… 10. A 16. § (2) pontja ellentmond az (1) pontnak – az egyik 300 hektárban, a másik 1200 hektárban határozza meg a magánszemély által megszerezhető földet. 11. 16. § (3) pont - Messzemenően nem értünk egyet azzal, hogy az állattartó telepek, és a vetőmagtermesztők birtokmaximuma 1800 hektár legyen! Ez nem mást jelent, mint hogy ezek a gazdaságok az adott körzetben kiszorítanak mindenki mást a jövedelemszerzés lehetőségéből. Vetőmagot termeszteni 300 hektáros gazdaságban is lehet – és akkor másoknak is „jut kenyér” – mert a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás. Ha elfogadjuk, hogy egyetlen család, egyetlen vállalkozás elviszi a településhez tartozó földek jövedelmének döntő hányadát, akkor ellehetetlenítettük a település többi gazdálkodni, és abból megélni kívánó családját. 12. 16. § (4) Nehezen értelmezhető rendelkezés. Minek a hússzorosa? 13. 16.§ (6) „…figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát” – Egy másik sokat emlegetett kiskapu. Miért is kéne figyelmen kívül hagyni? Miért is nem vonatkoznak egységes szabályok mindenkire? 14. 16. §. (7) Teljességgel elfogadhatatlan, hogy az egyház, hitelintézet, önkormányzat korlátlan méretű földdel rendelkezhet. Semmi nem indokolja. Miért is szoríthatnák ki ezek a szervezetek a földhasználat jogából a helyi gazdálkodó családokat? 15. Az egyházak esetében csak a szociális és az intézmények önellátását célzó nonprofit földhasználat elfogadható – és csak ott, ahol az illető egyház a helyi közösség része, illetve azt szolgálja. Egyébként pedig ne szorítsa ki az egyház a megélhetésből a helyi családokat. Az egyházi nagybirtokok semmiben sem jobbak az egyéb nagybirtoknál, mely cselédsorba taszítja, kisemmizi az embereket. Andrásfalvy Bertalan arra tanít, hogy „a rossz hagyományt nem szabad feltámasztani.” A krisztusi tanítással pedig ellentétes a vagyonszerzés. 16. A 18. § bc) pontját a d) pont utánra kell sorolni, hogy helyben lakóhoz kerülhessen a föld. 17. A 18. § (2) a) és b) pontja a visszaélések melegágya. Elfogadhatatlan kiskapuk! Az állattartó telepeknek nyújtott kiváltságok olyan szemléletet mutatnak, mely szerint a növénytermesztéshez nem kell föld… A kenyérgabona, a napraforgó, a vetőmagok, stb. megtermelése leértékelődik a kormány szemléletében – ami szakmai szempontból elfogadhatatlan. Semmi nem indokolja az állattartóknak adott előnyöket – főként annak ismeretében, hogy a nagy szakosított állattartó telepek hazai és külföldi tőkés érdekeltségek kezében vannak – itt tehát ezek szorítják ki a helyi közösséget a megélhetésből. Visszaélésekre is lehetőséget ad ez a kedvezmény. Jó példa erre Raskó György esete, aki megvásárolt egy valamikori TSZ-t 800-as tehenészettel és 3000 hektárral, majd a tehenészetet eladta - egy bányának… - így a bánya – vagyis a szegény földnélküli tehenészet földért jelentkezett az állami föld pályázaton, és nyert is… Éppen a bábonymegyeriek elől nyerte el a földet, akik csak annyi földet szerettek volna, hogy eltarthassák belőle a családjukat. Most ellenük folytat a kormány hadjáratot – a „bánya” pedig visz mindent. 18. A 21. § (2) pont lehetővé teszi, hogy kifüggesztés, és hatósági engedélyeztetés nélkül, a nyilvánosság megkerülésével vásárolhassa meg a földet az állattartó telepet üzemeltető, vagy az eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítója - ez is kiskapu! 19. A 27. §(3) pont b.) bekezdés – miszerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, „ha az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne” – visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezés – mert nem definiálja, hogy mit nevez ésszerűtlen birtokszerkezetnek. 20. A 39. § (2) pont ab) és c) pontja ismételten olyan kiskapu, mely korlátlan birtokméretet biztosít a gazdasági társaságoknak. 21. 43. § (3) a) mindenkit megelőz a földbérlet esetén az, aki „legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, … és takarmány-előállítás biztosítása a cél” – ismét indokolatlanul szorít ki a megélhetés forrásából másokat. ismét egy kiskapu. 22. 45. (1) c.) „… előhaszonbérleti jog nem áll fenn… a mezőgazdasági termelőszervezet és a tagja, részvényese, illetve annak közeli hozzátartozója közötti haszonbérlet esetén” – Ez is korlátlan földszerzési lehetőséget biztosít. 23. 56. § (1) e) „Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása … a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó, és az annak tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy tag vagy részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez” Ez a rendelkezés egyenesen botrány… a többi hasonlóval együtt ékes bizonyítéka annak, hogy a földtörvény tervezete a nagyüzemi agrár lobbi megrendelésére készült. 24. A 65. § (1) pontja rendelkezik a helyi földbizottságról, miszerint „A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.” – Ez első hallásra megegyezni látszik a civilek javaslatával, azonban attól mégis jelentősen eltér. A civil javaslat szerint a helyi gazdaközösség azokból áll, akik a településen élnek, és legalább 1 hektár földet művelnek, valamint gazdaságuk területének legalább 30 %-a az adott településhez tartozik. A javaslat lényege, hogy azok döntsenek, akik a település közösségének érdekeit legjobban tudják képviselni. A földdel kapcsolatos ügyekben a helyben élő gazdáknak van kellő rálátása és tapasztalata ahhoz, hogy a közösség szempontjából helyes döntést hozzanak. Javasoljuk még a település közösségének képviseletében bevonni a bizottságba a polgármestert is. 25. Ami hiányzik: a haszonbérleti szerződésekhez nem kell a helyi földbizottság hozzájárulása. Ez megmagyarázhatatlan, mert a haszonbérlet éppúgy érinti a helyi közösség, helyi gazdálkodó családok érdekeit, mint a vásárlás. 26. A helyi földbizottság jóváhagyását minden – a településhez tartozó földre vonatkozó ügyletben feltételül kell szabni. 27. Végül, de nem utolsó sorban – sajnálatos, hogy a tervezetben egyetlen szó sem esik a környezetre, a természetre és az emberi egészségre való hatásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó ökológiai gazdálkodásról, tájgazdákodásról - semmilyen rendelkezés nem szolgálja térnyerésüket. Ez is annak a jele, hogy a közérdek háttérbe szorult. Kérjük miniszter urat és minden döntéshozót, hogy népünk jövője szempontjából gondolják újra a földtörvény és a kapcsolódó törvények ügyét. Magyarország, 2013. május 21. Tisztelettel az Élőlánc Magyarországért elnöksége

  • Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) » 2014. október 15., csütörtök 11:33 | hasutas

    Válasz #2379 hozzászólásra Tessék szemezgess 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. főtevékenység: az egyéni vállalkozói nyilvántartásban főtevékenységként megjelölt mezőgazdasági termelő tevékenység; 2. főállású mezőgazdasági termelő: az a személy, aki nem rendelkezik munkaviszonyból vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelemmel és a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó árbevétele meghaladja az összes bevételének 50%-át; 3. gazdaság: a termőföld, az állatállomány, továbbá a mezőgazdasági termelő tevékenységéhez kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jogok, gépek, épületek és készletek, és egyéb tárgyi eszközök összessége; 4. gazdaság átvétele: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatásban részesülő, egy vagy több gazdaságátadótól átvételre kerülő gazdaság, és a hozzá tartozó támogatási jogosultságok, valamint kötelezettségek összességének a megszerzése; 5. gazdaságátadó: az a személy, aki legalább 55 éves, a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként végzi, a gazdaság átadás időpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nem részesül saját jogú nyugellátásban, az átadást megelőzően legalább tíz évig mezőgazdasági tevékenységet folytatott és rendelkezik saját tulajdonú gazdasággal, továbbá úgy határoz, hogy véglegesen felhagy a mezőgazdasági tevékenységével; 6. támogatásban részesülő gazdaságátadó: az a személy, aki az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik és kezdeményezi a gazdaságának átadását; 7. mezőgazdasági termelő tevékenység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § 11. pontja szerinti tevékenységek közül a 01.11–01.50 és 01.70 szakágazatba tartozó tevékenység; 8. mezőgazdasági termelő tevékenységből származó bevétel: a mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából – a növénytermesztés, kertészet, és állattenyésztés ágazataiból – származó termékek értékesítéséből származó bevételek összege; 9. gazdaság vezetője: a gazdaság részét képező ingatlanok – beleértve a termőföldet is –tulajdonjogával vagy bérleti jogával rendelkező, tevőleges mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó; 10. működtetési időszak: e rendelet szerinti támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő év január 1-jétől számított ötödik naptári év végéig terjedő időszak; 11. ügyfél: az a természetes személy, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek; 12. tanya: az a külterületi lakott ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel, továbbá az az ingatlan, amely kivett területként, alrészként kivett területként, mezőgazdasági területként vagy lakóház, udvar, gazdasági épületként van nyilvántartva és megfelel a termőföldről szóló törvényben található tanya fogalomnak; 13. kertészet: a támogatási kérelemben az üzleti terv részét képező standard fedezeti hozzájárulás (a továbbiakban: SFH) betétlapon az ügyfél által jelölt, kertészeti ágazat körébe tartozó, a Vhr. 21. § (2) bekezdése szerinti közleményben közzétett D14A, D14B, D15, D16, D17, D34, E, G01A, G01B, G01C, G02, G03A, G03B, G04A, G04B, G04C, G04D, G05, G07, I02, D10, D23, D24 SFH-kódok legalább egyikének megfelelő mezőgazdasági tevékenység; 14. termelői csoport: a Vhr. 3. § 7. pontja szerinti csoport; 15. zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet: a Vhr. 3. § 18. pontja szerinti csoport; 11978 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám16. életvitelszerű tartózkodási hely: az ügyfél azon – bejelentett és a lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő – állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye, ahol az év nagyobb részét tölti, és rendszerint elérhető, amelyet életkörülményei is alátámasztanak. 2. A támogatás jellege és célterülete 2. § (1) E rendelet alapján egy alkalommal költségek fedezetére vagy fejlesztési célra támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez (a továbbiakban: célterület). (2) A támogatási jogosultság kötelezettségátadás, illetve jogutódlás keretében nem átruházható, a Vhr. 10. §-a nem alkalmazandó. 3. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § (1) A célterülettel kapcsolatban támogatást vehet igénybe az a személy, aki: a) a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; b) gazdaság vezetőjeként, első alkalommal ba) új gazdaság létrehozásával, vagy bb) meglévő gazdaság átvételével kezd gazdálkodni; c) a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezik ca) az 1. mellékletben meghatározott szakképesítések, vagy cb) a 2. mellékletben meghatározott képzés keretében szerzett végzettség legalább egyikével, vagy cc) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, vagy honosított, külföldön szerzett, a ca) vagy cb) alpont szerinti szakképesítést vagy végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, vagy oklevéllel; d) gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező SFH-betétlapot és pénzügyi tervet nyújt be. (2) Amennyiben a támogatás igénylője az 1. mellékletben felsoroltaktól eltérő szakképesítést szerzett, abban az esetben a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által kiadott állásfoglalással kell rendelkeznie a támogatási kérelem benyújtásakor arra vonatkozóan, hogy szakképesítése megfeleltethető az 1. mellékletben szereplő szakképesítések valamelyikének. (3) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott végzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezik olyan felsőoktatási intézmény által kiadott igazoló dokumentummal, amely tanúsítja, hogy a támogatási kérelmet benyújtó személy a 2. mellékletben meghatározott szakon végzett képzések legalább egyikének tekintetében sikeres záróvizsgát tett. (4) E rendelet alapján az (5) bekezdésben foglalt kivétellel nem adható támogatás annak, aki e rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt már nyújtott be agrár, vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, vagy pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). (5) A (4) bekezdéstől eltérően támogatás adható annak, aki a) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása című intézkedésre nyújtott be pályázatot, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján nyújtott be támogatási kérelmet, amelyet az MVH nem hagyott jóvá és erről jogerős döntéssel rendelkezik, valamint felülvizsgálat, vagy bírósági eljárás nincs folyamatban, b) a 6. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem benyújtási időszak megnyílta előtt, az egyéb jogcímre benyújtott pályázatát, támogatási kérelmét az arra vonatkozó támogatási határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta, vagy c) a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló jogszabály alapján az országos kvótatartalékból történő, közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére nyújtott be kérelmet, vagy örökösödés útján történő átszállás miatt nyújtott be átírás iránti kérelmet. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11979(6) Nem adható támogatás annak az ügyfélnek, akinek a 3. mellékletben foglalt a) táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 77 pontot, b) táblázat „C” Pénzügyi terv rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 4 pontot, c) táblázat „D” Üzleti terv rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 20 pontot. 4. Kötelezettségek 4. § (1) Az ügyfél köteles: a) a gazdaságot személyesen vezetni; b) a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelő tevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folytatni; c) a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtása előtt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó 2007–2013 közötti költségvetési időszakban megvalósítandó vidékfejlesztési program keretében megszervezett, a célterület szerint meghatározott tevékenységgel kapcsolatos kötelező képzésen részt venni és azt elvégezni; d) a működtetési időszak végéig a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész alapján tett vállalásokat, kötelezettségeket, nyilatkozatokat fenntartani; e) a működtetési időszak alatt a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepelni, valamint eleget tenni ea) a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, eb) a lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ec) a juh-, kecskefélékre vonatkozóan a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ed) a sertésfélékre vonatkozóan a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ee) a baromfifélékre vonatkozóan a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek; f) a használatában lévő területeket a földhasználati-nyilvántartásba bejelenteni, amennyiben a feltételt jogszabály lehetővé teszi; g) a gazdálkodásával összefüggésben Irányító Hatósági közleményben meghatározott tartalom szerinti gazdálkodási naplót vezetni. (2) Az ügyfél gazdaságának el kell érnie a vállalt európai méretegységet (a továbbiakban: EUME) az üzleti terv részét képező SFH-betétlapon meghatározott ütemezés szerint, és azt fenn kell tartani a működtetési időszak végéig. (3) Az ügyfél köteles vállalni, hogy a) a gazdaság üzemméretét a működtetési időszak 4. évének végéig az üzleti tervben vállalt méretre növeli, és azt fenntartja a működtetési időszak végéig és b) amennyiben a gazdaság üzemmérete a működtetési időszak 4. évének vége előtt eléri az üzleti tervben a 4. naptári év végére vállalt méretet, akkor attól az időponttól kezdődően azt az üzemméretet fenntartja a működtetési időszak végéig a (2) bekezdés figyelembe vétele mellett; c) gazdaságának üzemmérete legkésőbb a működtetési időszak 4. évének végére eléri legalább a 4 EUME méretet. (4) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a támogatásra jogosult ügyfél számára megengedett az üzleti tervben megnevezett termékek helyettesítése más ágazaton belüli (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés) termékekkel is. Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelmében az állattenyésztés, a kertészet, vagy az állattenyésztés és a kertészet együttes aránya tekintetében a működtetési időszak 4. évére vállalt EUME értékből részarányt vállalt, akkor az üzleti tervben megnevezett termékek helyettesítése csak a vállalt százalékos arány betartása mellett valósítható meg szankció nélkül. (5) A terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban együtt: családtámogatási ellátás) részesülő ügyfél a gazdaság vezetésébe az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 11980 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. számszóló törvény szerinti közreműködőt vonhat be. A közreműködő bevonásának tényét teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a 4. melléklet szerinti adattartalommal. A teljes bizonyító erejű magánokirat másolatát a közreműködő bevonásának kezdetétől számított 8 munkanapon belül meg kell küldeni az MVH részére, amelyhez igazolást kell mellékelni arról, hogy az ügyfél családtámogatási ellátásban részesül. (6) A gazdaság személyes vezetésének minősül a támogatásra jogosult ügyfél általi személyes vezetés, továbbá a (5) bekezdés szerinti közreműködő bevonásával történő mezőgazdasági üzem vezetése. (7) Az MVH a (2) bekezdés teljesülése tekintetében a működtetési időszakban az ellenőrzés időpontját megelőző naptári éveket is ellenőrizheti. (8) Az a támogatásra jogosult ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásakor csatolta az elismert termelői csoport, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet által kiadott tagság igazolást, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor megadott tevékenységgel releváns elismert termelői csoporthoz, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoporthoz és termelői szervezethez való csatlakozási szándékát jelezte, köteles a működtetési időszak végéig a tagságát fenntartani, továbbá az üzleti tervben megnevezett termékek más termékcsoportba tartozó termékekkel való helyettesítése esetén a tevékenységgel kapcsolatos termékcsoportban működő elismert termelői csoport, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet tagság kialakítására és fenntartására. (9) Az a támogatásra jogosult ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásakor csatolta az ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezettel (a továbbiakban: ökológiai ellenőrző szervezet) a gazdasága vagy annak egy része vonatkozásában kötött szándéknyilatkozatot, a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásakor és a működtetési időszak leteltét követő 60 napon belül köteles az MVH-hoz benyújtani az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy az ügyfél legkésőbb a működtetési időszak első évének végétől a működtetési időszak végéig szerepelt az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében a vállalt százalékos mértékben, és az ellenőrző szervezettel mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó érvényes szerződéssel rendelkezett. 5. A támogatás forrása, keretösszege, mértéke 5. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó 2007–2013 közötti költségvetési időszakban megvalósítandó vidékfejlesztési program 112. intézkedéséhez rendelt keretösszeg, amely 14 391 100 eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A támogatás összege, amennyiben a támogatási kérelemben a gazdaságnak a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérete a Vhr. 21. § (2) bekezdés szerinti közleményben meghatározott SFH értékekkel számolva a) legalább 4 EUME nagyságú, de nem éri el a 7 EUME-t, akkor 20 000 eurónak, b) legalább 7 EUME nagyságú, de a 10 EUME-t nem éri el, akkor 30 000 eurónak, c) legalább 10 EUME nagyságú, akkor 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A támogatás forintösszege a folyósítás évének január 1-jén érvényes Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által rögzített árfolyamon kerül kifizetésre. (4) A vállalt EUME méret számításánál a Vhr. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (5) A Vhr. 21. § (3) bekezdéstől eltérően a vállalt EUME méretet a támogatási kérelembenyújtás évének január 1-jén érvényes EKB által rögzített árfolyamon kell figyelembe venni a működtetési időszak egésze alatt. (6) Az EUME számítás alapjául szolgáló állatlétszámot a napi állományadatok éves átlaga alapján számított állatlétszám alapján kell meghatározni, amelyet az MVH a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak alapján vezetett nyilvántartásokból állapít meg, amit az állatállomány-nyilvántartásnak is alá kell támasztania. (7) Az EUME számítás alapjául szolgáló területméretet az adott évben benyújtott egységes területalapú támogatás adataiból ellenőrzi az MVH, mind a terület mérete, mind pedig a hasznosítás figyelembevétele mellett. Az egységes területalapú támogatással nem érintett területek esetében a terület mérete a földhasználati nyilvántartásból, az SFH érték az ügyfél nyilatkozata alapján kerül ellenőrzésre. 6. A támogatási kérelem benyújtása 6. § (1) A támogatási kérelmet 2012. július 16. és augusztus 16. között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11981(2) A nyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresítenie: a) ügyfél-azonosítási adatok; b) az ügyfél szakképesítésének megnevezése és azonosító száma vagy felsőfokú képzés keretében szerzett végzettségének megnevezése a szak megjelölésével; c) az üzleti terv és annak részét képező pénzügyi terv, amelynek SFH-betétlapján be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet; d) gazdaság átvétele esetén a gazdaság átadó ügyfél-azonosításai adatai. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az ügyfél végzettségét igazoló dokumentum hiteles másolatát, vagy a 3. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalás eredeti példányát, vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti igazoló dokumentum eredeti példányát; b) azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint dokumentumokat, amelyek a 3. mellékletben szereplő értékelési szempontokat alátámasztják; c) a gazdálkodási tevékenység fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, amely egy SFH-betétlapot tartalmazó pénzügyi tervet is magában foglal. (4) E rendelet alapján ugyanazon személy egy támogatási kérelem benyújtási időszakban kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be. Egyazon időszakban benyújtott több kérelem esetén a legkorábbi postára adási idejű kérelem kerül elbírálásra, az azonos időszakban benyújtott későbbi kérelmek elutasítása mellett. (5) A támogatási kérelem vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs. (6) A több végzettséget igazoló dokumentum benyújtása esetén az értékelés során kizárólag az az egy végzettség kerül figyelembe vételre, amit az ügyfél az (2) bekezdés b) pontja szerinti nyomtatványon feltüntetett. 7. A támogatási kérelem elbírálása 7. § A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el, határozatát pedig a 3. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával hozza meg. 8. Kifizetési kérelem 8. § (1) Az ügyfél a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül köteles az MVH által közétett közleményben előírt formában, postai úton benyújtani az MVH-hoz. (2) A támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékletként csatolni kell a) az egyéni vállalkozói mezőgazdasági tevékenységről kiállított igazolás eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza a főtevékenység kezdeti dátumát; b) a támogatási kérelemben jelzett csatlakozási szándék esetén az MVH által rendszeresített nyomtatványt, amelyen az elismert termelői csoport, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet az ügyfél tagságának meglétét igazolja. (3) A támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtására 2014. május 1. és 31. között, majd ezt követően évente május 1. és 31. között megnyíló kifizetési időszakban, de legkésőbb a működtetési időszak 5. évében megnyíló kifizetési időszak végéig van lehetőség akkor, ha a 4. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak teljesülnek. (4) A kifizetési kérelmet postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére kell benyújtani, az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon. (5) A nyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni: a) ügyfél-azonosítási adatok, b) a kötelezettségek teljesítését igazoló adatok. (6) A támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékelni kell az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy az ügyfél legkésőbb a működtetési időszak első évének végétől a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig szerepelt az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében és az ellenőrző szervezettel mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó érvényes szerződéssel rendelkezett. 11982 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám(7) Amennyiben az e rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemben az ügyfél arról nyilatkozott, hogy gazdaságot vesz át, és erre vonatkozóan többlet pontot szerzett, ezt követően a támogatási kérelemben megnevezettől eltérő azon gazdaságátadótól is átvehet gazdaságot, akivel és az általa átadott gazdasággal szemben teljesülnek ugyanazok, a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész alapján tett vállalások, kötelezettségek, nyilatkozatok. 9. Jogkövetkezmények 9. § (1) Ha az ellenőrzés során bizonyosságot nyer, hogy a támogatásra jogosult a) nem teljesíti a 4. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontjában, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat, és b) a 4. § (3) bekezdés alapján gazdaságának üzemmérete az utolsó kifizetést követően nem éri el a 4 EUME méretet, az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság megszűnik, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlannak minősül. (2) Ha a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok része alapján a nyilatkozattal alátámasztott pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy a támogatásra jogosult valótlan adatot szolgáltatott, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik. (3) Amennyiben a) az ügyfél gazdaságának üzemmérete a működtetési időszak 1. évétől kezdődően az üzleti tervben az adott évre megadott EUME mérettől 20%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; b) az ügyfél gazdaságának üzemmérete az utolsó kifizetést követően a jogerős támogatási határozatban a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME mérettől 20%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; c) az ügyfél a 4. § (8) bekezdésében foglaltakat nem tartja be, köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; d) az ügyfél a 4. § (9) bekezdésében foglaltakat nem tartja be, köteles a kifizetett támogatási összeg 3%-át visszafizetni. (4) Amennyiben a) az utolsó kifizetést követően a támogatási kérelemben a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérettől történő elmaradás az üzemméret alacsonyabb kategóriába történő kerülését eredményezi, úgy az ügyfél az addig igénybe vett támogatásból 10 000 eurónak megfelelő forint összeget köteles visszafizetni; b) az utolsó kifizetést követően az üzemméret a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME mérettől 20%-ot meghaladó mértékben marad el, és az elmaradás az üzemméret alacsonyabb kategóriába történő kerülését eredményezi, akkor a (3) bekezdés b) pontja szerint megállapított összegen felül az ügyfél az addig igénybevett támogatásból további 10 000 eurónak megfelelő forint összeget köteles visszafizetni; c) az ügyfél pénzügyi tervében a működtetési időszak 4. vagy 5. évének végére vállalt mezőgazdasági termelő tevékenységből származó bevétel 25%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor az érintett év vonatkozásában az ügyfél köteles a 25%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni. (5) Amennyiben a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, akkor a 10 000 euró összeg visszakövetelésekor a támogatási összeg 90%-ának kifizetése során alkalmazott Ft/euró árfolyamot kell figyelembe venni. (6) Amennyiben visszafizetési kötelezettség áll fenn, a (3) bekezdés és az (4) bekezdés b) pontja alapján meghatározott visszafizetendő támogatás együttes összege, illetve a (4) bekezdés szerinti levonás teljes összege nem haladhatja meg az igénybe vett támogatás összegét. (7) Amennyiben az ügyfél támogatási kérelmében vállalta, hogy a) a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME értéket aa) az állattenyésztés, ab) a kertészet, vagy ac) az állattenyésztés és a kertészet együttes M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11983aránya adja a vállalt százalékban, és az általa vállalt aránytól az ügyfél 15%-ot meghaladóan tér el más ágazat irányába, akkor köteles a 15%-ot meghaladó eltérésen túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; b) a működtetési időszak teljes időtartama alatt a gazdaság legtávolabbi pontja az életvitelszerű tartózkodási helyéhez képest legfeljebb 30 km-es sugarú körön belül található, és ezt nem teljesíti, akkor köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; c) gazdaságot vesz át, és erre vonatkozóan többlet pontot szerzett, és ezt nem teljesíti, vagy a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás intézkedés keretében benyújtott támogatási kérelem elutasításra kerül, vagy a támogatásban részesülő gazdaságátadó nem kezdeményezi a gazdaságának átadását, akkor az ügyfél számára a benyújtott támogatási kérelemben a 4. évre vállalt üzemméret alapján számított támogatási összeget csökkenteni kell 10 000 eurónak megfelelő forint összeggel; d) a működtetési időszak 2., 3. vagy 4. évére főállású mezőgazdasági termelővé válik, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; e) életvitelszerűen tanyára vagy 1000 fő alatti lakosságszámú településre költözik legkésőbb a működtetési időszak első évének végéig és ezt a teljes működtetési időszak alatt fenntartja, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; f) életvitelszerűen tanyán vagy a Központi Statisztikai Hivatal által a támogatási kérelembenyújtás évének január 1-jei dátummal közzétett helységnévtár alapján 1000 fő alatti lakosságszámú településen él legalább 1 évvel a támogatási kérelem benyújtását megelőzően és ezt fenntartja a működtetési időszak végéig, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; g) a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME érték megfelelő százalékát a működtetési időszak 3. évének végére teljesíti és az általa a működtetési időszak 3. évének végére vállalt üzemmérettől 10%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor köteles a 10%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni. (8) Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a) a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási kötelezettségét, az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik; b) a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási, valamint a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségét, úgy az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik, valamint az ügyfelet további 5 évre ki kell zárni az intézkedésben való részvételből, valamint az addig igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül. (9) Az ügyfélre vonatkozóan megállapított összes visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a Tv. 69. § (5) bekezdése szerint meghatározott, jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatás esetén alkalmazandó szankció mértékét. (10) Amennyiben a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás keretében nem nyílik támogatási időszak 2012-ben, abban az esetben a gazdaság átvételéért kapott többlet pont miatt az ügyféllel szemben a (7) bekezdés c) ponttól eltérően nem alkalmazható szankció. 10. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 11. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 22. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas S

Hírek

További híreink

Események

  • Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia – Budapest

    Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia – Budapest

    Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal, mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Videók

  • Precíziós kukoricatermesztés

    Precíziós kukoricatermesztés

    RAGT szakmai videósorozat 4. előadás.

  • Drónok a mezőgazdaságban!

    Drónok a mezőgazdaságban!

    Nézd meg a DJI Agras T16-ot! Automatizált növényvédelem drónokkal!

  • A versenyképes gyümölcstermesztés innovatív gépei

    A versenyképes gyümölcstermesztés innovatív gépei

    Hajdúböszörmény határában rendezett almatechnológiai gépbemutatót a KITE Zrt. és a BASF. A szakmai előadásokkal és kertszemlével egybekötött rendezvényen olyan gépek munkáját tekinthették meg a résztvevők, amelyek elengedhetetlenek minden 21. századi precíziós gazdálkodásban.

  • Tökéletes tápanyagellátás és talajmeszezés precíziós technológiákkal

    Tökéletes tápanyagellátás és talajmeszezés precíziós technológiákkal

    Nyolcállomásos programsorozat keretében mutattak be tápanyagreakciós kísérleteket kalászos és repce fajtákon a Sileno® Bemutató Farmokon. Az utolsó helyszínen, Zalaszentgróton a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. tábláin vették szemügyre a gazdák a szántóföldi kísérletek eredményeit. A programsorozatban és a kísérletekben részt vett a Carmeuse Hungária Kft. is TERRACALCO 95 termékével, mely jelenleg az egyik leghatékonyabb ellenszere a talajsavasodásnak.

  • Az állattartók valóban önmaguk rabszolgái? – Mostantól nyugodtan elutazhat!

    Az állattartók valóban önmaguk rabszolgái? – Mostantól nyugodtan elutazhat!

    Bemutatjuk az Agrigo magyar fejlesztésű rendszerét, amely vagyonbiztonságot és távoli felügyeletet biztosít a kis-, közepes és nagygazdaságoknak – akár havidíjas előfizetéses konstrukcióban is!

Galériák

[bezárás x]