A PREGA 2026 konferencián Krajcsovicz Mihályt, a Talentis Agro Zrt. növénytermesztési divízióvezető-helyettesét arról kérdeztük, hogyan reagál a cégcsoport a kukoricatermesztést sújtó válságra, milyen alternatívák jöhetnek szóba a „tengeri” helyett, és miként lehet újra nyereségessé tenni a növénytermesztést a Dél-Alföldön.
A 2022-es év sok gazdaság számára jelentett fordulópontot, de a kukoricatermesztésben különösen éles választóvonalat húzott. A Talentis Agro Zrt.-nél – ahol a cégcsoport szintjén jelentős, öntözött és öntözetlen területeken egyaránt gazdálkodnak – azóta tudatos stratégiai átrendeződés zajlik.
A 2022-es év mint vízválasztó
A vállalatcsoport hagyományosan nagy területen termesztett konvencionális szántóföldi növényeket: kalászosokat – elsősorban őszi búzát és őszi árpát –, valamint napraforgót. Az öntözött, mintegy 7000 hektáros területen vetőmagelőállítás és ipari zöldségnövény-termesztés folyt és folyik ma is: zöldborsó, csemegekukorica, paradicsom, bab és kifejtőbab adja a gerincét ennek az ágazatnak.
Az Alföldön azonban 2022-ben olyan aszály sújtotta a kukoricát, amely alapjaiban kérdőjelezte meg az öntözetlen termesztés fenntarthatóságát. Krajcsovicz Mihály szerint azóta a cél egyértelmű:
a kukoricát – ahol csak lehet – öntözött körülmények közé kell terelni.
Míg az ország nyugati részén a csapadékellátottság kedvezőbb, addig a Dél-Alföldön az elmúlt években különösen a május–júniusi csapadék hiánya okozott kritikus helyzetet. Ez nemcsak a kukoricát, hanem az alternatívának tartott növényeket is érinti.
Cirok? Nem valódi alternatíva
A kukorica alternatívájaként sok gazdálkodó a szemescirok felé fordult. A Talentis Agro-nál azonban nem látják ezt valódi megoldásnak.
Krajcsovicz Mihály öntözött silókukoricában – Fotó: Talentis Agro/Sári Péter
„A szemescirok nem alternatívája a kukoricának” – fogalmazott Krajcsovicz Mihály. Bár szárazságtűrőbb növényként tartják számon, vízigénye továbbra is jelentős, ráadásul vetése jellemzően májusra esik – a cirok vízigénye az évek óta tartó nyári, aszályos időszakban a legmagasabb. A hőstressz hatására a növény növekedése megáll és termést sem hoz, egy őszi csapadék hatására újbóli növekedésbe kezd, mely nehézzé teszi a betakarítás időzítését.
Korai vetés, technológiai fegyelem
Az aszályhatás mérséklésére az egyik legfontosabb válaszlépés a vetésidő előrehozása. A vállalatcsoportnál április első dekádjában megkezdik a silókukorica, az árukukorica és a napraforgó vetését is.
A cél, hogy a növények a kritikus fenológiai fázisokat még a nyári hőstressz előtt teljesítsék.
Ezzel párhuzamosan alternatív növényekkel is kísérleteznek. Az őszi mák például ígéretes lehet, de szűk felvásárlói piac és jelentős termésingadozás jellemzi. Egy 6–7 mázsás hektáronkénti termés már eredményes lehet, de az őszi szárazság könnyen veszteségessé teheti a kultúrát.
Az öntözés: már nem hozamnövelés, hanem termésbiztonság
A Talentis-csoport tulajdonosi szinten az elmúlt években jelentős öntözésfejlesztési beruházásokat hajtott végre. A Lajta–Hanság térségében, Fegyverneken és Hidasháton is nagy volumenű projektek valósultak meg: lineáris rendszereket cseréltek center öntözőberendezésekre, illetve új rendszereket telepítettek.
Az öntözés szerepe mára átalakult. Míg korábban elsősorban termésnövelő eszközként tekintettek rá, ma inkább a termésbiztonság záloga. Öntözetlen körülmények között 3–4 tonnás kukoricatermések voltak jellemzőek az Alföld egyes részein, míg öntözéssel a 12–16 tonnás hozam sem ritka. Ugyanakkor ezekhez az eredményekhez gyakran 200 milliméter feletti vízpótlás szükséges, ami komoly beruházási és üzemeltetési költséggel jár.
Talajművelési fordulat
A költséghatékonyság és a talajkímélés érdekében a cégcsoport a területek mintegy 90 százalékán elhagyta a forgatásos talajművelést. A szántást középmély lazítás és szántóföldi kultivátoros alapművelés váltotta fel. A forgatás nélküli művelés támogatja a talajállapot javulását. Különösen fontos ez az intenzíven öntözött területeken, ahol nincs más mód a talajállapot és a talajélet javítására, mint a forgatás nélküli művelés, valamint a szerves trágya.
Ugyanakkor a nagy mennyiségű esőszerű öntözés a talaj tömörödését fokozhatja, ami újabb technológiai kihívásokat jelent. Ezt a rendszer sajátosságaként kezelik.
Az öntözés ma már sok területen elengedhetetlen – Fotó: Talentis Agro/Sári Péter
Csökkenő kukoricaterület – strukturális átrendeződés
Tíz évvel ezelőtt még közel egymillió hektáron termesztettek kukoricát Magyarországon. Krajcsovicz Mihály szerint az idei, mintegy 800 ezer hektár körüli vetésterület reális új egyensúlyi szint lehet.
Nem fogja elérni újra az egymillió hektárt addig, amíg nagyságrendekkel nem nő az öntözhető területek aránya
– fogalmazott a szakember. A Talentis-csoport alföldi tagvállalatainál – ahol nincs öntözés – gyakorlatilag megszűnt az árukukorica-termesztés. Kivételt az állattenyésztéssel rendelkező gazdaságok jelentenek, ahol a silókukorica stratégiai jelentőségű.
Mi jöhet a kukorica helyett?
Igazi alternatíva nincs. Közép-Európában jelentős átrendeződés zajlik, a kukorica termeszthetőségének északi határa egyre inkább tolódik így olyan országokban lett számottevő a kukorica termesztés, mint Lengyelország, ahonnan jelentős az export is hazánk irányába. Idővel új rend fog beállni a kukorica termesztésben. Nagy kérdés lesz az öntözött területek sorsa, megéri-e majd intenzíven öntözött kukoricát termelni vagy lesz olcsóbb import kukorica?
Öntözetlen és öntözött kukorica. Látványos a különbség – Fotó: Talentis Agro/Sári Péter
Az öntözés sem mindenhol megoldható: infrastrukturális és vízellátási korlátok egyaránt akadnak. Ugyanakkor a 2022-es aszály után látványos előrelépés történt a csatornák, zsilipek és vízszállító műtárgyak felújításában. A vízbiztonság – különösen a Dél-Alföldön – ma már stratégiai kérdés.
„A víz az élet és a halál ura” – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a kukoricatermesztés jövője Magyarországon egyértelműen az öntözés arányának növelésén múlik.
Hogyan lehet újra nyereséges a növénytermesztés?
A válasz többtényezős: vetésszerkezeti racionalizálás, korai vetés, talajkímélő művelés, célzott öntözésfejlesztés, a segédüzem tudatos tervezése, a költségek szem előtt tartása és technológiai fegyelem. A Talentis Agro Zrt. stratégiája nem egyetlen alternatív növényben, hanem komplex rendszerben gondolkodik.
A kukorica válsága nem csupán agronómiai, hanem gazdasági és vízgazdálkodási kérdés is. Amíg az öntözhető területek aránya nem növekszik érdemben, addig a „tengeri” csak korlátozottan maradhat meghatározó növény a magyar vetésszerkezetben. A jövő kulcsa a víz – és az ahhoz igazított technológia.
Indexkép: Talentis Agro/Sári Péter
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
