Talajművelés
A talajművelés a talaj mezőgazdasági előkészítése különböző típusú mechanikus mozgatással, például ásással, keveréssel és forgatással. A talajművelés végezhető emberi erővel, állatok erejének segítségével, vagy gépesített módon is. A mezőgazdasági célgépek közreműködésével végzett talajművelésnek számos változatát ismerjük: szántás, rotációs talajművelés, hengerezés, simítás stb.
A talajművelés fogalom alatt elsősorban a talaj felső termőrétegének (szükség esetén mélyebb rétegeinek) különféle művelőeszközökkel végzett fizikai átalakítását értjük. A talajművelés legfontosabb célja, hogy a szántóföldi növények számára megfelelő talajszerkezet kerüljön kialakításra.
A földművelés kezdetei óta az egyik leggyakrabban alkalmazott talajművelési metódusnak az ekével végzett szántás számít, bár az utóbbi időben a klímaváltozás miatt egyre inkább teret hódít az úgynevezett szántás nélküli gazdálkodás, amelyet előszeretettel neveznek forgatás nélküli talajművelésnek is. A szántás nélküli talajművelés speciális, direkt erre a célra tervezett talajművelő gépek segítségével valósítható meg.
A mélyebb és alaposabb talajművelést elsődlegesnek, míg a sekélyebb és helyenként szelektívebb talajművelést másodlagos munkának nevezhetjük. Az elsődleges talajművelés, mint például a szántás, általában durvább felületet eredményez, míg a másodlagos talajművelés általában simább talajfelületet állít elő, ez például számos növénykultúra esetében alapvetőnek számít a magágy kialakítása során. A tarlóhántás, illetve a talajmarók gyakran egy műveletben egyesítik az elsődleges és a másodlagos talajművelést, ahogyan alapvetően a forgatás nélküli talajművelésnek is ez a fő célja.
A talajművelési munkák hatékony megvalósításáért felelős talajművelő gépek az egyik legesszenciálisabb gépcsoportot jelentik a mezőgazdasági gépek között. Ahogyan azt a szerteágazó talajművelési munkálatok megkövetelik, egy igen széles spektrumú gépcsoportról van szó, hiszen a talaj megfelelő előkészítése és gondozása során számos különböző, sok esetben egymásra épülő műveletet kell elvégezni az egyes növénykultúrák termesztése során.
A talajművelő gépeket használják szántásra, talajelőkészítésre, a talajszerkezet átalakítására, talajlazításra, tömörítésre, gyomtalanításra és a tarlómaradványok kezelésére. Ezekre a talajművelési feladatokra olyan gépeket alkalmaznak, mint a boronák és ásóboronák, az ekék, a kombinátorok és a kompaktorok, a tárcsák, a kultivátorok és a sorközművelők, a gruberek, a talajmarók, a talajlazítók, a gyepszellőztetők, a kőgyűjtő gépek, a tömörítő hengerek, a simítók és a gyomfésűk.
A talajművelő gépek szerteágazó kínálata egyúttal a talajművelőgép gyártók széles körét is jelenti, jó néhány mezőgazdasági gépgyártó foglalkozik talajművelő gépek forgalmazásával, a legnépszerűbb márkák közé tartozik például a Väderstad, a Pöttinger, a Lemken, a Niemeyer, a Kuhn, a Krone, a Vogel, a Rabe, a Kverneland, a Kühne, Heger, a Bednar, a Regent, a Gassner és az Eberhardt.
Sekély talajművelési megoldások a jövő kihívásaira + VIDEÓ (x)
Väderstad újdonságok a gyakorlatban.
Tarlóápolás aratás után: hogyan őrizhető meg több nedvesség a talajban?
Ismerd meg, hogyan segíthet a helyes tarlóápolás a talajnedvesség megőrzésében aratás után!
Aranykorona és a termőképesség: csak az utóbbi javítható
A föld aranykorona-értéke csak az elvi lehetőségét adja meg annak, hogy egy jó termőképességű területtel van dolgunk. A gyakorlatban könnyen lehet, hogy szükségünk lesz a termőképesség javítására.
Új szemlélet a humuszról: mit jelent ez a gazdáknak?
Az új humuszelmélet alapjaiban változtatja meg a talajművelés szemléletét. Mit jelent ez a magyar gazdáknak és az agrárvállalkozásoknak?
Mire elég valójában egy 20 lóerős japán kistraktor?
Mire alkalmas egy 20 lóerős japán kistraktor? Mutatjuk a lehetőségeket és a korlátokat.
Hol ment el 1,5–2,0 millió tonna búza? (x)
2026-ban 2–3 tonna/ha-ral lett rosszabb a búzatermés, mint a korábbi években.
Talajnedvesség megőrzése KUHN STRIGER sávművelővel + VIDEÓ (x)
A sávművelés egyre népszerűbb a magyar gazdák körében. A KUHN STRIGER gép bemutatóján kiderült, hogyan javítható a talajnedvesség megőrzése, csökkenthetők a költségek és fokozható a kelés egyenletessége.
KITE bemutató: hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz? + VIDEÓ (x)
A klímaváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja a szántóföldi növénytermesztőket. A KITE Zrt. nádudvari bemutatóján olyan gépesítési és technológiai újdonságokat ismerhettek meg a gazdák, amelyek segíthetnek az aszályos időszakok átvészelésében.
A brokkoli másodvetésének időzítése most dől el - pár hét csúszás is sokat számíthat
A brokkoli másodvetés sikere a pontos időzítésen múlik. Cikkünk segít a megfelelő lépésekben!
Új remény a búzatermesztőknek: a mélyebb gyökérzet hozhat áttörést
A búzatermesztők számára kulcsfontosságú, hogy a szárazságtűrő fajták fejlesztése új lendületet kapott. A genetikai és termesztéstechnológiai újdonságok együttesen segíthetnek a termésbiztonság növelésében.
Fórum hozzászólások
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #296 hozzászólásra Mindenképpen elgondolkodtató az, hogy amíg rendben voltak a termésátlagok, szinte senkit sem aggasztott az a tény, hogy az intenzív műtrágyázás, a szavaidat használva, tönkre teszi a talaj élővilágát és a kémiáját. Az, hogy megtizedeli az évmilliók során kialakult, és egyensúlyban levő talajélet legfontosabb szereplőinek, a talajbaktériumoknak a számát, hogy elsavanyítja a talajokat. A helytelen talajművelési technikákkal pedig valóban tönkre teszi a talajt. (Emellett, persze, a műtrágyának köszönhetjük, kb., hogy nem halunk éhen, nem is a műtrágya ellen kampányol egyetlen baktériumtrágyát gyártó, forgalmazó cég sem.) És abban a szerencsés(?) helyzetben vagyunk, hogy a műtrágyázás hatásairól már jó ideje egészen pontos képünk van (a már említettek mellékhatásaiként a termésben növekvő nehézfém-koncentrációról, a nyomelemek eltűnéséről, pl. a fuzárium térhódításáról már ne is beszéljünk). Ugyanakkor hiába az évszázados, évtizedes tapasztalat, számos tévhit él (szinte kigyomlálhatatlanul) a termelők fejében a műtrágyáról, és még a szerves trágyákról is. Hogy miért fontos a baktérium-egyedszám, mi a talajbaktériumok szerepe a globális tápanyagkörforgásokban, arról ajánlom, olvassátok el az Őstermelő idei első számában megjelent baktériumtrágyás rovatot, 23 oldal, helyenként egy kicsit száraz, de semmiképp sem nevezném semmitmondónak. A Phylazonit (ha jól tudom) hazai talajokból izolált baktériumtörzseket tartalmaz. Tehát nagy vonalakban az evolúció során kialakult egyedszámot állítja vissza a talajban. Túladagolásról sem igazán lehet beszélni, mert tápanyag híján a baktériumok egyszerűen elpusztulnak (és ezáltal is részt vesznek a tápanyagkörforgásban). A baktériumok szerepe sokrétű, de most egyet kiemelve, az Azotobacter chroococcum például nem a talaj erőforrásait mozgósítja, hanem a légköri nitrogént hozza a növények (és pl. a cellulózbontó baktériumok) számára felvehető formába. Abból pedig elég komoly tartalékaink vannak. (De megkérem a talajos kollégákat, hogy fogalmazzák meg nálam jobban, miért nem fenyeget az a veszély, amiről írsz. Amint megkapom a választ, jelentkezem.) Ami a reklámokat illeti, köszönjük a kritikát, fontos számunkra a visszajelzés. Figyelembe vesszük a jövő évi kampányok alakításában. (Nem akarok mélyre merülni a marketing bugyraiba, ezeknek a reklámoknak is volt egy elsődleges céljuk, amit tulajdonképpen elérni látszanak, ezért is lehet időszerű a továbblépés.
Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? »
Na IDE értem.
Teganp bemutatót láttam a sávos talajművelésről.
A KITE 2011-ben már eredményekkel rendelkezik.
Ami lényeges, hogy kevesebb gázolaj kell, és a műtrágya sokkal jobban hasznosul, valamint a növények gyökere nem oldal irányban megy, hanem lefele.
Ha van valakinek tapasztalata, jó lenne közre adni.
http://www.youtube.com/watch?v=2dqoRVg1QOs
http://www.youtube.com/watch?v=2dqoRVg1QOs
http://www.kite.hu/index.php?page=1497
http://www.kite.hu/index.php?page=1497
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #517 hozzászólásra Ez nagyon jó. És tulajdonképpen tökéletesen rímel arra, amit folyamatosan mondunk: szervesanyag-utánpótlás, hatékony baktériumtrágya, és mi még hozzátesszük, hogy megfelelő talajművelés. Így teljes az a technológia, amit képviselünk. A Phylazonit hatékonyságát pedig az először 1978-ban szabadalmaztatott egyedi összetétele adja, mert bizony, ahogy Ujváry Imre uradalmi felügyelő helyesen írja, bacik és bacik között igen nagy a különbség. Nem tudom, mikor született az írás, nagyon kíváncsi lennék rá (korábban én is linkeltem 1924-ből a talajoltással foglalkozó cikket, igaz, az nem volt ennyire helyi), de éppen ezeket a régi cikkeket olvasva tűnik elgondolkodtatónak, hogy hogyan kophatott ki a köztudatból ez a technológia ilyen hosszú időre. Érdemes lenne kutatni kicsit a folyóirattárakban...
Budapest időjárása
2026. augusztus 6., csütörtök 16:28:57
39 °C
Napos
40 °C / 25 °C
Cikkajánló
Videók
Ultrasekély művelés új szinten
Väderstad újdonságok az Agritechnikáról!
Így dolgozik a magyar fejlesztésű rövidtárcsa
A Helti Kft. gépei évek óta bizonyítanak a magyar földeken – most élesben is megnéztük, mit tud az Atlas MS 3000 rövidtárcsa.
Sávművelés 100 mm eső után? Mutatjuk!
Strip-till technológia munka közben!
Ezt a gépet pályázat nélkül is érdemes megvenni!
Nézd meg a Kuhn Prolander 6000-es kultivátor géptesztjét.
Hogyan optimalizáld a talajművelést?
Väderstad tippek és alkatrészek!
Galériák
Euro-West szántóföldi bemutató - Zirc, 2009. 08.07.
Az Euro-West Kft. által forgalmazott Massey Ferguson traktorokat és számos talajművelő gép működését tekinthették meg a zirci telephelyre látogató gazdák. A zirci bemutatón a talajművelés minden szakaszára kaphattunk információt a munkagépekről.
XIII. Állattenyésztési Napok, II. Hódmezőgazda Expo- Hódmezővásárhely - Május
A rendezvényen a 10.000 Agroinform GépTippet osztottunk szét a vásárra látogatók között.
Váltvaforgató eke MTZ-82-re »
Válasz #58 hozzászólásra EZAZ