Philip Pilkington brit közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Mandinernek adott interjúban arról beszélt, hogy Ukrajna EU-tagsága nem elsősorban erkölcsi, hanem kemény gazdasági kérdés. Egy, az MKI keretében készült elemzésben azt vizsgálták, milyen pénzügyi következményekkel járna, ha Ukrajnát gyorsított eljárással felvennék az Európai Unióba.

A számítások szerint Ukrajna csatlakozása, az ország újjáépítése, haderejének megerősítése, valamint az ehhez kapcsolódó hitelfelvételi és adósságszolgálati költségek Magyarország számára összesen mintegy 19 229 milliárd forintos terhet jelenthetnének. Ez a 2023-as magyar költségvetés hozzávetőleg 68 százalékának felel meg. Egy főre vetítve a becslés szerint minden magyar adófizetőre mintegy 3,9 millió forintos költség jutna.

Az agrárium különösen érintett lehetne: az elemzés szerint a magyar mezőgazdaság évente mintegy 672 milliárd forintos veszteséget szenvedhetne el a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak átrendeződése miatt. Uniós szinten a teljes költség elérheti a 2 447 milliárd eurót, ami a 2025-ös EU-költségvetés többszörösének felel meg.

Pilkington az interjúban élesen bírálta a jelenlegi szankciós politikát is. Véleménye szerint az Oroszország elleni intézkedések nem gyengítették, hanem bizonyos értelemben erősítették az orosz gazdaság iparosodását. Úgy látja, hogy a háború körül kialakult politikai és gazdasági környezetben erős lobbihálózatok működnek, amelyek pénzügyi forrásokhoz próbálnak hozzájutni. „A háború hamarosan véget ér, de egy nagyon veszélyes fázisba lépünk, ahol sokan megpróbálnak majd pénzt szerezni” – fogalmazott.

Az energiaellátás kérdésében a szakértő szerint Európa stratégiai hibákat követett el, különösen az LNG-re való gyors átállással. Úgy véli, több tagállam – köztük Magyarország – elsősorban az ellátásbiztonságra kell, hogy koncentráljon.

Ukrajna gyorsított csatlakozását Pilkington kifejezetten kockázatosnak tartja. Szerinte a finanszírozási viták, az újabb közös adósságkibocsátás és a tagállami érdekellentétek akár az EU belső stabilitását is megingathatják. A legrosszabb forgatókönyvként az unió három–öt éven belüli meggyengülését vagy akár felbomlását vázolta fel, pénzügyi és energiaválságokkal súlyosbítva.

Ugyanakkor hozzátette: a valóság várhatóan a legoptimistább és a legpesszimistább forgatókönyv között alakul majd. Az azonban szerinte biztos, hogy Ukrajna EU-tagsága nem pusztán politikai gesztus, hanem az európai – és ezen belül a magyar – gazdaság számára is komoly, számszerűsíthető következményekkel járó döntés lenne.

Forrás: Mandiner.hu

Indexkép: Pexels