A szakmai nappal egybekötött rendezvény világos üzenetet fogalmazott meg: a kukoricatermesztés jövője nem pusztán a tonnákról, hanem a termőhelyhez illesztett, költségtudatos és fenntartható gazdálkodásról szól.
A megjelenteket Dr. Körösi Katalin operatív és szakmai igazgató köszöntötte, majd Daoda Zoltán, az egyesület ügyvezetője nyitotta meg a programot.
„A jobb alsó sarok számít”
Daoda Zoltán beszédében rámutatott: az elmúlt 3–5 év szélsőséges időjárása és gazdasági bizonytalansága sok gazdálkodót kényszerített a termelési pálya módosítására. Vannak térségek, ahol drasztikusan visszaesett a kukorica vetésterülete, és egyre több termelő kénytelen mérlegelni, érdemes-e egyáltalán folytatni a termesztést adott termőhelyen.
Az elnök hangsúlyozta: a Kukorica Kör Egyesület versenye nem klasszikus termésverseny.
Itt nem az a cél, hogy ki arat több tonnát, hanem az, hogy ki tudja a legnagyobb nyereséget realizálni.
– Nem az a kérdés, ki termel többet, hanem az, hogy a jobb alsó sarokban kinek marad meg több – fogalmazott.
A verseny tehát a teljes költségszerkezetet, az inputfelhasználást, az értékesítési lehetőségeket és a termőhelyi adottságokat egyaránt figyelembe veszi. Ez a szemlélet – ahogy az elnök is kiemelte – nemzetközi összevetésben is újszerű.
Bejelentette továbbá: a 2026-os évben a verseny várhatóan csemegekukoricára is kiterjed, ezzel új szegmens bevonását tervezik.
Daoda Zoltán, az egyesület ügyvezetője – Fotó: Agroinform.hu
Új tagok az egyesületben
A Kukorica Kör Egyesület tovább bővült, s az új tagok közül ketten rövid előadás keretében mutatkoztak be.
Bidló Gábor a Budagabona Kft. képviseletében a piacismeret és a független piacelemzés jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte: végső soron mindig a tényleges pénzügyi eredmény mutatja meg, melyik értékesítési stratégia bizonyult helyesnek.
Horváth Zoltán bemutatta a CHH Műszaki Kft. magfeldolgozási, technológiai és biotechnológiai tevékenységét. A vállalat kulcsrakész üzemeket tervez és kivitelez, valamint jelentős fejlesztéseket hajtott végre az aflatoxin-válogatás technológiájában is, amelyért a 2025-ös Agromashexpón különdíjat kapott.
A talaj vízmegtartása: a jövő egyik kulcsa
Félegyházi Fruzsina, a Magyar Talajtani Társaság szakembere „A talaj vízmegtartásának kulcsa” címmel tartott előadást. Prezentációja rávilágított: a klímaváltozás következtében a melegedés és a szélsőséges csapadékeloszlás nem jövőbeni kockázat, hanem jelen idejű realitás.
Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a nyári aszály, miközben a téli csapadék egy része nem hasznosul a talajban. A probléma nem csupán a vízhiány, hanem a talajszerkezet romlása.
Félegyházi Fruzsina a talajmegóvás fontosságát hangsúlyozta – Fotó: Agroinform.hu
A szakember részletesen bemutatta:
- a talajtömörödés hatását a beszivárgásra (akár 30–35%-os különbség),
- a szervesanyag-tartalom szerepét a vízmegkötésben,
- a talaj biológiai aktivitásának jelentőségét,
- valamint a különböző talajtípusok eltérő vízgazdálkodási sajátosságait.
Kiemelte: egy táblán belül is jelentős különbségek lehetnek a talaj vízmegtartó képességében. A víz nem ismer táblahatárt, és nem ott marad meg, ahol szeretnénk – ezért a gazdálkodóknak a termőhelyhez illesztett, okszerű talajművelési gyakorlatot kell kialakítaniuk.
Hangsúlyozta, hogy a jövő mezőgazdaságában a talaj nem pusztán termesztőközeg, hanem stratégiai erőforrás, amelynek állapota közvetlenül befolyásolja a jövedelmezőséget.
Aflatoxin-krízis: minőségbiztosítás extrém körülmények között
Pintér László, a Hungrana minőségügyi mérnöke az aflatoxin-probléma kezelésének gyakorlati oldalát ismertette.
Előadásában részletesen bemutatta:
- az aflatoxinok keletkezésének biológiai hátterét,
- a hepatotoxikus és karcinogén hatásokat,
- valamint az EU-s takarmány-határértékek szigorúságát.
Mint elmondta: a 2024-es aszály következtében a kukoricák jelentős része már a földön kiszáradt, ami kedvezett az Aspergillus-fajok elszaporodásának és a toxin-felhalmozódásnak. A Hungrana telephelyére érkező szállítmányok akár 50 százalékát is el kellett utasítani bizonyos időszakokban.
Pintér László az aflatoxin-kérdéskört járta körül szemléletes előadásával – Fotó: Agroinform.hu
A gyár 2024-ben mintegy 32 ezer gyorstesztet végzett. A mérési rendszer alapja:
- reprezentatív mintavétel (25 tonnás szállítmányonként 10–12 szúrás),
- teljes mintadarálás a homogenitás biztosítása érdekében,
- gyorstesztek alkalmazása,
- belső kalibrációs rendszerrel ellátott műszeres kiértékelés.
Az előadás rávilágított: a pontos mintavétel legalább olyan fontos, mint maga a mérési technológia. A hibás mintavétel téves döntésekhez és súlyos gazdasági következményekhez vezethet.
A 2025-ös verseny díjazottjai
Ezt követően került sor a díjkiosztóra. A 2025-ös termelési évben 37 gazdálkodó vett részt a versenyben.
Öntözött kategória
1. helyezett: Dusnoki Csaba
2. helyezett: Bakó Norbert
3. helyezett: ifj. Borbély István
Az öntözött kategória díjazottjai – ifj. Borbély István elismerését távollétében Nyerges Eszter vette át – Fotó: Agroinform.hu
Öntözés nélküli kategória
1. helyezett: György Dániel
2. helyezett: Bodzás Balázs
3. helyezett: György Gergő Dániel
Az öntözetlen kategória legjobbjai – Fotó: Agroinform.hu
Különdíjak
A HUMINSZ Kft. különdíjai
A díjazottak 20, 15, illetve 10 hektárra elegendő kukoricacsomagot vehettek át (4 l/ha Génium+ és 1 l/ha Solvitis Zn termékekkel).
A HUMINSZ Kft. Dusnoki Csabát, Bakó Norbertet és a Kálcsics családi gazdaságot (Kálcsics Bálint) részesítette különdíjban.
Bayer Hungária Kft. különdíj
A Bayer Hungária Kft. különdíjjal, 2 zsák DKC4933 hibriddel jutalmazta Szabó István gazdálkodót, aki már több éve részt vesz a Kukorica Kör Egyesület versenyében és innovatív gondolkodásával kiemelkedik a mezőnyből.
RAGT Hungary különdíj
A RAGT Hungary különdíját Lévay György érdemelte ki, aki az RGT Urbanix hibriddel 11,7 t/ha bruttó átlagtermést és 27%-os nedvességtartalmat ért el.
A szakmai napot üzemlátogatás zárta – Fotó: Agroinform.hu
Közösség és tudásmegosztás
A rendezvény közös fotózással, ebéddel és gyárlátogatással zárult. A Kukorica Kör Egyesület célja egyértelmű: szakmai közösséget építeni, tudást átadni és valós gazdasági mutatók mentén segíteni a hazai kukoricatermesztés alkalmazkodását.
A nap üzenete világos volt: a jövő kukoricatermesztése a termőhely tiszteletén, a talaj állapotán, a minőségbiztosításon és a költségtudatos gondolkodáson múlik.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
