A Nébih laboratóriumi vizsgálatai igazolták, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) hazánkban is megjelent.  A kőrisállományok – köztük a magyar kőris – védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatos felderítést végez és megteszi a szükséges intézkedéseket. A sikeres védekezés kulcsa a korai felismerés, amelyben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is fontos szerepet játszik. 

Mit érdemes tudni a kőrisrontó karcsúdíszbogárról?

A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. A kifejlett egyedek 8–14 mm hosszúságúak, testük keskeny, megnyúlt alakú, színük pedig fémesen csillogó zöld árnyalatú. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak.

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Beregsurányban azonosították, majd Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több településén is igazolták jelenlétét. A hatóság folyamatos felderítéssel, csapdázással és laboratóriumi vizsgálatokkal követi nyomon a kártevő terjedését, és minden szükséges intézkedést megtesz annak megakadályozására. A szakemberek a vizsgálatok során már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak.

Milyen növényeket károsít?

A kőrisrontó karcsúdíszbogár tápnövényei nevéből is adódóan elsősorban a kőrisfajok (Fraxinus spp.). Magyarországon leginkább az Európában előforduló magas kőris (Fraxinus excelsior) és a Kárpát-medencében őshonos magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), valamint az ültetett amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) lehetnek veszélyeztetettek. A faj megjelenése különösen az őshonos kőrisállományok szempontjából jelent kockázatot, mivel ezek fontos szerepet töltenek be a hazai erdei és ártéri ökoszisztémákban.

kőris

Kéregleválás – Fotó: EFSA

Hogyan lehet védekezni ellene?

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés terjedésének megakadályozására a leghatékonyabb védekezési mód a fertőzött fák, valamint azok 100 méteres körzetében található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. Ez az intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges kőrisállományok védelmét szolgálja. Bár ez a megoldás drasztikusnak tűnhet, a kőrisállomány fennmaradásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, mivel a jelenlegi tudományos ismeretek szerint a fertőzött fák nem gyógyíthatók, ezért a fertőzési forrást a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. A fertőzött fák 10 km-es körzetében a hatóság szakemberei szigorú ellenőrzéseket végeznek az esetlegesen érintett egyedek felkutatása és a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Beavatkozás nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár súlyos károkat okozhat Európa kőrisállományaiban, veszélyeztetve hazánk őshonos kőrisfajait és természeti értékeit. Közös felelősségünk, hogy megóvjuk a Kárpát-medence értékes kőrisállományát és hozzájáruljunk fennmaradásához.

Hogyan ismerhető fel a fertőzött fa?

A tünetek kezdetben nehezen észlelhetők, mivel a lárvák fejlődésük nagy részét a kéreg alatt töltik. A fertőzést a hajtások visszaszáradása, a lomb ritkulása, a levelek sárgulása és hullása, valamint a kéreg alatti S-alakú lárvajáratok jelzik. A kifejlett bogarak 2–4 mm-es, D-alakú röpnyílásokat hagynak maguk után.

A Nébih és a területi növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a bejelentő űrlap segítségével.

A betegséggel kapcsolatos további információk elérhetők a Nébih tematikus oldalán.