erdőgazdálkodás

Hazánk területének több mint 20%-át erdő borítja, az itt végzett tudatos emberi tevékenységet összefoglaló néven erdőgazdálkodásnak nevezzük. A kormányzati távlati célkitűzések közt szerepel, az erdőterület 25%-ra növelése. Ebbe a tevékenységbe alapvetően az erdő folyamatos növekedése által megtermelt famennyiség kitermelése, használata tartozik.

Kapcsolódó címkék: erdészet, erdészeti talajmaró, erdőtelepítés, faaprító, fafeldolgozás, fahasító gép, fakitermelés,

Géppiac

  • EREDI FERRI - ROTOR S tuskófúró

    EREDI FERRI - ROTOR S tuskófúró

    2016-12-19Egyéb traktor tartozékokPest megye

    Az EREDI FERRI ROTOR S tuskófúró gép professzionális eszköze az erdőgazdálkodások tuskó mentesítésének. A fakitermelés utolsó műveleteit tudja támogatni gyors...

Hozzászólások

  • Új földtörvény » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | joc

    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

  • Fakitermelés, erdők újratelepítése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | a2457

    Válasz #1107 hozzászólásra én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben. és van forwarderem is. gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb. egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D node. a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú. sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában. ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje. csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal. a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány. igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák. a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei. nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír. ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan. egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja. gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás. 2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen. a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget. a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni. ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít. nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány. gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr. az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól. erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő. a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek: 1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben 2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania 3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja 4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például) 5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért) majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén, ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát. a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél. az a lélektani határ. a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie. minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki: 1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során 2. segíti az írányított döntést szükség esetén 3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni. 4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja 5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek. 6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt. sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami: egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás. akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka. vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken. nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani. a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka. egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani. így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder. http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16590 egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.

  • Zöldítés, öko-célterület: 2015-ös SAPS (?) alaptámogatások » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Lehet kalkulálgatni, hogyan tovább a vetésekkel ! -----Minden, amit a zöldítésről tudni kell a támogatás lehívásához Forrás: Stefanits Csaba – Agroinform.hu Létrehozva: 2014-09-15 09:27:53 hirdetés Az Agroinform.hu összegyűjtötte az összes részletet a 2015-től életbe lépő kötelező zöldítéssel kapcsolatosan. Azok, akik nem tartják be a szabályokat, szankciókra számíthatnak. A zöldítés megnevezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. Ilyen gyakorlatokat minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatásban részesül azzal a céllal, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozott közvetlen támogatás kifizetést kompenzálja, biztosítva ezzel a még meglévő környezeti, természeti értékek és az éghajlati adottságok megőrzését, fenntarthatóságát. Magyarország fő célja az Európai Bizottsággal való tárgyalások során az volt, hogy a már meglévő zöld tényezők mellé (kölcsönös megfeleltetés, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása, AKG célprogramok, Natura 2000 területek kompenzációs támogatása, stb.) a további környezetvédelmi elemek beépítésével a lehető legkisebb többletköltséget okozó megoldásokat dolgozzon ki és egyszerűsítse a rendszert. A tárgyalások eredményeképpen a zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint azt annak idején a Bizottság javasolta első körben. Az alap jogszabályban (1307/2013/EU rendelet) meghatározott területi küszöbértékek és egyéb mentességi kritériumok miatt nem minden gazdálkodónak kell a követelményrendszer minden elemének megfelelnie. Az előírások három gyakorlatot fogalmaznak meg, melyeket az előbb említett feltételek mellett teljesíteni kell a zöldítés kifizetéséhez: A növénytermesztés diverzifikálása a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti szántóval rendelkezőknek legalább három féle növényt; a legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át. A növénykultúrák számának sérelme nélkül a felső határokat nem kell betartani annak az üzemnek, amely szántóterületének több, mint 75%-át ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény vagy parlagon hagyott terület borítja. Ilyen esetben a szántóterület fennmaradó részén a fő növénykultúra nem teheti ki e fennmaradó szántóterület több, mint 75%-át, kivéve, ha ez a fennmaradó terület ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövénnyel bevetett terület vagy parlagon hagyott terület. Ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük. Állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de az esetleges visszaállítás (ha országosan átlépjük az 5 százalékos csökkenést) a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A zöldítés követelményeit a gazdálkodóknak 2015-től kell betartani, vagyis a 2015-ös egységes kérelmükben már nyilatkozniuk kell arról, hogy a szántóterületük 5%-ának megfelelő ökológiai célterületet mivel teljesítik (MePAR-ban ki kell jelölni), be kell tartaniuk a terménydiverzifikáció szabályainak megfelelő növényszámokat és százalékos küszöbértékeket. Az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő gazdaságok automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra. Ha egy gazdaságnak van nem ökológiai termelés alatt álló területe is, akkor azon az előzőekben leírt zöldítési szabályokat be kell tartani. A terménydiverzifikáció követelménye alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel. 3. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 4. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 5. Amennyiben az adott évben bejelentett szántóterület több, mint 50%-át a mezőgazdasági termelő az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be (még nem ő használta a területet) és a szántóterület egészén (nem csak azon, amit előző évben nem jelentett be), az előző naptári évtől eltérő növénykultúrát termeszt. Az ökológiai célterület fenntartás alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy hüvelyes növény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 3. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep, - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. A terménydiverzifikáció szabályozásánál a küszöbértékeken és a mentességeken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a növénykultúrák megkülönböztetésére és azokra az esetekre, amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarít be a gazdálkodó köztes termesztés, közé - vagy alávetés vagy vetőmagkeverék vetésével. Az alábbi kategóriák számítanak különböző növénykultúrának terménydiverzifikációs szempontból: - különböző nemzetségek, (a nemzetségek különbözőségének meghatározásához elkészült egy táblázat, mely tételesen felsorolja, hogy a hazánkban termesztésben lévő kultúrák mely nemzetséghez tartoznak, az a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben elérhető lesz) például a tönkölybúza és az őszi búza különböző nemzetséghez tartozik; - meghatározott három növénycsalád esetében, azaz a káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék (kabakosok) bármely faja különböző kultúrának számít, vagyis itt nem a nemzetség szerinti megkülönböztetést kell alkalmazni, például a cukkini és a sütőtök különböző fajok; - parlagon hagyott földterület; - ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény; - az őszi és tavaszi termények külön növénykultúrának számítanak még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Terménydiverzifikáció egy tenyészidő alatt több növényfaj betakarításának esetében: - a köztes termesztés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növénykultúrát takarítunk be oly módon, hogy a főnövény sorai közé más növénykultúrát is vetünk és a kettő együtt hoz termést, terménydiverzifikációnak számít abban az esetben, ha a növénykultúrák külön-külön a terület legalább 25%-át elfoglalják; - a közé - vagy alávetés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarítunk be oly módon, hogy a főnövény közé más növényfajt is vetünk, de a betakarítás nem egy időben történik, nem számít terménydiverzifikációnak; - a vetőmagkeverékek a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet által meghatározott takarmánynövény-fajok; ipari olaj- és rost növény-fajok; gabonaféle-fajok, fűféle-fajok minősített vetőmagtételeinek keveréke, melyet a forgalomba hozatal céljára újra minősítettek. Vagyis több vetőmagkeverék vetése terménydiverzifikációban akkor számolható el különböző növénykultúraként, ha megállapítható, hogy a vetőmagkeverékekben lévő fajok különböznek egymástól, továbbá, ha a vetőmagkeverékeket nem használják ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény termesztésére. Egyetlen vetőmagkeverék vetése nem számít terménydiverzifikációnak. Az állandó gyepek esetében a környezeti szempontból értékes és védett gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de a visszaállítás a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A jövő évtől három gyepkategória kerül bevezetésre: - Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek) - Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek) - ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek) Amennyiben megállapításra kerül, hogy az állandó gyep arány nemzeti szinten több, mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállamnak a mezőgazdasági üzemek szintjén kötelezettséget kell előírniuk a földterületnek állandó gyepterületté való visszaalakítására vonatkozóan. Azon mezőgazdasági termelőket terheli ezen kötelezettség, akiknek olyan földterület áll a rendelkezésükre, amelyet korábbi időszakban állandó legelőként vagy állandó gyepterületként használt földterületből valamilyen más célú földterületté alakítottak át. Az ily módon érintett gazdálkodók sorrendiségét az uniós jogszabályban foglalt alapelvek szerint állapítja meg a nemzeti hatóság. A hazánkban 2015-től elismertethető ökológiai fókuszterületek tartalmi meghatározására elkészült az agrártárca és háttérintézményeinek tervezete, ezt azonban még egyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Az elismertethető ökológiai fókuszterületek tervezet formájában: - Parlagon hagyott földterület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: január 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatára 0,25 ha. - Terasz: Magyarországon szántóterületen nem jellemzőek a teraszok, többnyire szőlőültetvényekben fordulnak elő. - Tájképi elemek: Eddig tájképi elemként HMKÁ-ban a gémeskutak, kunhalmok és a szántóval körülvett fa-és bokorcsoportok vannak lehatárolva, ezek elismertethetőek lesznek EFA-ként. Ezeken felül még a következő tájképi elemek ismertethetőek el ökológiai célterületként: - fás szárú növényzettel borított sávok: Legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 20 m széles összefüggő terület, max. 50 méter szakadással. HMKÁ-ban támogatható terület lesz. - elszigetelten álló fák: Szántóterületen lévő és a HMKÁ-ban védett magányosan álló fák. - fasor: Olyan egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. - fa- és bokorcsoport: Min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos. - táblaszegély: 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. - tavak: Maximum 0,5 ha területű, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. - vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége min. 2 méter, max. 10 m, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat. - Védelmi sávok: A HMKÁ jogszabályban meghatározott védelmi sávok ismertethetőek el ökológiai célterületként. - Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. - Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés. - Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: Telepítési engedéllyel, őshonos fajokból létrehozott sarjerdő, amelyen nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket. - Erdősített terület: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek. - Ökológiai jelentőségű másodvetés: Olyan másodvetés, melyet különböző növényfajok magkeverékének vetésével hoztak létre. Az itt használatos vetőmagkeverékek jegyzéke és vetési időszaka még kidolgozás alatt van. - Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: A listában szereplő nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: Keleti kecskeruta, Szarvaskerep, Fehérvirágú csillagfürt, Lucerna, Baltacim, Takarmányborsó, Bíborhere, Vöröshere, Fehérhere, Perzsahere, Görögszéna, Lóbab, Pannonbükköny, Tavaszi bükköny, Szöszösbükköny, Szója, Szegletes lednek, Csicseriborsó, Tarka koronafürt, Somkóró. Az ökológiai célterületnek nem kell feltétlenül támogatható területen lennie. A rendelet szerinti megfogalmazásban olyan tájképi elemek is elismertethetőek ökológiai célterületként, amelyek nem a termelő szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el. Ezek lehetnek önkormányzati területek vagy más vagyonkezelő szerv tulajdonában/kezelésében álló területek is. Abban az esetben, ha a termelő ilyen típusú fókuszterületet akar elismertetni ökológiai célterületként, az a rendelkezésére kell, hogy álljon. A rendelkezésre állás részleteiről a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben tájékoztatják a későbbiekben a gazdálkodókat. A termelőknek a rájuk vonatkozó zöldítési követelmény, követelmények mellőzése esetén szankcióra kell számítaniuk. Ennek bevezetése fokozatosan történik: 2015-ben és 2016-ban nem lesz szankció, csak a zöld komponens egy bizonyos arányú elvesztésével jár a nem teljesítés. 2017-től úgynevezett közigazgatási szankció kerül bevezetésre, melynek adott évre vonatkozó nagysága a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni. A levonás összege nem haladhatja meg a termelő zöld kifizetésének 20%-át 2017-ben és 25%-át 2018-tól. Ez a közigazgatási szankció a vétség miatt ki nem fizetett zöldítési támogatás összeghányadán felül értendő. Vagyis a gazdálkodók számára biztosított egy két éves „felkészülési időszak" a nagyobb arányú levonások előtt. Már folyamatban van egy Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv összeállítása, mellyel a minisztérium célja, hogy a zöldítés három követelményét szemléletes módon és gyakorlatias megközelítésben fejtse ki, felhívva benne a figyelmet a hazai szabályozási sajátosságokra. A tervek szerint a kézikönyvet október végéig minden gazdálkodóhoz eljuttatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével.

  • Mezőgazdasági támogatások - agrárpályázatok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Tisztelt Asszonyom / Uram! Megjelent 11/2013. (I. 21.) számú MVH Közlemény Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások igénybevételéről Megjelent 12/2013. (I. 22.) MVH Közleménye a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján a 2012/2013 borpiaci évben benyújtandó „Támogatási kérelem” nyomtatvány közzétételéről Megjelent 13/2013 (I.22.) számú MVH Közleménye a baromfi telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 14/2013 (I.22.) számú MVH közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 15/2013 (I.22.) számú MVH Közleménye a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 16/2013 (I.22.) számú MVH Közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 17/2013 (I.22.) számú MVH Közleménye a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 18/2013. (I.22.) számú MVH Közlemény A mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 19/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 21/2013. (I.22.) számú MVH Közlemény a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 22/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 23/2013. (I.22.) számú MVH Közlemény Az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről Megjelent 24/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 25/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 26/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről Megjelent 27/2013. (I. 22.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pintér Zoltán

    11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 5., 6. és 25. pontjaiban, a (3) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a (3) bekezdés 2. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Fogalommeghatározások 1. § E rendelet alkalmazásában: a) erdőtervezés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 32. §-ának (1) bekezdése szerinti javaslat, valamint az Evt. 33. § (1) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elkészítése érdekében végzett tevékenység; b) erdőtervezés alá vont terület: a szabad rendelkezésű erdő kivételével minden erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület; c) erdőtervezési körzet: olyan, a települések közigazgatási határához igazodó tervezési egység, amelynek kialakítását elsősorban a természetföldrajzi és az erdőállomány-viszonyok hasonlósága alapozza meg; d) hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményeinek szem előtt tartásával az erdei haszonvételek tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés; e) természetvédelmi kezelési állásfoglalás: az erdőtervezés alá vont terület tekintetében a védett természeti értékekre, valamint a védett természeti területre vonatkozó, a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által adott, természetvédelmi jogszabályokon alapuló, és természetvédelmi érdekeket képviselő kezelési javaslat; f) Natura 2000 javaslatok: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által átadott, a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírása. Erdőtervezési körzetek, erdőtervezési ütemterv 2. § (1) Az erdőtervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A körzeti erdőterveket legkésőbb 2021. december 31-ig kell teljes körűen elkészíteni az ország teljes területére. (3) Az erdőtervezés 2021. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 2. számú melléklet tartalmazza. Az erdőtervrendelet előkészítése 3. § (1) A erdőtervrendeletek előkészítése az ütemterv alapján történik. (2) Az erdőtervrendelet kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Az erdőtervrendelet az erdei haszonvételek közül csak a fakitermelésre vonatkozó keretszámokat tartalmazza. (4) Az erdészeti hatóság az erdőtervrendelet javaslat elkészítése érdekében az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásra (a továbbiakban: előzetes tárgyalás) érintett hatóságként az érintett erdő rendeltetése alapján a) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése a) és j) pontja szerinti esetben a természetvédelmi hatóságot, b) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése c) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóságot, c) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése d) pontja szerinti esetben a HM szakfelügyeletet, d) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése e) pontja szerinti esetben az illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a illetékes rendőrkapitányságot, e) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése f)-h) pontjai szerinti esetekben a vízügyi hatóságot, f) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése i) pontja szerinti esetben a település jegyzőjét, g) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése k) pontja szerinti esetben - a rendeltetéshez igazodóan - a közlekedési, vagy a vasúti közlekedési, vagy a vízügyi hatóságot, h) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése m) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóságot, i) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése n) pontja szerinti esetben a bányászati hatóságot, j) az Evt. 25. §-ának a) pontja szerinti esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, k) az Evt. 25. §-ának e) pontja és a 26. § c) pontja szerinti esetben a vadászati hatóságot, l) az Evt. 26. §-ának b) pontja szerinti esetben a növénytermesztési hatóságot hívja meg. (5) Az erdészeti hatóság az Evt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt értesítésről és tájékoztatásról az előzetes tárgyalás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles gondoskodni. (6) Az Evt. 32. §-ának (2) bekezdésében szereplő szervek, személyek legkésőbb az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag írásos javaslatot tehetnek. (7) Az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést az erdészeti hatóság az Evt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az előzetes tárgyalás időpontjára való felhívást megelőzően legalább 30 nappal biztosítja a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a természetvédelmi kezelési állásfoglalás kialakítása érdekében. (8) Az erdészeti hatóság az előzetes tárgyalásra a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdő esetében meghívja a természetvédelmi hatóságot. 4. § (1) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területeken a Natura 2000 fenntartási terveket, a természetvédelmi kezelési terv hiányában a természetvédelmi kezelési állásfoglalást, Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslatot a természetvédelmi hatóság és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag az erdészeti hatóság részére megküldi. (2) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken a Natura 2000 fenntartási tervek, valamint Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az előzetes tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet. (3) Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti terület és Natura 2000 terület vonatkozásában a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel a 3. § (5) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyezteti az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok beépítését az erdőtervrendelet javaslatba. 5. § (1) Az előzetes tárgyaláson az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezet akkor jogosult részt venni, ha az erdészeti hatóság felé igazolja, hogy az alapszabályában, alapító okiratában foglaltak szerint az erdőtervezés alá vont területen folytatandó erdőgazdálkodás a tevékenységi körét érinti. (2) Az előzetes tárgyaláson az erdészeti hatóság ismerteti a javaslatot, az azt megalapozó adatokat, az érintettek által írásban megküldött, és figyelembe nem vett javaslatokat, valamint azok indoklását. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését. A körzeti erdőtervezés általános szabályai 6. § (1) A körzeti erdőterv készítése során azoknak az előírásoknak a megváltoztatására, amelyek hatása a tervezési időszakon túlmutat, oly módon lehet javaslatot tenni, hogy az a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdők természetességi állapotának megőrzését, vagy javulását szolgálja. Ilyen előírás különösen az erdőfelújítás célállománya, az üzemmód, és a rendeltetés. (2) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetben a körzeti erdőterv készítését a vonatkozó erdőtervrendelet hatálybalépésének időpontját követően kezdi meg. (3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv elkészítése érdekében az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint érintett hatóságként a 3. § (4) bekezdés szerinti hatóságokat, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerveket értesíti. (4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben rögzíti a (3) bekezdés szerinti szervek által adott véleményeket. A körzeti erdőtervezés terepi munkái 7. § Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen a terepi bejárás során: a) méréssel, adatgyűjtéssel meghatározza az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pont szerinti adatokat, b) elvégzi az Evt. 33. § (2) bekezdés h) pont szerinti erdészeti nyilvántartási térképek elkészítéséhez szükséges felmérési munkákat, c) rögzíti az általa észlelt védett természeti értékekre vonatkozó adatokat. Az erdőgazdálkodás Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálata 8. § (1) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján a körzeti erdőterv készítése során megvizsgálja az erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére. (2) A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen: a) a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatai, b) Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat, c) a fajmegőrzési tervek adatai, d) az erdőtervrendelet javaslat felterjesztésében foglalt, 3. számú melléklet szerinti adatok, e) a körzeti erdőtervezés során lefolytatott terepi bejárások során elvégzett felmérések, és egyéb módon gyűjtött adatok. (3) A (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatokat a védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területek esetében a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv legkésőbb az erdészeti hatóság megkeresésétől számított 30 napon belül rendelkezésre bocsátja. (4) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területek esetében a (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatok beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az erdőrészlet szintű tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek kezeléséért felelős szervet. (5) A (2) bekezdés a)-b) pont szerinti adatok megküldése és beszerzése akkor szükséges, ha azok a 4. § (1)-(2) bekezdések szerint korábban már nem kerültek az erdészeti hatóság birtokába, vagy azokban a megküldésük óta eltelt időben az erdőtervezést befolyásoló, lényeges változás állt be. (6) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az Evt. 51. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben, 53. §-ában, 55. §-ában, és a 73. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírás-javaslatokat. (7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásának tényét, a (6) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a vizsgálat eredményét rögzítő tájékoztatást az erdészeti hatóság megküldi az erdészeti hatóság központi szerve, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére. Az erdőrészlet szintű tárgyalás és a hozamvizsgálat 9. § (1) Az erdőrészlet szintű tárgyalást az erdészeti hatóság leghamarabb az Evt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti írásos javaslatok beérkezését követően tartja meg. (2) Az Evt. 36. §-ában előírt hozamvizsgálat alkalmával a közérdeket, valamint a közérdeknek és a helyi érdekeknek a fenntartható gazdálkodást biztosító, társadalmilag elfogadható összhangját az erdőtervezési ciklusokon átívelően kell biztosítani. A hozamvizsgálatot az erdőgazdálkodási tevékenységek lehetséges módját, mértékét, helyét és idejét figyelembe véve 30 éves időtávra kell elvégezni. (3) Amennyiben a hozamvizsgálat eredményeként a fahasználat korlátozása szükséges, - az Evt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében, elsősorban az állami tulajdonban lévő területeken - további egyeztető tárgyalás kezdeményezhető. Hatásbecslés a Natura 2000 területen 10. § (1) Amennyiben a 8. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat és az erdőrészlet szintű tárgyalások alapján az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lehet, hatásbecslést kell végezni. (2) Az erdészeti hatóság a 4. számú mellékletben foglalt szempontokra figyelemmel, és az 5. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően elkészíti a hatásbecslési dokumentációt, és a védett természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv véleményének beszerzését követően a dokumentáció alapján elvégzi a hatásbecslést. (3) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló faj és élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak kivitelezésére egyéb ésszerű megoldás nincs, és megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése, vagy az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló - törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott - célok (a továbbiakban: közérdekű célok) érdekében kerül sor. (4) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatok elvégzését (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) írja elő hatósági eljárása során, vagy kezdeményezi annak előírását az arra jogosult hatóságnál az erdőtervezési körzetben, vagy más területen. (5) Az erdészeti hatóság beszámolója alapján az erdészeti hatóság központi szerve a kiegyenlítő intézkedésről a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a természetvédelemért felelős miniszter útján - tájékoztatja az Európai Bizottságot. (6) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló kiemelt közösségi jelentőségű faj vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése érdekében kerül sor. (7) Amennyiben a körzeti erdőterv elfogadásához egyéb közérdekű cél fűződik, annak elfogadását megelőzően ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. (8) A (7) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 6. számú melléklet szerinti adatlapon az erdészeti hatóság központi szerve - a természetvédelemért felelős miniszter útján - kéri ki. A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőtervezés folyamatában 11. § (1) Az Evt. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás (a továbbiakban: lakossági egyeztető tárgyalás) időpontjáról és helyéről azokat a szerveket és személyeket, akik az Evt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint írásos javaslatot tettek, a tárgyalás előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni, illetve ezzel egyidejűleg az erdészeti hatóság hivatalos honlapján közzétett, valamint az erdőtervezési körzet területén található helyi önkormányzatoknak közzététel céljából megküldött hirdetmény útján az érintett lakosságot tájékoztatni kell. (2) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésében és hirdetményében közérthető módon köteles tájékoztatást adni a körzeti erdőtervezés menetéről, a részvétel, a véleménynyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről. (3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv tervezetének a lakosságot és a tárgyalásra meghívottakat érintő előírás javaslatait a tárgyalást megelőző 15 nappal hivatalos honlapján közzéteszi. (4) Az erdészeti hatóság a lakossági egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet, vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, a társadalmi részvétel, a vélemény- nyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, ismerteti az erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményeit, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat. Záró tárgyalás 12. § (1) A záró tárgyalás időpontjára vonatkozó, az Evt. 35. §-ának (5) bekezdése szerinti értesítés megküldéséről az erdészeti hatóság a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal gondoskodik, és ezzel egyidejűleg az érintettek részére a körzeti erdőterv tervezetébe való betekintést a székhelyén vagy az értesítésben megjelölt szervezeti egységnél biztosítja. (2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv védett természeti területre és Natura 2000 területre vonatkozó adatait és előírás-javaslatait az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjában elektronikus úton megküldi az illetékes természetvédelmi hatóságnak és a működési terület szerint érintett védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek. (3) A körzeti erdőterv - a 10. § (3) és (6) bekezdések kivételével - akkor fogadható el, ha megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nem jár kedvezőtlen hatással, továbbá nem ellentétes a kijelölés külön jogszabályban megfogalmazott céljával. (4) A záró tárgyalással a körzeti erdőtervezés folyamata lezárul. A körzeti erdőterv átvezetése az Adattáron 13. § (1) A záró tárgyaláson elfogadott körzeti erdőterv adatainak az Adattáron történő átvezetéséről az erdészeti hatóság központi szervének vezetője gondoskodik. (2) Az Adattárban az egyes erdőrészletek esetében az Evt. 33. §-ának (2) bekezdése a)-f) és i) pontjai szerinti adatokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett erdőrészlet leíró lap nyomtatvány szerinti formában kell nyilvántartani. (3) A záró tárgyalást követően az erdőterv határozat kiadásáig az elfogadott körzeti erdőterv adatai közül az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint csak az Evt. 38. §-ának (2) bekezdése g) pontja szerinti adatai változtathatóak meg. (4) Az Evt. 40. § (1) bekezdése szerinti körzeti erdőterv alatt, az e rendelet 8. §-a szerint vizsgált vagy a 10. § szerinti hatásbecslést követően elfogadott tervet kell érteni. A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőterv elfogadását követően 14. § (1) Az erdészeti hatóság a záró tárgyalást követően az Evt. 43. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerint a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősülő fakitermelések térbeli elhelyezkedését ábrázoló tematikus térképet tesz közzé a honlapján. (2) A honlapon közzétett tematikus térképnek tartalmaznia kell a községhatárokat, az erdők rendeltetését, üzemmódját, és a fakitermelési lehetőségeket fakitermelési módok szerint elkülönítve. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követően megindult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 8. § és a 10. § előírásait az erdészeti hatóságnak az Evt. 113. §-ának (15) bekezdése szerinti eljárás során megfelelően alkalmaznia kell. Hatályukat vesztő rendelkezések 16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 2-16. és 28-60. §-ai. (2) Az (1) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 15. §-hoz tartozó alcím a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. (3) E rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Csatolt dokumentumok: A jogszabály mellékletei (PDF) A jogszabály 6. sz. melléklete (RTF) 2010.02.05. 08:09 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 5., 6. és 25. pontjaiban, a (3) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a (3) bekezdés 2. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Fogalommeghatározások 1. § E rendelet alkalmazásában: a) erdőtervezés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 32. §-ának (1) bekezdése szerinti javaslat, valamint az Evt. 33. § (1) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elkészítése érdekében végzett tevékenység; b) erdőtervezés alá vont terület: a szabad rendelkezésű erdő kivételével minden erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület; c) erdőtervezési körzet: olyan, a települések közigazgatási határához igazodó tervezési egység, amelynek kialakítását elsősorban a természetföldrajzi és az erdőállomány-viszonyok hasonlósága alapozza meg; d) hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményeinek szem előtt tartásával az erdei haszonvételek tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés; e) természetvédelmi kezelési állásfoglalás: az erdőtervezés alá vont terület tekintetében a védett természeti értékekre, valamint a védett természeti területre vonatkozó, a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által adott, természetvédelmi jogszabályokon alapuló, és természetvédelmi érdekeket képviselő kezelési javaslat; f) Natura 2000 javaslatok: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által átadott, a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírása. Erdőtervezési körzetek, erdőtervezési ütemterv 2. § (1) Az erdőtervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A körzeti erdőterveket legkésőbb 2021. december 31-ig kell teljes körűen elkészíteni az ország teljes területére. (3) Az erdőtervezés 2021. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 2. számú melléklet tartalmazza. Az erdőtervrendelet előkészítése 3. § (1) A erdőtervrendeletek előkészítése az ütemterv alapján történik. (2) Az erdőtervrendelet kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (3) Az erdőtervrendelet az erdei haszonvételek közül csak a fakitermelésre vonatkozó keretszámokat tartalmazza. (4) Az erdészeti hatóság az erdőtervrendelet javaslat elkészítése érdekében az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásra (a továbbiakban: előzetes tárgyalás) érintett hatóságként az érintett erdő rendeltetése alapján a) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése a) és j) pontja szerinti esetben a természetvédelmi hatóságot, b) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése c) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóságot, c) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése d) pontja szerinti esetben a HM szakfelügyeletet, d) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése e) pontja szerinti esetben az illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a illetékes rendőrkapitányságot, e) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése f)-h) pontjai szerinti esetekben a vízügyi hatóságot, f) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése i) pontja szerinti esetben a település jegyzőjét, g) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése k) pontja szerinti esetben - a rendeltetéshez igazodóan - a közlekedési, vagy a vasúti közlekedési, vagy a vízügyi hatóságot, h) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése m) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóságot, i) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése n) pontja szerinti esetben a bányászati hatóságot, j) az Evt. 25. §-ának a) pontja szerinti esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, k) az Evt. 25. §-ának e) pontja és a 26. § c) pontja szerinti esetben a vadászati hatóságot, l) az Evt. 26. §-ának b) pontja szerinti esetben a növénytermesztési hatóságot hívja meg. (5) Az erdészeti hatóság az Evt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt értesítésről és tájékoztatásról az előzetes tárgyalás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles gondoskodni. (6) Az Evt. 32. §-ának (2) bekezdésében szereplő szervek, személyek legkésőbb az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag írásos javaslatot tehetnek. (7) Az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést az erdészeti hatóság az Evt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az előzetes tárgyalás időpontjára való felhívást megelőzően legalább 30 nappal biztosítja a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a természetvédelmi kezelési állásfoglalás kialakítása érdekében. (8) Az erdészeti hatóság az előzetes tárgyalásra a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdő esetében meghívja a természetvédelmi hatóságot. 4. § (1) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területeken a Natura 2000 fenntartási terveket, a természetvédelmi kezelési terv hiányában a természetvédelmi kezelési állásfoglalást, Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslatot a természetvédelmi hatóság és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag az erdészeti hatóság részére megküldi. (2) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken a Natura 2000 fenntartási tervek, valamint Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az előzetes tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet. (3) Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti terület és Natura 2000 terület vonatkozásában a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel a 3. § (5) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyezteti az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok beépítését az erdőtervrendelet javaslatba. 5. § (1) Az előzetes tárgyaláson az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezet akkor jogosult részt venni, ha az erdészeti hatóság felé igazolja, hogy az alapszabályában, alapító okiratában foglaltak szerint az erdőtervezés alá vont területen folytatandó erdőgazdálkodás a tevékenységi körét érinti. (2) Az előzetes tárgyaláson az erdészeti hatóság ismerteti a javaslatot, az azt megalapozó adatokat, az érintettek által írásban megküldött, és figyelembe nem vett javaslatokat, valamint azok indoklását. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését. A körzeti erdőtervezés általános szabályai 6. § (1) A körzeti erdőterv készítése során azoknak az előírásoknak a megváltoztatására, amelyek hatása a tervezési időszakon túlmutat, oly módon lehet javaslatot tenni, hogy az a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdők természetességi állapotának megőrzését, vagy javulását szolgálja. Ilyen előírás különösen az erdőfelújítás célállománya, az üzemmód, és a rendeltetés. (2) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetben a körzeti erdőterv készítését a vonatkozó erdőtervrendelet hatálybalépésének időpontját követően kezdi meg. (3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv elkészítése érdekében az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint érintett hatóságként a 3. § (4) bekezdés szerinti hatóságokat, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerveket értesíti. (4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben rögzíti a (3) bekezdés szerinti szervek által adott véleményeket. A körzeti erdőtervezés terepi munkái 7. § Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen a terepi bejárás során: a) méréssel, adatgyűjtéssel meghatározza az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pont szerinti adatokat, b) elvégzi az Evt. 33. § (2) bekezdés h) pont szerinti erdészeti nyilvántartási térképek elkészítéséhez szükséges felmérési munkákat, c) rögzíti az általa észlelt védett természeti értékekre vonatkozó adatokat. Az erdőgazdálkodás Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálata 8. § (1) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján a körzeti erdőterv készítése során megvizsgálja az erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére. (2) A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen: a) a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatai, b) Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat, c) a fajmegőrzési tervek adatai, d) az erdőtervrendelet javaslat felterjesztésében foglalt, 3. számú melléklet szerinti adatok, e) a körzeti erdőtervezés során lefolytatott terepi bejárások során elvégzett felmérések, és egyéb módon gyűjtött adatok. (3) A (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatokat a védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területek esetében a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv legkésőbb az erdészeti hatóság megkeresésétől számított 30 napon belül rendelkezésre bocsátja. (4) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területek esetében a (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatok beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az erdőrészlet szintű tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek kezeléséért felelős szervet. (5) A (2) bekezdés a)-b) pont szerinti adatok megküldése és beszerzése akkor szükséges, ha azok a 4. § (1)-(2) bekezdések szerint korábban már nem kerültek az erdészeti hatóság birtokába, vagy azokban a megküldésük óta eltelt időben az erdőtervezést befolyásoló, lényeges változás állt be. (6) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az Evt. 51. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben, 53. §-ában, 55. §-ában, és a 73. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírás-javaslatokat. (7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásának tényét, a (6) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a vizsgálat eredményét rögzítő tájékoztatást az erdészeti hatóság megküldi az erdészeti hatóság központi szerve, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére. Az erdőrészlet szintű tárgyalás és a hozamvizsgálat 9. § (1) Az erdőrészlet szintű tárgyalást az erdészeti hatóság leghamarabb az Evt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti írásos javaslatok beérkezését követően tartja meg. (2) Az Evt. 36. §-ában előírt hozamvizsgálat alkalmával a közérdeket, valamint a közérdeknek és a helyi érdekeknek a fenntartható gazdálkodást biztosító, társadalmilag elfogadható összhangját az erdőtervezési ciklusokon átívelően kell biztosítani. A hozamvizsgálatot az erdőgazdálkodási tevékenységek lehetséges módját, mértékét, helyét és idejét figyelembe véve 30 éves időtávra kell elvégezni. (3) Amennyiben a hozamvizsgálat eredményeként a fahasználat korlátozása szükséges, - az Evt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében, elsősorban az állami tulajdonban lévő területeken - további egyeztető tárgyalás kezdeményezhető. Hatásbecslés a Natura 2000 területen 10. § (1) Amennyiben a 8. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat és az erdőrészlet szintű tárgyalások alapján az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lehet, hatásbecslést kell végezni. (2) Az erdészeti hatóság a 4. számú mellékletben foglalt szempontokra figyelemmel, és az 5. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően elkészíti a hatásbecslési dokumentációt, és a védett természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv véleményének beszerzését követően a dokumentáció alapján elvégzi a hatásbecslést. (3) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló faj és élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak kivitelezésére egyéb ésszerű megoldás nincs, és megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése, vagy az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló - törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott - célok (a továbbiakban: közérdekű célok) érdekében kerül sor. (4) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatok elvégzését (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) írja elő hatósági eljárása során, vagy kezdeményezi annak előírását az arra jogosult hatóságnál az erdőtervezési körzetben, vagy más területen. (5) Az erdészeti hatóság beszámolója alapján az erdészeti hatóság központi szerve a kiegyenlítő intézkedésről a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a természetvédelemért felelős miniszter útján - tájékoztatja az Európai Bizottságot. (6) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló kiemelt közösségi jelentőségű faj vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése érdekében kerül sor. (7) Amennyiben a körzeti erdőterv elfogadásához egyéb közérdekű cél fűződik, annak elfogadását megelőzően ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. (8) A (7) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 6. számú melléklet szerinti adatlapon az erdészeti hatóság központi szerve - a természetvédelemért felelős miniszter útján - kéri ki. A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőtervezés folyamatában 11. § (1) Az Evt. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás (a továbbiakban: lakossági egyeztető tárgyalás) időpontjáról és helyéről azokat a szerveket és személyeket, akik az Evt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint írásos javaslatot tettek, a tárgyalás előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni, illetve ezzel egyidejűleg az erdészeti hatóság hivatalos honlapján közzétett, valamint az erdőtervezési körzet területén található helyi önkormányzatoknak közzététel céljából megküldött hirdetmény útján az érintett lakosságot tájékoztatni kell. (2) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésében és hirdetményében közérthető módon köteles tájékoztatást adni a körzeti erdőtervezés menetéről, a részvétel, a véleménynyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről. (3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv tervezetének a lakosságot és a tárgyalásra meghívottakat érintő előírás javaslatait a tárgyalást megelőző 15 nappal hivatalos honlapján közzéteszi. (4) Az erdészeti hatóság a lakossági egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet, vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, a társadalmi részvétel, a vélemény- nyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, ismerteti az erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményeit, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat. Záró tárgyalás 12. § (1) A záró tárgyalás időpontjára vonatkozó, az Evt. 35. §-ának (5) bekezdése szerinti értesítés megküldéséről az erdészeti hatóság a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal gondoskodik, és ezzel egyidejűleg az érintettek részére a körzeti erdőterv tervezetébe való betekintést a székhelyén vagy az értesítésben megjelölt szervezeti egységnél biztosítja. (2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv védett természeti területre és Natura 2000 területre vonatkozó adatait és előírás-javaslatait az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjában elektronikus úton megküldi az illetékes természetvédelmi hatóságnak és a működési terület szerint érintett védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek. (3) A körzeti erdőterv - a 10. § (3) és (6) bekezdések kivételével - akkor fogadható el, ha megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nem jár kedvezőtlen hatással, továbbá nem ellentétes a kijelölés külön jogszabályban megfogalmazott céljával. (4) A záró tárgyalással a körzeti erdőtervezés folyamata lezárul. A körzeti erdőterv átvezetése az Adattáron 13. § (1) A záró tárgyaláson elfogadott körzeti erdőterv adatainak az Adattáron történő átvezetéséről az erdészeti hatóság központi szervének vezetője gondoskodik. (2) Az Adattárban az egyes erdőrészletek esetében az Evt. 33. §-ának (2) bekezdése a)-f) és i) pontjai szerinti adatokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett erdőrészlet leíró lap nyomtatvány szerinti formában kell nyilvántartani. (3) A záró tárgyalást követően az erdőterv határozat kiadásáig az elfogadott körzeti erdőterv adatai közül az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint csak az Evt. 38. §-ának (2) bekezdése g) pontja szerinti adatai változtathatóak meg. (4) Az Evt. 40. § (1) bekezdése szerinti körzeti erdőterv alatt, az e rendelet 8. §-a szerint vizsgált vagy a 10. § szerinti hatásbecslést követően elfogadott tervet kell érteni. A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőterv elfogadását követően 14. § (1) Az erdészeti hatóság a záró tárgyalást követően az Evt. 43. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerint a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősülő fakitermelések térbeli elhelyezkedését ábrázoló tematikus térképet tesz közzé a honlapján. (2) A honlapon közzétett tematikus térképnek tartalmaznia kell a községhatárokat, az erdők rendeltetését, üzemmódját, és a fakitermelési lehetőségeket fakitermelési módok szerint elkülönítve. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követően megindult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 8. § és a 10. § előírásait az erdészeti hatóságnak az Evt. 113. §-ának (15) bekezdése szerinti eljárás során megfelelően alkalmaznia kell. Hatályukat vesztő rendelkezések 16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 2-16. és 28-60. §-ai. (2) Az (1) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 15. §-hoz tartozó alcím a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. (3) E rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Csatolt dokumentumok: A jogszabály mellékletei (PDF) A jogszabály 6. sz. melléklete (RTF) 2010.02.05. 08:09 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15387&ctag=articlelist&iid=1

Hírek

  • Az erdőtörvény veszélyezteti a védett erdőket

    Az erdőtörvény veszélyezteti a védett erdőket

    Az Alkotmánybírósághoz fordult Székely László ombudsman, mert álláspontja szerint a törvény az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat.

További híreink

[bezárás x]