A Bonafarm Csoport évi egymillió sertés levágására képes, a vágósertések több mint kétharmadát a saját és integrációs rendszerük állományai adják. Minden gramm fehérjének és minden kiló súlynak jelentősége van – mondta el Czompó Krisztián, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. értékesítési és innovációs igazgatója az idei PREGA konferencián tartott előadást az általuk alkalmazott precíziós megoldásokról.
Czompó Krisztián értékesítési és innovációs igazgató (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) a PREGA-n – Fotó: Agroinform
Nagy lépték, nagy felelősség
Ekkora volumen mellett minden technológiai döntés közvetlen gazdasági és környezeti hatással jár. A vállalatcsoport szemlélete egyszerű: csak olyan megoldást vezetnek be, amelynek a másik oldalon mérhető megtérülése van – legyen szó pénzügyi eredményről vagy humánerőforrás-megtakarításról. A kihívások ismertek: klímaváltozás, üvegházhatásúgáz-kibocsátás, víz- és talajterhelés, állatjóléti elvárások, koncentrálódó telepméretek és munkaerőhiány. Mindez egy olyan uniós szabályozási környezetben, ahol a fenntarthatósági szempontok egyre hangsúlyosabbak.
Fázisos takarmányozás – az alapoktól
A hízósertés-takarmányozásban az állat életkorának előrehaladtával az egységnyi energiára vetített lizin- és aminosavigény folyamatosan csökken. A klasszikus válasz erre a fázisos takarmányozás: különböző összetételű takarmányokkal próbálják lefedni az eltérő életszakaszokat. A probléma az, hogy az egyedi igények jelentősen eltérnek egymástól. Ha az igény és a kijuttatott táplálóanyag-tartalom nem esik egybe, akkor alul- vagy túletetés történik. Az egyik esetben a genetikai potenciál marad kihasználatlan, a másikban felesleges költség és nagyobb környezeti terhelés keletkezik.
In-Line NIR: valós idejű takarmány-kontroll
A Bábolna Takarmány keveréktakarmány-gyártó kapacitásának közel felét olyan gyártósoron állítják elő, ahol In-Line NIR (közeli infravörös spektroszkópiai) berendezés működik. Ez a rendszer a gyártási folyamat közben méri a beérkező alapanyagok táplálóanyag-tartalmát.
Jelenleg még részben emberi beavatkozással, de fejlesztés alatt áll a valós idejű, automatikus receptúramódosítás is. A cél: csökkenteni a nyersfehérje-érték szórását, stabilizálni a takarmány minőségét és minimalizálni a túl- vagy alultakarmányozást.
Az elmúlt 15 évben a szintetikus aminosavak alkalmazásával a hízósertés-takarmányozás során felhasznált teljes nitrogénmennyiség mintegy 30%-kal csökkent. Ugyanez az arány igaz az 1 kilogramm súlygyarapodásra jutó nitrogénre is.
A nem megfelelő fehérjeszint komoly gazdasági következményekkel járhat. Évi mintegy 500 ezer malac kibocsátása mellett egy 1%-os fehérjeeltérés több százmillió forintos nagyságrendű veszteséget is okozhat.
Válogatómérleg: egyszerű, de hatékony megoldás
A Bonafarm Csoport egy másik, racionális megtérülésre épülő fejlesztése a válogatómérleg-rendszer bevezetése volt. Az állatok egy mérlegen haladnak át, amely testtömeg alapján három irányba tereli őket:
- az aktuális tömegüknek megfelelő takarmányhoz,
- másik takarmányfázisba,
- vagy a vágósúlyt elérve a kiszállítási részlegbe.
A rendszer automatizált, emberi döntést nem igényel. Az összehasonlítás szerint a hagyományos, kézi válogatás mintegy 60%-os pontosságú az adott súlytartományban, míg a válogatókapu alkalmazásával a pontosság 86% fölé javult. A hatékonyságnövekedést magáért beszél.
A technológia másik látványos eredménye a munkaerőigény csökkenése.
Egy azonos kapacitású, korábbi évtizedekben épült telepen 35 dolgozó látta el a feladatokat, míg az új rendszerben – három műszakban – összesen 8 fő, a telepvezetővel együtt.
A szakképzett munkaerő hiánya az állattenyésztés egyik legsúlyosabb problémája. A digitális megoldások megfelelő szakmai irányítás mellett jelentősen mérsékelhetik az élőmunka-igényt, ami a növekvő bérköltségek mellett a versenyképesség alapfeltétele.
Hatékonyság mint túlélési stratégia
Az előadás záró üzenete egyértelmű volt: a sertéstartó vállalkozásokra nehezedő társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi nyomás csak a hatékonyság folyamatos javításával kezelhető. Ehhez ágazatok közötti együttműködésre és holisztikus szemléletre van szükség. A technológia önmagában nem elég – az adatokat értelmezni és használni is tudni kell. Ahogy az előadó fogalmazott: amit nem mérünk, azt nem tudjuk fejleszteni.
További információk: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
