„Már nem tudunk harcolni a kártevőinkkel” – egyre kétségbeesettebb hangon figyelmeztetnek a német gyümölcstermesztők. Az új növényvédő hatóanyagok engedélyezésének elhúzódása, a régiek tömeges kivonása és a bürokratikus akadályok miatt számos gazdaság fennmaradása került veszélybe. A termelők szerint nemcsak az ő megélhetésükről, hanem az európai élelmiszer-önellátás jövőjéről is szó van.

Öt év új hatóanyag nélkül

Az ágazati szereplők szerint az elmúlt öt évben az Európai Unióban egyetlen új vegyi hatóanyagot sem hagytak jóvá, miközben 83 korábbi hatóanyag engedélye szűnt meg. Összehasonlításképpen: a 2000-es évek elején évente átlagosan tíz új hatóanyag jelent meg a piacon. A biológiai készítmények esetében sem kedvezőbb az egyenleg: több hatóanyagot vontak ki, mint amennyit engedélyeztek.

A Német Mezőgazdasági Ipari Szövetség szerint az uniós szintű, veszélyalapú szabályozás és a nemzeti szintű, többlépcsős engedélyezési rendszer „fojtogató” hatással van az innovációra. Németországban két minisztérium és négy hatóság vesz részt az engedélyezési eljárásokban, ami gyakori jogvitákhoz és elhúzódó döntésekhez vezet. Jelenleg több száz peres ügy van folyamatban.

Gyakorlatban: fertőzött cseresznye, kivágott almafák

A probléma nem elméleti. Claus Schliecker, az észak-németországi Altes Land gyümölcstermesztője konkrét példákkal szemléltette a helyzet súlyosságát.

Az almavértetű ellen korábban használt hatóanyag engedélye lejárt. A jelenleg elérhető alternatívák hatékonysága rendkívül alacsony, egyes beszámolók szerint 12 százalék körüli. Fertőzés esetén a gyümölcs értékesíthetetlenné válik, súlyosabb esetben egész ültetvényeket kell kivágni.

A tűzelhalás baktériumos betegség terjedését jelenleg csak korlátozott hatékonyságú készítményekkel lehet lassítani. A hatékonyabb biológiai megoldások engedélyezése évek óta húzódik.

A cseresznyegyümölcs-légy különösen súlyos gondot okoz. Ha a lárvák megjelennek a gyümölcsben, az áru azonnal eladhatatlanná válik, mivel a fogyasztók részéről nulla tolerancia érvényesül. 2022 óta gyakorlatilag egyetlen jóváhagyott hatóanyag áll rendelkezésre, amelynek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött. Egy másik hatékony készítmény csak kétévente használható. „A legyek nem olvassák ezt a szabályt” – fogalmazott keserűen Schliecker.

Önellátás 20 százalékon

A szakmai szervezetek szerint a szigorúbb német előírások miatt a hazai termelők versenyhátrányba kerülnek a szomszédos országokhoz képest, ahol több hatóanyag érhető el szabadföldi felhasználásra. Ennek következménye, hogy a gyümölcs-önellátás mértéke Németországban már csak mintegy 20 százalék.

A gazdák szövetsége európai szintű, egységes engedélyezési hatóság létrehozását sürgeti, amely gyorsabban és kiszámíthatóbban döntene a kérelmekről.

Az EU mezőgazdasági biztosa elismerte, hogy a hatóanyagok kivonása veszélyeztetheti az élelmiszerellátást, és gyorsítani kell az alternatívák piacra jutását.

Mi változhat?

Az Európai Unióban jelenleg egy úgynevezett „omnibus” eljárás előkészítése zajlik, amely egyszerűsítené az engedélyezést, és lehetővé tenné bizonyos hatóanyagok hosszabb idejű jóváhagyását. A jogszabály 2027-ben léphetne hatályba.

Az iparág szerint azonban az alapvető szemléletváltás – a veszélyalapú megközelítés helyett a kockázatalapú értékelés – nélkül a probléma nem oldódik meg. A termelők attól tartanak, hogy ha nem születik gyors megoldás, felgyorsul a gazdaságok megszűnése, és tovább csökken az európai, regionális élelmiszertermelés aránya.

A tét nem csupán az egyes gazdák megélhetése, hanem az is, hogy a jövőben mennyire marad biztos és kiszámítható a hazai gyümölcsellátás.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Shutterstock