gyümölcstermesztés

Hazai, azaz a Kárpát-medence éghajlata alatt is megtermő gyümölcsök: birsalma, áfonya, almafélék, cseresznye, eper, görögdinnye, körte, málna, nektarin, őszibarack, sárgabarack, sárgadinnyefélék, szilva, szőlőfélék. A gyümölcstermesztés gépei: gyümölcs betakarítók, gyümölcs- és szőlőápolás gépei, gyümölcs tisztító, osztályozó, feldolgozó és csomagológépek, gyümölcsszárítók, gyümölcstároló gépek, berendezések stb.

Kapcsolódó címkék: alma, biogazdálkodás, gyomirtás, mezőgazdaság, meggy, növénytermesztés, növényvédelem, zöldségtermesztés,

Apróhirdetések

Hozzászólások

  • AKG támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | gazsi 1

    Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 37. § (4) bekezdése alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága közzéteszi az agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésre beérkezett kérelmek adminisztratív, formai és tartalmi ellenőrzéseinek elvégzése után, akérelmek egyes célprogramok közti megoszlása alapján meghatározott minimum pontszámokat: Célprogram minimum pontszám Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 44,2 tanyás gazdálkodás célprogram - ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram - szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - vízerózió elleni célprogram - szélerózió elleni célprogram - Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: extenzív gyepgazdálkodási célprogram - ökológiai gyepgazdálkodási célprogram - gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - hagyományos gyümölcstermesztés célprogram - Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: nádgazdálkodás célprogram - természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram - vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram - Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

  • Agrár-környezetgazdálkodási programok » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pintér Zoltán

    Az ÚMVP Irányító Hatóságának 2/2010. (I. 20.) közleménye 2010.01.21. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 37. § (4) bekezdése alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága közzéteszi az agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésre beérkezett kérelmek adminisztratív, formai és tartalmi ellenőrzéseinek elvégzése után, a kérelmek egyes célprogramok közti megoszlása alapján meghatározott minimum pontszámokat: Célprogram minimum pontszám Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 44,2 tanyás gazdálkodás célprogram - ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram - szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - vízerózió elleni célprogram - szélerózió elleni célprogram - Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: extenzív gyepgazdálkodási célprogram - ökológiai gyepgazdálkodási célprogram - gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - hagyományos gyümölcstermesztés célprogram - Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: nádgazdálkodás célprogram - természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram - vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram - Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

  • Növényi hormonok » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Gulyás Nándor

    Növényi hormonok A leírt kisérletet Szerbiában végeztem kollégáimmal-senki ne tekintse reklámnak. . A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák. Azóta már sikerült mesterségesen is előállítani növényi hormonokat és azokat bevonni a növénytermesztők mindennapos munkájába. Amikor hormonokról kezdünk beszélni a gyümölcstermesztés kapcsán nagyon sokunknak a genetikailag módosított élelmiszerek jutnak eszünkbe, azonnal szeretném eloszlatni a kételyeket ,hogy a kettőnek köze nincs egymáshoz . A szintetikus úton előállított hormonok teljesen azonosak azzal amit a növény állít elő. Vajon akkor miért van szükség a mesterségesen előállított hormonok használatára? A válasz az időjárási szélsőségekben keresendő de más tényezők is indokolhatják. Az időjárási szélsőségek az év folyamán folyamatosan stressz helyzetbe hozzák a növényt ami aztán különböző reakciókkal reagál pl. gyümölcs hullás. . A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében. A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók. Ha a természetes vagy a mesterséges növényi hormonokat szükségnél nagyobb mennyiségban alkalmazzuk a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul. Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav. A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a növényi hormonok-nak. A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek. Az alma termesztésben kettő éve, hogy kollégáimmal kísérleti célból alkalmazzuk az auxin hormont. Először 2008-ban csak hullásgátlóként kezdtük a Horgostól Tavankutig terjedő homokvidéken illetve Kupuszinán.Szerbiában. Különböző dózisokban alkalmaztuk mivel nekünk kellet kivizsgálnunk ,hogy a külföldön beszerzett szintetikus úton előállított hormon hogyan viselkedik a mi termesztési körülményeink között. Az idei évre így sikerült a pontos dózisokat beállítani sőt arra is rájöttünk, -amit a gyártók is feltüntettek -,hogy meghatározott program szerint kell illetve a leghatásosabb alkalmazni. Kétféle növényi hormont-de összetételben ugyanazt- alkalmaztunk a kísérleteink és vizsgálataink során. Egyik az olasz gyártású Obsthormon a másik magyarországi Frigocur Sajnos nálunk egyik sem regisztrált .Két év használat után kollégáimmal a Frigocur használatát állapítottuk meg hatásosabbnak mivel itt egy folyamatos úgynevezett „lépcsőshatást”tapasztaltunk míg az Obsthormonnál ez a hatás elmaradt. Ami még a magyar gyártmányú szer mellett szól az az ár(cca 50 euro/ha/év) ami a jelenlegi helyzetben egyébként is a növénytermesztés meghatározója. Megállapíthatjuk hogy az auxin hormon használata mérsékli, ill. megszünteti a téli és a tavaszi fagyok terméscsökkentő hatását. Gyümölcs, ill. szőlőkultúrákban a szer jelentősen felgyorsítja a téli fagykárok által károsodott szállító edénynyalábok regenerálódását, alkalmazásával lehetőség nyílik a tavaszi, ill. a következő évi fagykárok megelőzésére, s kivédhető az aszálykár is. A mesterségesen előállított hormon jótékony hatása nagyrészt annak köszönhető, hogy a növényben egyébként is termelődő hormonok mennyiségét megnövelve a kambiumot a károsodott szállító edénynyalábok pótlására, ill. nagyobb keresztmetszetű szállító szövetek kialakítására serkenti. A kezelés hatására több, mint 50%-kal nőhet a működő szállítópályák keresztmetszete, s a több és funkcióképes szállító edénynyaláb következtében a víz- és tápanyagszállítás normalizálódik-a növény a tápanyagot vízben oldva veszi fel-tehát a nagyobb keresztmetszetű szállítóedénynyalábokban könnyebben zajlik a vízforgalom, ezzel együtt növényünk több tápanyagot tud felhalmozni minden szervre vonatkozóan ebből adódóan egyértelműen megállapíthatjuk a következőket 1. erős, a következő télre jobban felkészült hajtásrendszer alakul ki 2. nő a gyümölcsök tápanyag ellátottsága, a gyümölcskötődés, a gyümölcsméret és javul a színeződés 3. a vízszállítás nagyobb teljesítménye következtében csökken az aszályérzékenység 4. harmonizálódik a gyümölcsterhelés 5. zöldebb lesz a lomb (mintegy 40%-kal több klorofil!) ami többek között fokozottabb cukorképződést eredményez 6. az optimális ellátottság miatt megnövekszik a betegségekkel, károsítókkal szembeni ellenállóképesség Mindezek együttes hatására: - tartósan nő, optimalizálódik a termésteljesítmény; - javul a gyümölcsminőség és a tárolhatóság; - megnövekszik a fák és így a gyümölcsös élettartalma; Az almatermelők nagyon sokan hullásgátlóként ismerik az auxin hormont. Az elmúlt néhány esztendőben az időjárási szélsőségek miatt (aszály, forróság ) a növényekben a szállítópályák szűkülése miatt a az alma kocsányánál található úgynevezett leválasztó réteg megszáradt és ez időelőtti hulláshoz vezetett. Azokban a gyümölcsösökben ahol használtuk a hormon készítményeket jelentősen csökkent a hullás illetve ahol program szerüen alkalmaztuk ki sem alakult hullás. Amikor gyümölcs ritkítási célból alkalmaztuk, a nehezen ritkítható fajtáknál(Golden Delicius) nem voltunk megelégedve.A jövőben magasabb dózist kell alkalmazni , az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem tapasztalatai is ezt igazolják. Betakarítás után október hónapban az almafa téli felkészítése és a következő évi terméshozam növelése érdekében mindenképpen megéri még egy kezelést elvégezni - tehát, hogy a rügyek nagyobbak és súlyosabbak legyenek. Már egyszeri permetezés is jelentős, több évre kiható jótékony hatást eredményez, de nyilvánvalóan a legkedvezőbb hatás elérése a teljes permetezési program esetén várható. Ez esetben érhető el folyamatosan az optimális termésmennyiség és minőség valamint az alternacia megszünése. A hormon permetezése nem igényel külön műveleti költséget, mert az általánosan használt növényvédő szerekkel együtt kijuttatható. Bármely hormon használatáról legyen szó felhívom a termelők figyelmét, hogy csakis azután kezdjék el mielőtt szakemberrel konzultáltak illetve a felhasználási permetezési programot beszerezték Gulyás-Oldal Nándor kertészmérnök

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | kukaccsosz

    Itt a kánaán!!!!! Még ekkora barmot?!? És az árak. Czerván György: kiválóak őszi betakarítású növények hozamai{:surrender:} sze, 2013. október 30. A júliusi és augusztusi kánikula és szárazság ellenére a legfrissebb adatok alapján egészen kiválóak az őszi betakarítású szántóföldi növények terméseredményei - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a hazai agrárium aktualitásairól tartott előadásában kedden Szolnokon. Hozzátette, hogy ebben szerepe volt a talajban tartalékként megmaradt tavaszi eső mellett a gazdák által használt korszerű vetőmagoknak, technológiáknak, amelyek csökkentették az időjárásnak való kiszolgáltatottságot. Napraforgóból a tavalyi 2,1 tonna után az idén 2,5 tonna termett átlagban hektáronként. Az 1,2 millió hektáron termesztett kukoricának nagyjából a 70 százalékát betakarították, az átlagtermés 5,5 tonna hektáronként. Összességében várhatóan közel 7 millió tonnányi kukorica kerülhet majd a tárolókba - mondta az államtitkár. Hozzátette: így kukoricából 2-2,5 millió tonna export árualap jön létre, és ha ehhez hozzávesszük a 1,5-2 millió tonna exportálható búzát, akkor a mezőgazdaság az idén a tavalyinál jobban fog teljesíteni. Az államtitkár szerint bizakodásra ad okot az is, hogy az őszi talaj- és vetési munkákkal országszerte jól állnak a gazdák, például a vetni szándékozott búza hetven százaléka már a földbe került. Az állattenyésztés állapotát elemezve többek között elmondta, hogy a szarvasmarha és a juh esetében elfogadható a helyzet, a legnagyobb gond a sertéságazatban van a potenciális lehetőségekhez képest. Az agrárágazat fejlesztési tervei közül kiemelte a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítését célzó programot, amely hamarosan olvasható a minisztérium honlapján. A cél az, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljenek, miután az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén különösebb kvóta nélkül eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növelését is - mondta Czerván György. (MTI)

  • K&H növénybiztosítás » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | BNC

    Ez találtam: K&H Biztosító Nem elég csupán a természet jóindulatában bízni K&H Biztosító a mezőgazdasági biztosításokat ajánlja Budapest, 2008. június 5. - Az elmúlt évben számos természeti csapás sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Az idei év termelési kilátásai ígéretesek, ám ilyenkor sem szabad megfeledkezni az időjárás károsító hatásai elleni biztosításokról. A K&H Biztosító ügyfelei közül egyre többen biztosítják termésüket természeti csapások ellen, ami jól jöhet akár az elmúlt hetekben hullott jégeső okozta károk enyhítésére is. 2004-ben megszűnt a mezőgazdasági biztosítási díjakhoz nyújtott állami támogatás, és bár a 2007 elejétől működő nemzeti kárenyhítési alap lehetőséget biztosít - az állam és a gazdálkodó közös kockázatvállalásával - az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok mérséklésére, a mezőgazdasági termőterületek biztosítottsága néhány ágazatban - például gyümölcstermesztés - még mindig jóval alatta marad az európai átlagnak. "A 2007-es év sajnos a természeti katasztrófákról is emlékezetes marad, közel 200 milliárd forintra tehető az a kár, amit tavaly a tavaszi fagy és jégverés következtében elszenvedtek a termelők. Az idei termés azonban különösen jónak ígérkezik." - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. A K&H Biztosító több mint 500 főt számláló helyi képviselői hálózatával a helyszínen segíti a gazdákat a termőterület és a termesztett növények sajátosságainak legjobban megfelelő biztosítások kiválasztásában. "Képviselőink május végén fejezték be a jégkár biztosítások felvételét a termelőknél. Az előzetes adatok alapján úgy látjuk, hogy mintegy 30%-os a növekedés ennél a biztosítási típusnál 2008-ban. A jégkárok az idén a szokásosnál jóval korábban jelentkeztek, és jelentős veszteséget okoztak például a repceföldeken. Ez is magyarázza a jégkár biztosítások számának növekedését." - tette hozzá Kaszab Attila. A K&H Biztosítónál a több mint másfél évtizedes, mezőgazdasági biztosításban szerzett gyakorlatnak köszönhetően - a K&H Biztosító elődje, az Argosz Biztosító 1992-ben kezdte meg működését Magyarországon - a biztosítások megkötése előtti felmérésektől a kártérítések folyósításáig tartó folyamatok gyorsan zajlanak, ez utóbbiak általában 5-10 munkanapot vesznek igénybe. A Biztosító szakemberei a várható kockázatok számszerűsítésében is kiemelkedő tapasztalattal bírnak. Ez különösen fontos a mezőgazdaságban, ahol a természeti erők, az időjárás kiszámíthatatlanságát kell előre jelezni. Növénybiztosítások a K&H Biztosítótól A K&H növénybiztosítás a növényi kultúrák tűz és villámcsapás okozta veszteségeire nyújt fedezetet, és kiegészíthető jégkár, illetve viharkár elleni biztosítással. Ezek a kiegészítő módozatok a hazai mezőgazdaságban második leggyakrabban előforduló károk ellen biztosítanak, a jég- és viharkárok az összes károk több mint 20%-át teszik ki. 2007-ben a K&H Biztosító ügyfelei körében a jégkár elleni biztosítások voltak a legnépszerűbbek, több mint 220 000 hektárnyi termőterületre kötötték meg ezt a biztosítást. A téli fagykárbiztosítás az őszi vetésű növényekben a fagy által okozott károkat téríti meg. Az elmúlt tél nem okozott komolyabb károkat az őszi vetésben, a K&H Biztosítónál az ilyen típusú kárigény bejelentések száma a 2003. évi nagy fagyok óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A K&H Biztosító a mezőgazdasági biztosításokat nyújtó négy biztosítótársaság egyike. A K&H Biztosító piaci részesedése a mezőgazdasági biztosítások terén 2007-ben megközelítette a 10%-t, a növénybiztosításokat illetően pedig 11,6% volt. K&H Csoport A K&H Csoport Magyarország egyik vezető pénzügyi szolgáltatója. Az ügyfelek pénzügyi igényeire banki és biztosítási megoldásokat egyaránt kínál, amelyek közül az ügyfelek okosan dönthetnek és kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. A K&H Csoport termékpalettája kiterjed a hagyományos lakossági és vállalati banki termékeken kívül (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, bankkártya szolgáltatások, letétkezelés, treasury, projektfinanszírozás, stb.) a prémium banki szolgáltatásra, a befektetési alapkezelésre, a lízingre, az életbiztosításra, a vagyon- és felelősségbiztosításra, az egészség- és nyugdíjpénztári szolgáltatásokra, valamint az értékpapír kereskedelemre is. A K&H Csoport országszerte 210 lakossági fiókkal több mint 510 biztosítást és 3000 banki termékeket értékesítő szerződéses partnerén keresztül többszáz pénzügyi szolgáltatást kínál ügyfeleinek. A K&H Csoport a KBC Csoport tagja. A KBC a belgiumi bankbiztosítási piac második legnagyobb szereplője. Európai szinten a 20 legnagyobb piaci szereplő egyike, Közép- és Kelet Európában pedig az első három között van.

Hírek

  • Merre tovább szabolcsi alma?

    Merre tovább szabolcsi alma?

    Megújítható a szabolcsi almatermelés, de ehhez át kell alakítani annak szerkezetét. A változás záloga a termelékenység növelése, a digitalizáció, a termelési kockázatok csökkentése és a termelői szervezetek erősítése.

További híreink

Videók