gyümölcstermesztés

Hazai, azaz a Kárpát-medence éghajlata alatt is megtermő gyümölcsök: birsalma, áfonya, almafélék, cseresznye, eper, görögdinnye, körte, málna, nektarin, őszibarack, sárgabarack, sárgadinnyefélék, szilva, szőlőfélék. A gyümölcstermesztés gépei: gyümölcs betakarítók, gyümölcs- és szőlőápolás gépei, gyümölcs tisztító, osztályozó, feldolgozó és csomagológépek, gyümölcsszárítók, gyümölcstároló gépek, berendezések stb.

Kapcsolódó címkék: alma, biogazdálkodás, gyomirtás, mezőgazdaság, meggy, növénytermesztés, növényvédelem, zöldségtermesztés,

Hozzászólások

  • AKG támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | gazsi 1

    Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 37. § (4) bekezdése alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága közzéteszi az agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésre beérkezett kérelmek adminisztratív, formai és tartalmi ellenőrzéseinek elvégzése után, akérelmek egyes célprogramok közti megoszlása alapján meghatározott minimum pontszámokat: Célprogram minimum pontszám Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 44,2 tanyás gazdálkodás célprogram - ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram - szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - vízerózió elleni célprogram - szélerózió elleni célprogram - Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: extenzív gyepgazdálkodási célprogram - ökológiai gyepgazdálkodási célprogram - gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - hagyományos gyümölcstermesztés célprogram - Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: nádgazdálkodás célprogram - természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram - vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram - Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

  • Agrár-környezetgazdálkodási programok » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Pintér Zoltán

    Az ÚMVP Irányító Hatóságának 2/2010. (I. 20.) közleménye 2010.01.21. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 37. § (4) bekezdése alapján, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága közzéteszi az agrár-környezetgazdálkodási támogatás intézkedésre beérkezett kérelmek adminisztratív, formai és tartalmi ellenőrzéseinek elvégzése után, a kérelmek egyes célprogramok közti megoszlása alapján meghatározott minimum pontszámokat: Célprogram minimum pontszám Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram 44,2 tanyás gazdálkodás célprogram - ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram - szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - vízerózió elleni célprogram - szélerózió elleni célprogram - Gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: extenzív gyepgazdálkodási célprogram - ökológiai gyepgazdálkodási célprogram - gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram - környezetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram - Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram - hagyományos gyümölcstermesztés célprogram - Vizes élőhely földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: nádgazdálkodás célprogram - természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram - vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram - Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

  • Növényi hormonok » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Gulyás Nándor

    Növényi hormonok A leírt kisérletet Szerbiában végeztem kollégáimmal-senki ne tekintse reklámnak. . A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák. Azóta már sikerült mesterségesen is előállítani növényi hormonokat és azokat bevonni a növénytermesztők mindennapos munkájába. Amikor hormonokról kezdünk beszélni a gyümölcstermesztés kapcsán nagyon sokunknak a genetikailag módosított élelmiszerek jutnak eszünkbe, azonnal szeretném eloszlatni a kételyeket ,hogy a kettőnek köze nincs egymáshoz . A szintetikus úton előállított hormonok teljesen azonosak azzal amit a növény állít elő. Vajon akkor miért van szükség a mesterségesen előállított hormonok használatára? A válasz az időjárási szélsőségekben keresendő de más tényezők is indokolhatják. Az időjárási szélsőségek az év folyamán folyamatosan stressz helyzetbe hozzák a növényt ami aztán különböző reakciókkal reagál pl. gyümölcs hullás. . A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében. A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók. Ha a természetes vagy a mesterséges növényi hormonokat szükségnél nagyobb mennyiségban alkalmazzuk a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul. Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav. A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a növényi hormonok-nak. A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek. Az alma termesztésben kettő éve, hogy kollégáimmal kísérleti célból alkalmazzuk az auxin hormont. Először 2008-ban csak hullásgátlóként kezdtük a Horgostól Tavankutig terjedő homokvidéken illetve Kupuszinán.Szerbiában. Különböző dózisokban alkalmaztuk mivel nekünk kellet kivizsgálnunk ,hogy a külföldön beszerzett szintetikus úton előállított hormon hogyan viselkedik a mi termesztési körülményeink között. Az idei évre így sikerült a pontos dózisokat beállítani sőt arra is rájöttünk, -amit a gyártók is feltüntettek -,hogy meghatározott program szerint kell illetve a leghatásosabb alkalmazni. Kétféle növényi hormont-de összetételben ugyanazt- alkalmaztunk a kísérleteink és vizsgálataink során. Egyik az olasz gyártású Obsthormon a másik magyarországi Frigocur Sajnos nálunk egyik sem regisztrált .Két év használat után kollégáimmal a Frigocur használatát állapítottuk meg hatásosabbnak mivel itt egy folyamatos úgynevezett „lépcsőshatást”tapasztaltunk míg az Obsthormonnál ez a hatás elmaradt. Ami még a magyar gyártmányú szer mellett szól az az ár(cca 50 euro/ha/év) ami a jelenlegi helyzetben egyébként is a növénytermesztés meghatározója. Megállapíthatjuk hogy az auxin hormon használata mérsékli, ill. megszünteti a téli és a tavaszi fagyok terméscsökkentő hatását. Gyümölcs, ill. szőlőkultúrákban a szer jelentősen felgyorsítja a téli fagykárok által károsodott szállító edénynyalábok regenerálódását, alkalmazásával lehetőség nyílik a tavaszi, ill. a következő évi fagykárok megelőzésére, s kivédhető az aszálykár is. A mesterségesen előállított hormon jótékony hatása nagyrészt annak köszönhető, hogy a növényben egyébként is termelődő hormonok mennyiségét megnövelve a kambiumot a károsodott szállító edénynyalábok pótlására, ill. nagyobb keresztmetszetű szállító szövetek kialakítására serkenti. A kezelés hatására több, mint 50%-kal nőhet a működő szállítópályák keresztmetszete, s a több és funkcióképes szállító edénynyaláb következtében a víz- és tápanyagszállítás normalizálódik-a növény a tápanyagot vízben oldva veszi fel-tehát a nagyobb keresztmetszetű szállítóedénynyalábokban könnyebben zajlik a vízforgalom, ezzel együtt növényünk több tápanyagot tud felhalmozni minden szervre vonatkozóan ebből adódóan egyértelműen megállapíthatjuk a következőket 1. erős, a következő télre jobban felkészült hajtásrendszer alakul ki 2. nő a gyümölcsök tápanyag ellátottsága, a gyümölcskötődés, a gyümölcsméret és javul a színeződés 3. a vízszállítás nagyobb teljesítménye következtében csökken az aszályérzékenység 4. harmonizálódik a gyümölcsterhelés 5. zöldebb lesz a lomb (mintegy 40%-kal több klorofil!) ami többek között fokozottabb cukorképződést eredményez 6. az optimális ellátottság miatt megnövekszik a betegségekkel, károsítókkal szembeni ellenállóképesség Mindezek együttes hatására: - tartósan nő, optimalizálódik a termésteljesítmény; - javul a gyümölcsminőség és a tárolhatóság; - megnövekszik a fák és így a gyümölcsös élettartalma; Az almatermelők nagyon sokan hullásgátlóként ismerik az auxin hormont. Az elmúlt néhány esztendőben az időjárási szélsőségek miatt (aszály, forróság ) a növényekben a szállítópályák szűkülése miatt a az alma kocsányánál található úgynevezett leválasztó réteg megszáradt és ez időelőtti hulláshoz vezetett. Azokban a gyümölcsösökben ahol használtuk a hormon készítményeket jelentősen csökkent a hullás illetve ahol program szerüen alkalmaztuk ki sem alakult hullás. Amikor gyümölcs ritkítási célból alkalmaztuk, a nehezen ritkítható fajtáknál(Golden Delicius) nem voltunk megelégedve.A jövőben magasabb dózist kell alkalmazni , az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem tapasztalatai is ezt igazolják. Betakarítás után október hónapban az almafa téli felkészítése és a következő évi terméshozam növelése érdekében mindenképpen megéri még egy kezelést elvégezni - tehát, hogy a rügyek nagyobbak és súlyosabbak legyenek. Már egyszeri permetezés is jelentős, több évre kiható jótékony hatást eredményez, de nyilvánvalóan a legkedvezőbb hatás elérése a teljes permetezési program esetén várható. Ez esetben érhető el folyamatosan az optimális termésmennyiség és minőség valamint az alternacia megszünése. A hormon permetezése nem igényel külön műveleti költséget, mert az általánosan használt növényvédő szerekkel együtt kijuttatható. Bármely hormon használatáról legyen szó felhívom a termelők figyelmét, hogy csakis azután kezdjék el mielőtt szakemberrel konzultáltak illetve a felhasználási permetezési programot beszerezték Gulyás-Oldal Nándor kertészmérnök

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | kukaccsosz

    Itt a kánaán!!!!! Még ekkora barmot?!? És az árak. Czerván György: kiválóak őszi betakarítású növények hozamai{:surrender:} sze, 2013. október 30. A júliusi és augusztusi kánikula és szárazság ellenére a legfrissebb adatok alapján egészen kiválóak az őszi betakarítású szántóföldi növények terméseredményei - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a hazai agrárium aktualitásairól tartott előadásában kedden Szolnokon. Hozzátette, hogy ebben szerepe volt a talajban tartalékként megmaradt tavaszi eső mellett a gazdák által használt korszerű vetőmagoknak, technológiáknak, amelyek csökkentették az időjárásnak való kiszolgáltatottságot. Napraforgóból a tavalyi 2,1 tonna után az idén 2,5 tonna termett átlagban hektáronként. Az 1,2 millió hektáron termesztett kukoricának nagyjából a 70 százalékát betakarították, az átlagtermés 5,5 tonna hektáronként. Összességében várhatóan közel 7 millió tonnányi kukorica kerülhet majd a tárolókba - mondta az államtitkár. Hozzátette: így kukoricából 2-2,5 millió tonna export árualap jön létre, és ha ehhez hozzávesszük a 1,5-2 millió tonna exportálható búzát, akkor a mezőgazdaság az idén a tavalyinál jobban fog teljesíteni. Az államtitkár szerint bizakodásra ad okot az is, hogy az őszi talaj- és vetési munkákkal országszerte jól állnak a gazdák, például a vetni szándékozott búza hetven százaléka már a földbe került. Az állattenyésztés állapotát elemezve többek között elmondta, hogy a szarvasmarha és a juh esetében elfogadható a helyzet, a legnagyobb gond a sertéságazatban van a potenciális lehetőségekhez képest. Az agrárágazat fejlesztési tervei közül kiemelte a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendítését célzó programot, amely hamarosan olvasható a minisztérium honlapján. A cél az, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljenek, miután az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén különösebb kvóta nélkül eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növelését is - mondta Czerván György. (MTI)

  • K&H növénybiztosítás » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | BNC

    Ez találtam: K&H Biztosító Nem elég csupán a természet jóindulatában bízni K&H Biztosító a mezőgazdasági biztosításokat ajánlja Budapest, 2008. június 5. - Az elmúlt évben számos természeti csapás sújtotta a magyar mezőgazdaságot. Az idei év termelési kilátásai ígéretesek, ám ilyenkor sem szabad megfeledkezni az időjárás károsító hatásai elleni biztosításokról. A K&H Biztosító ügyfelei közül egyre többen biztosítják termésüket természeti csapások ellen, ami jól jöhet akár az elmúlt hetekben hullott jégeső okozta károk enyhítésére is. 2004-ben megszűnt a mezőgazdasági biztosítási díjakhoz nyújtott állami támogatás, és bár a 2007 elejétől működő nemzeti kárenyhítési alap lehetőséget biztosít - az állam és a gazdálkodó közös kockázatvállalásával - az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok mérséklésére, a mezőgazdasági termőterületek biztosítottsága néhány ágazatban - például gyümölcstermesztés - még mindig jóval alatta marad az európai átlagnak. "A 2007-es év sajnos a természeti katasztrófákról is emlékezetes marad, közel 200 milliárd forintra tehető az a kár, amit tavaly a tavaszi fagy és jégverés következtében elszenvedtek a termelők. Az idei termés azonban különösen jónak ígérkezik." - mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem-életbiztosítási üzletágának vezetője. A K&H Biztosító több mint 500 főt számláló helyi képviselői hálózatával a helyszínen segíti a gazdákat a termőterület és a termesztett növények sajátosságainak legjobban megfelelő biztosítások kiválasztásában. "Képviselőink május végén fejezték be a jégkár biztosítások felvételét a termelőknél. Az előzetes adatok alapján úgy látjuk, hogy mintegy 30%-os a növekedés ennél a biztosítási típusnál 2008-ban. A jégkárok az idén a szokásosnál jóval korábban jelentkeztek, és jelentős veszteséget okoztak például a repceföldeken. Ez is magyarázza a jégkár biztosítások számának növekedését." - tette hozzá Kaszab Attila. A K&H Biztosítónál a több mint másfél évtizedes, mezőgazdasági biztosításban szerzett gyakorlatnak köszönhetően - a K&H Biztosító elődje, az Argosz Biztosító 1992-ben kezdte meg működését Magyarországon - a biztosítások megkötése előtti felmérésektől a kártérítések folyósításáig tartó folyamatok gyorsan zajlanak, ez utóbbiak általában 5-10 munkanapot vesznek igénybe. A Biztosító szakemberei a várható kockázatok számszerűsítésében is kiemelkedő tapasztalattal bírnak. Ez különösen fontos a mezőgazdaságban, ahol a természeti erők, az időjárás kiszámíthatatlanságát kell előre jelezni. Növénybiztosítások a K&H Biztosítótól A K&H növénybiztosítás a növényi kultúrák tűz és villámcsapás okozta veszteségeire nyújt fedezetet, és kiegészíthető jégkár, illetve viharkár elleni biztosítással. Ezek a kiegészítő módozatok a hazai mezőgazdaságban második leggyakrabban előforduló károk ellen biztosítanak, a jég- és viharkárok az összes károk több mint 20%-át teszik ki. 2007-ben a K&H Biztosító ügyfelei körében a jégkár elleni biztosítások voltak a legnépszerűbbek, több mint 220 000 hektárnyi termőterületre kötötték meg ezt a biztosítást. A téli fagykárbiztosítás az őszi vetésű növényekben a fagy által okozott károkat téríti meg. Az elmúlt tél nem okozott komolyabb károkat az őszi vetésben, a K&H Biztosítónál az ilyen típusú kárigény bejelentések száma a 2003. évi nagy fagyok óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A K&H Biztosító a mezőgazdasági biztosításokat nyújtó négy biztosítótársaság egyike. A K&H Biztosító piaci részesedése a mezőgazdasági biztosítások terén 2007-ben megközelítette a 10%-t, a növénybiztosításokat illetően pedig 11,6% volt. K&H Csoport A K&H Csoport Magyarország egyik vezető pénzügyi szolgáltatója. Az ügyfelek pénzügyi igényeire banki és biztosítási megoldásokat egyaránt kínál, amelyek közül az ügyfelek okosan dönthetnek és kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. A K&H Csoport termékpalettája kiterjed a hagyományos lakossági és vállalati banki termékeken kívül (számlavezetés, befektetések, megtakarítások, hitelek, bankgaranciák, bankkártya szolgáltatások, letétkezelés, treasury, projektfinanszírozás, stb.) a prémium banki szolgáltatásra, a befektetési alapkezelésre, a lízingre, az életbiztosításra, a vagyon- és felelősségbiztosításra, az egészség- és nyugdíjpénztári szolgáltatásokra, valamint az értékpapír kereskedelemre is. A K&H Csoport országszerte 210 lakossági fiókkal több mint 510 biztosítást és 3000 banki termékeket értékesítő szerződéses partnerén keresztül többszáz pénzügyi szolgáltatást kínál ügyfeleinek. A K&H Csoport a KBC Csoport tagja. A KBC a belgiumi bankbiztosítási piac második legnagyobb szereplője. Európai szinten a 20 legnagyobb piaci szereplő egyike, Közép- és Kelet Európában pedig az első három között van.

Hírek

További híreink

Videók

  • A versenyképes gyümölcstermesztés innovatív gépei

    A versenyképes gyümölcstermesztés innovatív gépei

    Hajdúböszörmény határában rendezett almatechnológiai gépbemutatót a KITE Zrt. és a BASF. A szakmai előadásokkal és kertszemlével egybekötött rendezvényen olyan gépek munkáját tekinthették meg a résztvevők, amelyek elengedhetetlenek minden 21. századi precíziós gazdálkodásban.

  • Ez a gép megoldás lehet a munkaerőhiányra

    Ez a gép megoldás lehet a munkaerőhiányra

    Ráadásul a magyar gazdákkal közösen, hazai körülményekhez és termesztési szokásokhoz igazítva fejlesztette ki az Auditker Kft. és a Weremczuk vállalat a Weremczuk Maja Automatic hajlított ponyvás gyümölcsrázógépet.

  • Kertészek! Ki szeretne kevesebb ráfordítás mellett sokkal magasabb profitot?

    Kertészek! Ki szeretne kevesebb ráfordítás mellett sokkal magasabb profitot?

    Mutatunk egy Alma Szakmai Napot, amelyen konkrét megoldásokat kaptunk. Itt az előadók is termelők, mindenki saját tapasztalatból nyújt segítséget!

  • Köd előtte, köd utána! – KÖDSÁRKÁNY a tavaszi fagyok ellen!

    Köd előtte, köd utána! – KÖDSÁRKÁNY a tavaszi fagyok ellen!

    Hallott már a magyar fejleszésű fagymentesítő Ködsárkány gépről? Megmutatjuk a munkáját gyümölcsösben!

  • Egészséges és hibátlan alma?

    Egészséges és hibátlan alma?

    Takács János háromszor kezelte Amalgerollal az almáját, tekintse meg a videóban az eredményt.

[bezárás x]