Hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjti időszak, amely hagyományosan a halfogyasztás egyik kiemelt szezonja Magyarországon. A kérdés azonban minden évben ugyanaz: valóban érezhetően megugrik-e ilyenkor a hal iránti kereslet, és ebből mennyit tud realizálni a hazai akvakultúra? A hazai halfogyasztás egyébként továbbra is alacsony nemzetközi összevetésben.

Az egy főre jutó éves mennyiség jellemzően 6–7 kilogramm körül alakul, ami töredéke az uniós átlagnak.

A fogyasztás erősen szezonális: a karácsonyi időszak a legerősebb, de a nagyböjt és a húsvét előtti hetekben is kimutatható élénkülés tapasztalható a kiskereskedelemben. A szakmai szervezetek és piaci visszajelzések alapján a böjt idején valóban nő az értékesítés volumene, ugyanakkor ez inkább rövid távú, néhány hetes keresleti csúcs, nem pedig tartós fogyasztásbővülés. A teljes éves forgalomra gyakorolt hatása mérsékelt, de a termelők és feldolgozók számára mégis fontos bevételi időszak.


Ki profitál inkább: a hazai termelő vagy az import?

A magyar piac sajátossága, hogy a fogyasztott hal jelentős része importból származik, főként tengeri, fagyasztott vagy feldolgozott formában.

A lazac, a tőkehal és más tengeri halfajok iránti kereslet erős, különösen a nagyobb áruházláncok kínálatában.

A hazai akvakultúra termelésének gerincét továbbra is a tógazdasági ponty adja, amely a teljes kibocsátás mintegy négyötödét teszi ki. A böjti időszakban a friss ponty iránti kereslet növekedhet, de a vásárlók egy része inkább szálkamentes, filézett, könnyen elkészíthető terméket keres. Ebben a kategóriában az import gyakran versenyképesebb.

Ez azt jelenti, hogy a böjti keresletnövekedésből nem automatikusan a hazai termelők profitálnak, hanem azok, akik a fogyasztói igényekhez igazított, feldolgozott vagy konyhakész terméket tudnak kínálni.

Ponty, afrikai harcsa, intenzív rendszerek

A ponty továbbra is meghatározó faj a magyar haltermelésben, de az elmúlt években az intenzív rendszerekben nevelt afrikai harcsa is stabil piaci szereplővé vált. Előnye a szálkamentes hús, az állandó minőség és az egész éves, tervezhető kínálat.

A böjti időszakban különösen azok a termelők kerülhetnek előnybe, akik:

  • filézett vagy szeletelt terméket kínálnak,
  • csomagolt, hűtött árut szállítanak a láncoknak,
  • vagy helyi piacokon, közvetlen értékesítésben jelen vannak.

A feldolgozott haltermékek aránya folyamatosan nő a fogyasztáson belül, ami arra utal, hogy a kényelmi szempont egyre meghatározóbb.


hal

Fotó: Shutterstock

Ármozgások és költségnyomás

A halágazatban az elmúlt években jelentős költségnövekedés volt tapasztalható: takarmányárak, energia, vízgazdálkodási költségek mind beépültek az árakba. A böjti időszak keresleti élénkülése bizonyos mértékig javíthatja az értékesítési pozíciót, de komoly áremelési mozgástér általában nincs, különösen az importtermékek árversenye miatt.

A nagy áruházláncok akciós kampányai gyakran lenyomják az árakat, ami a termelői oldalon szűkíti a profitmarzsot. Aki közvetlen értékesítéssel vagy rövid ellátási láncban dolgozik, nagyobb árrést tud elérni.

Az elmúlt években több, ágazati és állami támogatású program indult a halfogyasztás ösztönzésére. Ezek célja a hal egészségügyi előnyeinek hangsúlyozása, valamint a fiatalabb generációk megszólítása volt. A kampányok hozzájárultak a fogyasztás mérsékelt növekedéséhez, de áttörésről egyelőre nem beszélhetünk.

A böjti időszak kommunikációs szempontból jó alkalom a hal népszerűsítésére, különösen, ha a hangsúly a gyorsan elkészíthető, modern termékeken van.

Mire figyeljenek a gazdák most?

Ha a hazai akvakultúra szereplői ki akarják használni a nagyböjti keresletélénkülést, érdemes:

  • előre tervezni a készletezést és a szállítási kapacitást,
  • növelni a feldolgozottsági szintet (filé, szelet, csomagolt termék),
  • aktívan kommunikálni a helyi, friss eredetet,
  • együttműködni vendéglátóhelyekkel és közétkeztetési szereplőkkel,
  • figyelni a kiskereskedelmi akciókra és az árversenyre.

A legnagyobb lehetőség azok előtt áll, akik nem csupán alapanyagot, hanem kész, kényelmi terméket kínálnak.


Szezon előtt

A jelenlegi gazdasági környezetben a fogyasztók árérzékenyek, de a böjti hagyományok továbbra is élnek. Valószínűsíthető, hogy a nagyböjt alatt idén is érzékelhető lesz a hal iránti kereslet növekedése, de ez inkább koncentrált, rövid időszakra korlátozódik.

A hazai akvakultúra számára a kérdés nem az, hogy van-e kereslet, hanem az, hogy mennyire tud alkalmazkodni a fogyasztói elvárásokhoz. Aki csak élő vagy egész halban gondolkodik, kisebb szeletet hasíthat ki a piacból, mint az, aki feldolgozott, modern termékpalettával lép a vásárlók elé.

A böjt tehát lehetőség – de csak azoknak, akik felkészülten várják.

Forrás: eurofish.dk

Indexkép: Shutterstock