A szeptemberi nyár után a múlt hét második felében már országszerte ősziesre fordult az időjárás, megérkezett a lehűlés, számottevő csapadék azonban csak a nyugati és az északi, északkeleti országrészekben hullott. Az előttünk álló héten is változékony marad az idő, elszórt esőkkel, záporokkal és az ilyenkor szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletekkel. Talajmenti fagyok többfelé előfordulhatnak, a fagyzugos helyeken pedig két méteres magasságban is fagyhat.
A múlt héten fokozatosan következett be az őszies fordulat időjárásunkban
Az ország északnyugati harmadára már kedden megérkezett a lehűlés, a Dunántúl nyugati tájaira a csapadék is, míg az Alföld délkeleti tájain csak csütörtökön esett vissza a hőmérséklet, és eredt el többfelé az eső. A legtöbb eső csütörtökön és pénteken hullott, előbbi napon csaknem országszerte esett valamennyi, majd a hétvégén már csak elszórt záporok fordultak elő, illetve a Dunántúl keleti területein északról déli irányba egy zivatartömb is végig vonult vasárnap.
Az elmúlt öt nap csapadékösszegében ismét nagy területi különbségek mutatkoznak, és ezúttal is a déli országrészben esett a legkevesebb, nagy területen mindössze 0-3 mm, míg a Dunántúl nyugati felén és keleti tájain valamint az északkeleti országrészben is többfelé 10-30 mm-t mérhettünk (1. ábra). Hasonló területi mintázatot mutat a harminc napos csapadékösszeg is, az ország jelentős részén 50-100 mm esett, míg az Alföld déli és középső tájain mindössze 10-30 mm (2. ábra), ami 20-50 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag (3. ábra).
1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 28-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 28-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 28-ig (mm) – forrás: met.hu
A felszínközeli talajréteg hazánk jelentős részén bőven tartalmaz nedvességet, a nyugati és az északi országrészben a felső 40-50 cm is átnedvesedett. Az elmúlt egy hónapban kevesebb csapadékot kapott déli országrészben azonban a felszínközeli réteg is elég száraz, 10-20 cm-nél mélyebben pedig alig tartalmaz nedvességet a talaj (4., 5. ábra). A mélyebb rétegek átnedvesedése még országszerte várat magára.
4. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 28-án (%) – forrás: met.hu
5. ábra Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 28-án (%) – forrás: met.hu
A hőmérséklet a múlt hét első napján még mindenütt a nyarat idézte 30 fok körüli maximum értékekkel. A lehűlés kedden kezdődött, akkor a nyugati, északnyugati országrészben már 25 fok alatti csúcsértékek voltak jellemzőek, majd csütörtökön már csak a déli határszélen melegedett kevéssel 20 fok fölé a levegő, de hazánk nagy részén csak 14-17 fok közötti maximumok voltak jellemzőek.
A hétvégére kissé melegedett az idő, de ekkor is csak 17-21 fok körül alakult a hőmérséklet. A minimum értékek többnyire 10 és 15 fok között alakultak, vasárnap hűlt nagy területen 10 fok alá a levegő, hétfőn hajnalban pedig északon talajmenti fagyok is előfordultak, illetve megjelent az első 2 méteren mért fagy is (6. ábra).
6. ábra Minimum hőmérsékletek 2025. szeptember 28-án (Celsius fok) – forrás: met.hu
A napraforgó és a kukorica betakarítása is zajlik, a hozamokat a nyári aszály alapvetően meghatározza. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (7. és 8. ábra). A szeptemberi csapadék már nem használt, a termés minőségét rontotta. A repce keléséhez és kezdeti fejlődéséhez valamint az őszi gabonák vetésének talajelőkészítéséhez igen jól jött az eső, a déli országrészben még többre is szükség lenne.
7. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
8. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
A múlt szerda óta az Alföld déli tájai kivételével gyakran és sokfelé volt a tartósan vizes a növények levelének felülete, ami kedvező feltételeket teremtett a gombás fertőzések számára (9. ábra). Párásság ritkábban és kevesebb helyen, főként a tartósan csapadékos időszakokban fordult elő, és a borult időben a harmat sem volt annyira jellemző, mint a megelőző időszakban.
9. ábra Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. szeptember 28. reggel 8 órát megelőző 96 órában (óra) – forrás: met.hu
Az NDVI vegetációs index térképeink a szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén nem csökkent számottevően, ami az év ezen időszakában természetes lenne, hanem növekedett a csapadékos és meleg időjárás hatására. Az anomália térképen jelentősen csökkent az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain a nyári aszály hatását mutató negatív eltérésű terület nagysága. A nyugati és északi országrészekben valamint a keleti határszélen pedig az átlagosnál több zöld tömeg figyelhető meg (10. ábra).
10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. szeptember 6-21. közötti időszakban – forrás: met.hu
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1500 és 1750 foknap között alakul, ami már bőven meghaladja a kukorica éréséhez szükséges értéket. A magasabb összegek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az idei számok a tavalyitól jelenleg mintegy 180-230 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont sokfelé 50-120 foknappal meghaladják. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció fenológiai fázisai a tavalyitól időben jelentősen elmaradnak, de az átlagosnál kissé előrébb járnak.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* a tenyészidőszak végén (11. és 12. ábra).
Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.
Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott.
Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett. Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon.
Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek, a szeptemberi csapadék pedig csak rontott a terméskilátásokon. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segítette.
11. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. szeptember 28-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
12. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. szeptember 28-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
A folytatásban is marad a változékony idő. Erősen és közepesen felhős területek és időszakok váltakoznak, és a hét első felében a gomolyfelhőkből helyenként záporok, néhol zivatarok várhatók. Pénteken csökken a csapadékhajlam, majd szombaton a Tiszántúlon, majd vasárnap elszórtan máshol is valószínű eső, zápor. Összességében azonban csak kevés helyen lehet 5 mm-t meghaladó mennyiségre számítani. Az északias szelet kedd kivételével gyakran kísérik élénk, a hét második felében többfelé erős széllökések. A hőmérséklet a hét végéig nem emelkedik számottevően. A kevésbé felhős és szélvédett helyeken és éjszakákon többfelé várható talajmenti fagy, de 2 méteres magasságban is 1-6 fok közé hűl a levegő, a fagyzugos helyeken 0, -1 fok is lehet. Napközben is csak 11-16 fok közé emelkedik a hőmérséklet. Némi melegedésre a hétvégétől van kilátás.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: met.hu
Indexkép: shutterstock.com
