Fagykár

Bornyú B. Géza

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #99 hozzászólásra Szerintem vízzel permetezve többet érsz, a tavalyi fagyoknál volt, aki keserűsót is rakott mellé, hogy növelje a víz fagyáspontját. -4-5-nél, mikor a jégkristályok roncsolják a sejtfalakat, semmilyen csodaszer nem segít már. -1-2-nél meg lehet, hogy segít, de lehet, hogy csak placebo, és az ember a csodaszerekre kiadott pénzt próbálja magának bizonygatni. Itt a tavalyi májusi fagyoknál mindenki próbálkozott valamivel, ködgyertya, gumiégetés, permetezés, megafol, frigocur, stb. De nehéz megállapítani, hogy mi használt, vagy mi nem, volt, aki mindent kipróbált és mégis lefagyott neki, volt, akinek 1 km-rel arrébb volt az almása és semmit nem csinált vele mégis csak 30-40%-os fagykára volt. Ráadásul mindenki más hőmérsékletet mért. Annyira sok tényezős az egyenlet, a fák kondiciója, fajtája, hogy épp milyen fenostádiumban van, minden belejátszik a fagytűrésébe.

kiskertész

2014. október 15., csütörtök 11:43

Fagykár a repcében Az elmúlt napok fagyos hajnalainak hatása megmutatkozik a repcéken. Az ország bizonyos részein a -6°C-ot is elérte a hőmérséklet. Az alacsony hőmérséklet, a fagyos periódusok a repcét az érzékeny fejlődési szakaszában érte. Az általánosan megfigyelhető kép, hogy a repce főszára felhasadt, 3-4cm-től akár 10-20cm hosszan is. Elsősorban a korán induló repce fajták/hibridek érintettek, azok, ahol a főszár intenzív növekedése már megindult, a szállító szövetek vízzel telítettek. 20120411 011.jpgAhogy a képen is jól látszik, a növény belső szállító szövetei, ahol a víz nagyobb arányban volt jelen a növényben, megfagytak, a jég pedig nagyobb térfogatából fakadóan szétfeszítette a repce szárát (1. kép). Fontos megemlíteni, hogy a jól látható széthasadt szárak mellett megfigyelhető olyan szárfagyás is, mely csak akkor vehető észre, ha félbe törjük a szárat, itt a szállító szövetek részleges elfagyása figyelhető meg (a szövetek elbarnultak). Bizonyos esetekben, ahol a fagykár kisebb volt, a jég függőleges irányban terjedt a szárban, és egy szabályos henger alakú üreg képződött a szár belsejében (2. kép). 20120412 007.jpg 1.kép (Bajánsenye) 2. kép (Kisbajcs) Vegyük szemügyre az okozott kárt. Az igen fejlett állományokban, ahol a fagynak is jobban ki voltak téve a táblák, ott sem érte el a megfigyelhető fagykár az állomány 20%-át - azok szárak, melyek nem repedtek fel, ebben a gyorsan fejlődő szakaszban gyorsan pótolják az elfagyott szöveteket. A felrepedt szárak csak a növény fő szárát érintik, mely korábbi megfigyelések alapján a termés 30%-t adja. Az oldalhajtások, és az elágazások zöme nem szenvedett kárt, a növények gyökérnyak feletti 6-7cm-es része teljesen ép (3. kép). 20120411 008.jpg. A repce fejlődési ereje az ép részekre fog összpontosulni, és ismerve a repce kompenzációs képességeit a terméskiesés nem lesz számottevő. Korábbi évek megfigyelései alapján, az egészségesen tartott állományokban a terméskiesés 5-10% volt a fagyási tünetek után. A fentiek alapján azonban nem nyugodhatunk meg teljesen, mivel azok a növények, melyeknek a szára a fagy hatására felrepedt, a potenciális fertőzési lehetőség a gombák számára. Azok a termelők, akik a gomba elleni védekezést már egy-két hete elvégezték metkonazol, tebukonazol hatóanyagú szerekkel, ott a védekezés hatástartama még kitarthat, akik a gomba elleni védekezés nem kezdték még meg, az állomány fejletlensége miatt, ott ajánlatos a fent említett szerek mielőbbi alkalmazása. A fejlett, még meg nem védett állományokban lehetőség nyílik a fungicidet strobilurinnal kiegészített szerek használatának előre hozására, melyekkel tovább segíthetjük a növények erőteljesebb fejlődését, a fagykár kompenzálására. Amennyiben valaki a strobilurin tartalmú szer kijutatásánál ragaszkodik a virágzás végén való alkalmazáshoz, de szeretné teljes biztonságban tudni az állományát, akkor egy fél dózisú tebukonazol is alkalmazható, de ekkor érdemes lehet számba venni a fehérpenész fertőzésének lehetőségét, és ennekVálasz #3291 hozzászólásra

SAPSifüles

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #6684 hozzászólásra A szerződés az szerződés, a vis maior meg vis maior ... A 2010-es év tapasztalata alapján a 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről már tartalmaz a szerződéses kapcsolatokra vonatkozóan is rendelkezéseket. 3. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani: a) a mezőgazdasági termelő, b) a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló, c) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén - annak keretei között - a biztosító, d) a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint e) az állam között. A III. fejezet (20-23. §§) rendelkezéseit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződő felek közötti megállapodáson alapuló teljesítéssel összefüggésben kell alkalmazni. [20. §] Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a vis maior miatt hiányzó mezőgazdasági terményt a termelő pótolni, mástól beszerezni, helyette más szolgáltatást vagy biztosítékot nyújtani köteles. [21. § (1) bek.] Vis maiornak minősül a mezőgazdasági káresemény [23. § (1) bek. a) pont]: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár, valamint az árvízkár. [2. § 7. és 21. pontok értelmében] A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti káreseményt, valamint annak mértékét, és az emiatt bekövetkezett hozamérték-csökkenést kérelemre az agrárkár-megállapító szerv igazolja. [23. § (2) bek.] EZ NEM AZONOS az MVH-hoz történő vis maior bejelentéshez csatolandó igazolással! Itt az jelenthet problémát, hogy az új törvény nagyon szigorúan határozza meg az aszály fogalmát: aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el. E szerint sokfelé nem is volt aszály. A korábbi szabályozás [32/2009. (III. 31.) FVM rendelet] szerint: aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet. Az aszályt most is miniszteri közleménnyel lehet vis maiornak nyilvánítani, de a miniszter ezt csak a törvényi feltételek (30 napon belül 10 mm csapadék) fennállása esetén tudja megtenni.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

2013.03.12. Tisztelt Dohánytermelők, Kollégák A jelenlegi meteorológiai előrejelzések alapján, a hétvégén (március 15-18 között) az évszaktól eltérő, nagymértékű lehűléssel kell számolnunk. A kora reggeli minimum a -7, -8 Celsius fokot is elérheti. Tetézi a gondot, hogy a nappali felmelegedés sem lesz jelentős, várhatóan felhős égbolttal. Látva a vetések ütemét, a palántanevelő felületünk nagyobb része ekkor már vízen lesz a sátrakban. A csírázásban lévő növényállományban óhatatlanul ritkulást okozhat ez a nagymértékű lehűlés, mert a fűtetlen sátrak hő tartaléka nem lesz elegendő a fagymentes belső tér biztosítására. Minden esetben javaslom a fagykárok elkerülése érdekében a kiegészítő fűtés biztosítását erre az időszakra, mely a sátortérben lévő belső levegő mozgását biztosítja, valamint a vízágy folyamatos keverését. Fekete Tibor ULT Magyarország Zrt.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:42

2010.07.05. A 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó árvíz és belvíz miatt bekövetkezett vis maior esemény bejelentésekkel, továbbá az agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókról. A 2010. tavaszi, nyáreleji esők és viharok, illetve a tavaszi belvíz jelentős károkat okoztak az ország számos mezőgazdasági területén, amely káresemények kapcsán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ismételten felhívja tisztelt Ügyfelei figyelmét a 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó vis maior bejelentések fontosságára, valamint a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak kárbejelentési kötelezettségére – külön kiemelve a két kárbejelentési kötelezettség közötti különbségeket. Vis maior bejelentési kérelem – „W0103- Egységes kérelem kérelemszintű vis maior 2010” Vis maior bejelentést kell tenni, amennyiben a 2010. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény történt (például árvíz, belvíz) és a vis maior esemény bekövetkezése miatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamely feltételt. Bejelentés módja: A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan az MVH-hoz - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior esemény bejelentéshez kapcsolódó, az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat – a lentiekben részletezett kivételektől eltekintve - papír alapon kell benyújtani az MVH ügyfél lakóhelye szerint területileg illetékes kirendeltségéhez (a továbbiakban: az MVH területileg illetékes kirendeltsége). Amennyiben az ügyfél a vis maior eseményt alátámasztó beküldendő dokumentumokat postai úton nem küldi meg, a vis maior kérelme elutasításra kerül. Figyelem! Tekintettel az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior események várhatóan nagy számára, az ilyen ok miatti bejelentéseket az MVH és az MgSzH az ügyfelek érdekében egyszerűsített eljárásban kezeli! (ld. lentebb) Bejelentés határideje: A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtani, attól az időponttól számítva, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi. Akkor tekinthető a vis maior esemény bejelentést lehetővé tevő helyzetben lévőnek a mezőgazdasági termelő, amikor képessé válik a káresemények elmúltával adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére, valamint annak megállapítására, hogy a vis maior esemény által okozott kár lehetetlenné teszi számára egyes támogatási feltételek teljesítését. A támogatási feltételek teljesítését lehetetlenné tevő esemény, például amikor a tervezett tavaszi vetésű növényi kultúrák elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak. A vis maior esemény bejelentése 2010. június 9-e után is megtehető, emiatt külön jogkövetkezményre nem kell számítani. A vis maior esemény bejelentését – az előzőeknek megfelelően - nem annak bekövetkezésekor (mindazonáltal a tavaszi, nyár eleji időszakhoz képest nem is egy ésszerűtlenül hosszúra kitolt, pl. őszi időpontban), hanem akkor célszerű bejelenteni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelműen meghatározható. Javasoljuk, hogy a bejelentést olyan időpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy már bizonyos, hogy nem vethető el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelő kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy pl. a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak addig, amíg nincs kétségük a felől, hogy a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetőek legyenek. Igazoló dokumentumok: A „W0103” bejelentő felületen a vis maior eset tényét alátámasztó dokumentumokat meg kell jelölni. Árvíz és belvízkár esetén: Az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior eseményeket bejelentését az MVH és az MgSzH - az ügyfelek érdekében - egyszerűsített eljárásban kezeli Ennek értelmében az ügyfélnek elegendő az MVH honlapjáról elérhető elektronikus felületén bejelenteni az érintett parcellákra a vis maior esemény bekövetkezésének tényét, illetve bepipálni az „MgSzH igazolás” rubrikát (Ehhez a meghatalmazással rendelkező falugazdász vagy agrárkamarai tanácsadó ingyenes segítsége is igénybe vehető). Ezen bejelentés alapján az MgSzH kivizsgálja a vis maior eseményt annak eredményéről szakhatósági állásfoglalás formájában igazolást állít ki, amelynek egy-egy példányát megküldi a bejelentő (ügyfél) valamint az MVH részére. Az ügyfélnek tehát nem szükséges az MgSzH által kiadott igazolást külön az MVH területileg illetékes kirendeltségének megküldenie! Az egységes kérelemben bejelentett növényi kultúra megváltoztatása: Amennyiben a gazdálkodó valamely parcellája vis maiorral érintett, abban az esetben meg kell adnia azt a hasznosítási kódot, amely a vis maiorral érintett területen a valóságban is megtalálható. Ennek megfelelően, ha a tavaszi vetésű növényi kultúra elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű kultúra elpusztult és a területen nincsen növényi kultúra, akkor, javasoljuk, hogy a vis maior bejelentésre szolgáló elektronikus felületen az érintett terület hasznosítási kódját „Pihentetett terület”-re (PIH01) változtassa. Figyelem! Abban az esetben, amikor a „W0103” bejelentő felületen a vis maior bejelentéssel egyidejűleg az érintett terület hasznosítási kódját „pihentetettre” minősítette át, azonban később az derül ki, hogy a tavaszi vetésű kultúra elvetésére mégis van mód, a hasznosítás pontosítását a „W0102” felületen kell jelölni. Amennyiben az akadály elhárulása nem csak a terület bevethetőségét teszi lehetővé, hanem az egyéb támogatási feltételek betartását is, javasoljuk a vis maior kérelem visszavonását, ugyancsak a „W0103” elektronikus felületen. Az ilyen esetek száma csökkenthető, ha a vis maior bejelentésre nem elhamarkodottan kerül sor. Agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettség Az agrár kárenyhítési rendszerben érvényes tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására való jogosultság megszerzéséhez – az előírt hozzájárulás-fizetési kötelezettség maradéktalan és határidőben való befizetése mellett –belvíz-, jégeső- vagy fagykár elszenvedése esetén határidőben be kell jelentsék a káreseményt az alábbiak szerint. Bejelentés módja: A káreseményt - az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal - az MgSzH által a honlapján (www.mgszh.gov.hu) közzétett bejelentőlapon az MgSzH termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell bejelenteni. Bejelentés határideje: A káreseményeket a káresemény bekövetkezésétől számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni a termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez. A káresemény bekövetkezésének időpontja a gyakorlatban azt az időpontot jeleni, amikortól a kár felmérhető, vagyis a termelő olyan helyzetbe kerül, hogy képes a káresemény megállapítására (pl. a tervezett tavaszi vetésű kultúrák elvetésére nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak). Kultúraváltás: Alapesetben az egységes kérelemben „pihentetett területként” bejelentett területek az agrárkárenyhítési-rendszerben nem vesznek részt (azokra vonatkozóan a termelőnek nem keletkezik befizetési kötelezettsége, és az ezen területeken bekövetkezett káreseményre kárenyhítő juttatás sem igényelhető). Amennyiben azonban a termelő vis maior esemény következtében kényszerült a kultúraváltásra és vis maior bejelentés keretében a hasznosítási kódot „pihentetettre” módosította az érintett terület vonatkozásában, részt vehet az agrárkár-enyhítési rendszerben (feltéve, hogy a rá vonatkozóan megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegét az MVH számlájára határidőben, maradéktalanul megfizeti). Figyelem! A vis maior bejelentése illetve a káresemény bejelentése két, egymástól független esemény, azokat külön-külön kell megtenni! Forrás: mvh

rongyos

2014. október 15., csütörtök 11:42

Válasz #664 hozzászólásra Mi a fasz a vis major kormányrendeletben az a kurva stb. az elemi csapások felsorolása végén???? 3. § (1) A 2. § alkalmazása során az MVH elsősorban a következő eseteket ismeri el: a,b,c,: d) a mezőgazdasági üzem földterületét, vagy az erdősített területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tüzeset, jégkár, fagykár stb.); nehogy a szélsőséges időjárási körülményekbe ne számítson bele a 2 hetes eső???? Én beadom minden területemre......korábban aki nekem intézte, nem tudta a jogszabályt és csak a vízmosására adta be, amit a fél óra alatt lezúduló 50 mm eső okozott.....kérdeztem tőle: te ember a többi növény fölé esernyőt tartottam???

Gulyás Nándor

2014. október 15., csütörtök 11:42

Növényi hormonok A leírt kisérletet Szerbiában végeztem kollégáimmal-senki ne tekintse reklámnak. . A növényekben az 1920-as években olyan vegyületeket mutattak ki, amelyről beigazolódott, hogy a növekedést szabályozzák. Azóta már sikerült mesterségesen is előállítani növényi hormonokat és azokat bevonni a növénytermesztők mindennapos munkájába. Amikor hormonokról kezdünk beszélni a gyümölcstermesztés kapcsán nagyon sokunknak a genetikailag módosított élelmiszerek jutnak eszünkbe, azonnal szeretném eloszlatni a kételyeket ,hogy a kettőnek köze nincs egymáshoz . A szintetikus úton előállított hormonok teljesen azonosak azzal amit a növény állít elő. Vajon akkor miért van szükség a mesterségesen előállított hormonok használatára? A válasz az időjárási szélsőségekben keresendő de más tényezők is indokolhatják. Az időjárási szélsőségek az év folyamán folyamatosan stressz helyzetbe hozzák a növényt ami aztán különböző reakciókkal reagál pl. gyümölcs hullás. . A növényi növekedésre több vegyület van hatással. Ezek közül az a és b auxint, valamint a ß indolecetsavat megtalálták az emlős állatok vizeletében. A naftil- és fenil ecetsavak és származékaik szintén növekedés szabályozók. Ha a természetes vagy a mesterséges növényi hormonokat szükségnél nagyobb mennyiségban alkalmazzuk a növények táplálkozását oly mértékben zavarják, hogy amiatt a növény elpusztul. Ezt a hatást használják fel a kétszikű gyomok irtására. Ilyen mesterséges hormonok a 2,4-diklórfenoxi-ecetsav, a klórkrezoxinecetsav, 2,4,5-triklórfenoxiecetsav. A gyomirtáson kívűl más felhasználási területei is vannak a növényi hormonok-nak. A dugványok gyorsabb és nagyobb eredését teszik lehetővé az e célra készített, külföldön különböző néven forgalomba kerülő pl. gibberellin-tartalmú szerek. Az alma termesztésben kettő éve, hogy kollégáimmal kísérleti célból alkalmazzuk az auxin hormont. Először 2008-ban csak hullásgátlóként kezdtük a Horgostól Tavankutig terjedő homokvidéken illetve Kupuszinán.Szerbiában. Különböző dózisokban alkalmaztuk mivel nekünk kellet kivizsgálnunk ,hogy a külföldön beszerzett szintetikus úton előállított hormon hogyan viselkedik a mi termesztési körülményeink között. Az idei évre így sikerült a pontos dózisokat beállítani sőt arra is rájöttünk, -amit a gyártók is feltüntettek -,hogy meghatározott program szerint kell illetve a leghatásosabb alkalmazni. Kétféle növényi hormont-de összetételben ugyanazt- alkalmaztunk a kísérleteink és vizsgálataink során. Egyik az olasz gyártású Obsthormon a másik magyarországi Frigocur Sajnos nálunk egyik sem regisztrált .Két év használat után kollégáimmal a Frigocur használatát állapítottuk meg hatásosabbnak mivel itt egy folyamatos úgynevezett „lépcsőshatást”tapasztaltunk míg az Obsthormonnál ez a hatás elmaradt. Ami még a magyar gyártmányú szer mellett szól az az ár(cca 50 euro/ha/év) ami a jelenlegi helyzetben egyébként is a növénytermesztés meghatározója. Megállapíthatjuk hogy az auxin hormon használata mérsékli, ill. megszünteti a téli és a tavaszi fagyok terméscsökkentő hatását. Gyümölcs, ill. szőlőkultúrákban a szer jelentősen felgyorsítja a téli fagykárok által károsodott szállító edénynyalábok regenerálódását, alkalmazásával lehetőség nyílik a tavaszi, ill. a következő évi fagykárok megelőzésére, s kivédhető az aszálykár is. A mesterségesen előállított hormon jótékony hatása nagyrészt annak köszönhető, hogy a növényben egyébként is termelődő hormonok mennyiségét megnövelve a kambiumot a károsodott szállító edénynyalábok pótlására, ill. nagyobb keresztmetszetű szállító szövetek kialakítására serkenti. A kezelés hatására több, mint 50%-kal nőhet a működő szállítópályák keresztmetszete, s a több és funkcióképes szállító edénynyaláb következtében a víz- és tápanyagszállítás normalizálódik-a növény a tápanyagot vízben oldva veszi fel-tehát a nagyobb keresztmetszetű szállítóedénynyalábokban könnyebben zajlik a vízforgalom, ezzel együtt növényünk több tápanyagot tud felhalmozni minden szervre vonatkozóan ebből adódóan egyértelműen megállapíthatjuk a következőket 1. erős, a következő télre jobban felkészült hajtásrendszer alakul ki 2. nő a gyümölcsök tápanyag ellátottsága, a gyümölcskötődés, a gyümölcsméret és javul a színeződés 3. a vízszállítás nagyobb teljesítménye következtében csökken az aszályérzékenység 4. harmonizálódik a gyümölcsterhelés 5. zöldebb lesz a lomb (mintegy 40%-kal több klorofil!) ami többek között fokozottabb cukorképződést eredményez 6. az optimális ellátottság miatt megnövekszik a betegségekkel, károsítókkal szembeni ellenállóképesség Mindezek együttes hatására: - tartósan nő, optimalizálódik a termésteljesítmény; - javul a gyümölcsminőség és a tárolhatóság; - megnövekszik a fák és így a gyümölcsös élettartalma; Az almatermelők nagyon sokan hullásgátlóként ismerik az auxin hormont. Az elmúlt néhány esztendőben az időjárási szélsőségek miatt (aszály, forróság ) a növényekben a szállítópályák szűkülése miatt a az alma kocsányánál található úgynevezett leválasztó réteg megszáradt és ez időelőtti hulláshoz vezetett. Azokban a gyümölcsösökben ahol használtuk a hormon készítményeket jelentősen csökkent a hullás illetve ahol program szerüen alkalmaztuk ki sem alakult hullás. Amikor gyümölcs ritkítási célból alkalmaztuk, a nehezen ritkítható fajtáknál(Golden Delicius) nem voltunk megelégedve.A jövőben magasabb dózist kell alkalmazni , az újvidéki Mezőgazdasági Egyetem tapasztalatai is ezt igazolják. Betakarítás után október hónapban az almafa téli felkészítése és a következő évi terméshozam növelése érdekében mindenképpen megéri még egy kezelést elvégezni - tehát, hogy a rügyek nagyobbak és súlyosabbak legyenek. Már egyszeri permetezés is jelentős, több évre kiható jótékony hatást eredményez, de nyilvánvalóan a legkedvezőbb hatás elérése a teljes permetezési program esetén várható. Ez esetben érhető el folyamatosan az optimális termésmennyiség és minőség valamint az alternacia megszünése. A hormon permetezése nem igényel külön műveleti költséget, mert az általánosan használt növényvédő szerekkel együtt kijuttatható. Bármely hormon használatáról legyen szó felhívom a termelők figyelmét, hogy csakis azután kezdjék el mielőtt szakemberrel konzultáltak illetve a felhasználási permetezési programot beszerezték Gulyás-Oldal Nándor kertészmérnök

Mf-es

2014. október 15., csütörtök 11:42

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az agrárkár-enyhítést szabályozó rendelet, november 10.-ei hatályba lépéssel, két ponton is módosult. A korábbi 10 nap helyett a termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett jégeső-, belvíz-, téli és tavaszi fagykárt, a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az MgSzH illetékes területi szervéhez. A rendeletben történt másik változás a belvízkár meghatározásához kapcsolódik. Az új fogalom szerint belvízkárnak számít az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása, vagy a termésképzésre alkalmatlan növények számának aránya) meghaladja az ötven százalékot; az ültetvényekben okozott kár (a kipusztult, vagy a termésképzésre alkalmatlan, illetőleg a csökkent termőképességű növények tőszámának aránya) meghaladja a tíz százalékot. A káreseményeket továbbra is az MgSzH által közzétett nyomtatványon lehet bejelenteni, melyet az alábbi linken érhetnek el:

Kevin

2014. október 15., csütörtök 11:40

Ez volt 2008-ban, most is lehetne hasonlóan. A sok eső meg az enyhe tél miatt most is többet kellett permetezni. "Megállapodás almaügyben (2008. szeptember) Megállapodás jött létre alma-ügyben. Az ipari almáért kilenc eurócentet fizet majd kilogrammonként a magyar piac hatvan százalékát uraló Agrana-Juice feldolgozó cég. Gráf József agrárminiszter elmondta: a másik jelentős felvásárló, a Rauch hét végéig gondolkodik, tulajdonosával egyeztetve, hogy elfogadják-e ezt az árat. Gráf József kiemelte: ez a megállapodás egyik "lába". A másik, hogy "az agrártárca a tavalyi fagykárok következtében adódó többletkiadások és a növényvédelem többletköltségei miatt hektáronként mintegy hetvenezer forinttal támogatja az almatermesztőket. "

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:40

2011.10.05. Önmagában több mint 14 milliárd forinttal növeli az idei uniós területalapú támogatásokat (SAPS) tavalyhoz képest a gyenge forint. Az Európai Központi Bank (ECB) szeptember 30-án 292,55 forintban határozta meg a forint-euró átváltási árfolyamot, szemben az elmúlt évi 275,75 forinttal. Mivel az éves EU-támogatás összege eleve 15 százalékkal bővül, a teljes idei keret csaknem 50 milliárd forinttal haladja meg a 2010-est. Az agromonitor.hu kalkulációi szerint a gazdálkodók összesen 280 436 382 000 forintra számíthatnak, amelyből – a 4 829 000 hektáros bázisterületet alapul véve – egy hektárra 58 073,39 forintos elméleti kifizetés jutna. A termelők azonban 5 009 300 hektárra nyújtottak be támogatási igényt, ezért a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) úgynevezett arányos visszaosztást kell alkalmaznia. Az MVH tájékoztatása szerint a hivatal a visszaosztási arányt a „végkifizetések” előtt határozza meg. A 98 százalékos tavalyi rátával számolva a hektáronkénti idei területalapú összeg elérheti az 57 ezer forintot is, szemben az elmúlt évi 45,5-46,5 ezer forintos támogatással. Ez pedig több mint 20 százalékos növekedésnek felel meg. Az Európai Bizottság korábbi döntése szerint Magyarország az idei SAPS-pénzek felét október 16-tól kifizetheti. Az uniós területalapú támogatások szempontjából a várt 280-290 forintnál is kedvezőbben, 292,55 forintban állapította meg az ECB szeptember 30-án az idei átváltási árfolyamot. Az MVH tájékoztatása szerint Magyarország ez évben 958 593 000 euró uniós forrást használhat fel, szemben az elmúlt évi 831 578 000 euróval. Így a hazai gazdálkodóknak az idén összesen 280 436 382 000 forint SAPS támogatás juthat a 229 307 633 500 forintos tavalyi helyett. A gyenge forint önmagában több mint 14 milliárdos növekedést hoz, a teljes keret pedig csaknem 50 milliárddal bővülhet az elmúlt évihez képest. Az idei területalapú támogatásokból – figyelembe véve a 4 829 000 hektáros hazai bázist – egy hektárra 58 073,39 forintos elméleti összeg juthat – közölte az agromonitor.hu-val az MVH. A tényleges kifizetés azonban ennél kisebb lesz, mert a gazdálkodók eleve 5 009 300 hektárra nyújtottak be támogatási igényt. E terület sem tekinthető viszont véglegesnek, mivel a jogtalan kérelmek és az ellenőrzések során feltárt átfedések a jogosult termőföldek nagyságát szűkíthetik. Az MVH egyelőre nem közölt adatokat arról, mekkora lehet a támogatások szempontjából figyelembe vehető végleges terület. Az azonban biztosra vehető, hogy a hivatalnak végül arányos visszaosztást kell alkalmaznia. E rátát a „végkifizetések” előtt határozzák meg – tájékoztatta honlapunkat az MVH sajtóirodája. A tavalyi visszaosztási arány mindenesetre 98 százalékos volt, és ezzel számolva az egy hektárra eső SAPS összeg az idén mintegy 57 ezer forint lehet. Az elmúlt évben egyébként a visszaosztás nélküli, hektáronkénti elméleti összeg 47 485,53 forintot tett ki, de pontos adatok nincsenek arról, hogy a ténylegesen kiutalt SAPS-pénz mennyi volt. Az MVH 2010-ben 5 050 000 hektáros területi igényről és 45 586 forintos kifizethető összegről számolt be, most viszont 5 005 700 hektáros tavalyi területről adott tájékoztatást. Ez alapján az elmúlt évre 45 809 forintos hektáronkénti SAPS-forrás adódik, a 98 százalékos visszaosztási rátával számolva pedig 46 536 forint. Bármelyik összeget vesszük azonban alapul, az egy hektárra jutó idei támogatás több mint 20 százalékkal – akár 22-25 százalékkal is - bővülhet 2010-hez képest. Az Európai Bizottság már korábban döntött arról, hogy a tagállamok – köztük Magyarország – az ez évi SAPS-pénzek 50 százalékát október 16-tól kifizethetik. A kormány a kiutalások előrehozását főként a tavaszi fagykárokra hivatkozva kérte. Az MVH mára befejezte a helyszíni vizsgálatokat, az előlegek kifizetését pedig a jogosultsági feltételek ellenőrzése után – legkorábban tehát október 16-tól - kezdheti meg - közölte a hivatal sajtóirodája. Forrás: agromonitor