Mint az jól ismert, a mezőgazdasági idénymunkával eltölthető idő éves szinten maximum 210 nap, de 120 napon túl a munkáltatónak megemelt közterhet kell fizetnie az így alkalmazott dolgozók után. 2026-ban napi 2400 forintot kell leróni alapesetben, míg a többi 90 napban 3600 forint a közteher mértéke. Az alma, a barack és a szőlő metszése még az év elején megtörténik, de a további munkák bejelentésekor majd alaposabban rá kell nézni, hány napot töltött már egyszerűsített foglalkoztatásban az adott munkavállaló. Az időkeret túllépése egyébként nem jellemző: aki 210 napnál is többet dolgozik a kertészeti ágazatban, az már állandó alkalmazottja egy vállalkozásnak.
Óránként ezer forintos különbségek a bérekben – Fotó: Shutterstock
Brigádokat keresünk!
A közösségi oldalon keres metszésre egy 600 hektáros szőlészet 5 fős brigádokat. Aki magánszemélyként jelentkezik, azt nem valószínű, hogy alkalmazni fogják – tudjuk meg, amikor felhívjuk a Fejér megyei vállalkozást. „A metszési munka nagysága az ültetvény korától függ elsősorban. Az idősebb tőkéket előmetszésben részesítjük.
Alapvetően ismerős brigádokkal dolgozunk, de mindig van némi fluktuáció. Emberenként 2500 forintos órabért fizetünk a metszésért. Ha olyan a csapat, akkor az utazását is támogatjuk. A brigádok zöme egy egyórás utat vállal be a munkalehetőségért.”
Egy Csongrád megyei vállalkozó, aki az építőiparban dolgozik, a felesége révén tűpontosan látja, mennyivel keményebb a mezőgazdasági munka, mint kőművessegédként dolgozni. „Az Alföldön nincs sok pénz, 2500 forintnál már húzzák a szájukat a gazdaságvezetők. Pedig látom, hogy mennyit dolgozik Teréz: nemcsak végignyomja az emberekkel az egész napot, de hozza-viszi is őket.” Mint elmondja, 10–15 emberük csúcsformában képes dolgozni 10 órán át, és további 10–20 főt bármikor összeszednek. Kapálnak, idegenelnek, szüretelnek. Bár a metszés szakmunka, aki egy kicsit is értelmes, az meg tudja tanulni – vélekedik a vállalkozó.
„Azt sajnálom a legjobban, hogy az embereim munkája nem tükröződik a termékek bolti árában. 1500–2000 forint a paradicsom kilója, de ennek a sokszorosát szedik le a munkások egy óra alatt, jellemzően a legnagyobb párában, hőségben” – siklik át a toborzó azon, hogy nemcsak szedőbrigád szükséges a paradicsomtermeléshez.
Az országrésztől nagyban függ a díjszabás
Az alföldi megyékben a metszésért jellemzően nettó 2300 forintos órabér kérhető el, amiből a dolgozóhoz 1800–2000 forint jut el. Ezzel szemben Pest megyében és a környékén könnyen érvényesíthető a 3000 forintos órabérigény is, míg a dunántúli megyékben és a Dunakanyarban a nettó 3500 forintot sem sokallják. Kivételes hely még az ország északkeleti csücske, ahol sok az elvégzendő munka a mezőgazdaságban, miközben az iparral kell versengeni a munkásokért. Itt alaposan megfizetik a dolgozókat, de minőségi munkát várnak el érte.
„Velünk nem órában szerződnek, hanem a fák hektáronkénti darabszáma alapján. Eszerint osztjuk szét a pénzt a 10–20 fős brigádnak is” – hangzik el a Nyírségben, ahol a helyben verbuvált brigád szinte az ország bármelyik pontjára elutazik, hogy almát, szilvát, őszibarackot és kajszit metsszen. A munkaszervező szerint 25–30 ezer forintot is megkeresnek az emberek egy nap alatt. „Csak metszünk, mással nem foglalkozunk. Évi 150–180 napon át tudok munkát adni az emberek. Amikor vége, csapunk egy búcsúbulit, aztán elköszönünk egymástól.”
Tehát a tipikus órabér tavaly óta nem sokat változott az országban: nettó 2500–3500 forinttal lehet kalkulálni az idénymunkáért, amit a brigádvezető tesz el, és ennek kb. 80 százalékát adja oda az általa toborzott embereknek.
A különbözet a szervezést, az utaztatást és gyakran az adminisztrálást (bejelentést) is fedezi, valamint annak a felelősségét, hogy a brigádvezető kvázi szavatol az embereiért: ha valaki kiesik, akkor pótolja, ha lemarad a munkában, akkor akár maga is beszáll, hogy az ügyetlenebb dolgozó sora is haladjon.
A legnagyobb veszélyt a mezőgazdasági idénymunkára az erős ipar jelenti, mivel ott egységnyi idő alatt nagyobb érték hozható létre, ezért magasabb bérek jellemzik. A mesterséges intelligencia és a robotok azonban hamar leváltják a szalagmunkást. Ami a napszámosok jövőjét illeti, ők még az agronómus szakma végét is megérhetik...
Lásd még a témában: Ázsiai idénymunkások lepik el a magyar földeket – ez áll a háttérben.
Indexkép: Shutterstock.
