Az ország keleti részén 12–14 ezer forint, nyugaton pedig 15–18 ezer forint között mozog jelenleg a mezőgazdasági idénymunkások napi bére. A magyar munkaerő viszont fogytán: egy dél-zalai gazda elmondása szerint a magyarok főként idősek, akik nem bírják a munkatempót, ezért már évek óta vándorbrigádokat fogadnak – idén pont Kelet-Magyarországról érkezett csapattal dolgoznak.

„Rossz eljönni ilyen messze, viszont itt jobban fizetnek: máshol 12–14 ezret kapnánk, itt 16 ezerért dolgozunk, őszre akár 18 ezret is”

– mondta a brigád vezetője, aki az interneten talált munkát Magyarországon. Havonta így akár 400–500 ezer forintot is meg tudnak keresni, szállást és napi egy meleg ételt kapva.

A mezőgazdasági üzemek gazda­részről is számolnak, hogy a napszámok ára feljebb ment: tavalyhoz képest 1 500–2 000 forinttal emelkedett, részben az infláció, részben a júliustól érvényes egyszerűsített foglalkoztatási napkorlát miatt. Ez utóbbi korlátozás oda vezet, hogy egy ember legfeljebb évi 120 napot dolgozhat egyszerűsített jogviszonyban, ami a munkaszervezést is megnehezíti.

„Melyik hülye fizeti utánunk a tb-t? Inkább elküldenek, és mást vesznek fel” – mondta egy idénymunkás. Egyes munkáltatók pedig nyíltan bevallják, ázsiai – főként filippínó – dolgozókat alkalmaznak: ők általában szorgalmasabbak és rugalmasabbak.

Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke szerint mintegy 5 000 vendégmunkás dolgozik jelenleg a zöldség-gyümölcs ágazatban Magyarországon: főleg ukrán, román, szerb munkavállalók; ázsiaiak 1 100–1 500 fő körül vannak, ők főként Mianmarból, Vietnámból, Indonéziából érkeznek.

A hiányzó magyar kapacitás olyan mértékű, mintha 300–500 ezer munkavállaló hiányozna a munkaerőpiactól – nem csak az agráriumból – ez pedig kényszerpályára viszi a hazai gazdákat. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás járuléktöbblete idén jelentősen emelkedett, ami a bérek 5–15%-kal történő megugrását okozta.

Területi különbségek is vannak: míg az észak-keleti régiókban napi 12–14 ezer forintos napszámot fizetnek, addig középen és nyugaton 15–18 ezer közötti a jellemző. A munkaerőköltség óránként 2 700–3 000 forintot tesz ki a termelőknek.

A szezonális munkák szervezésében gyorsan kell reagálniuk a gazdáknak: a növényfajtól függően hosszabb betakarítási szezonhoz – például a dinnye, szilva, alma esetében – több hónapon át meg kell tartani a munkaerőt. A gazdák úgy szervezik a termelést, hogy ne csak 1–2 hónapra, hanem akár fél évre is számíthassanak dolgozókra.

Forrás: Népszava

Indexkép: Shutterstock