Eddig a csapadékot vártuk, de 10 nap múlva már mindenki azt fogja lesni, hogy akad-e egy reggel, amikor a fagyos talaj elbírja a műtrágyaszórót, vagy meg kell várni a felső talajréteg száradását? Korai körkép az árpa- és búzavetések állapotáról.
Optimizmus a szárazabb régiókban
Az aszályos Békésben szabályos optimizmus uralkodott el a szántóföldeken az idei nagy mennyiségű hó nyomán.
Sok csapadékot kaptunk, most is esik az eső, és a hideghatás is ideális volt a gabonák számára
- jellemzi a telet egy növényvédelmi szaktanácsadó. Mint mondja, a hó olvadásával előtűnő búza- és árpavetések fejlettebbnek látszanak, mint ahogy a télbe mentek. “Ennek nagyon örülünk, mert tavaly csak 360 mm csapadékot kapott a térségünk, alig bírtak kikelni a növények a száraz földben. A kilátásaink most lényegesen javultak. Ha áprilisban nem jön fagy, májusban pedig érkezik egy-két kiadósabb eső, akár csúcstermésünk is lehet.” Az alaptrágyázást teljesen elhagyták a térségben a bizonytalan kilátások miatt, a tavasz egy február végi pétisó kiadásával kezdődik, amit egy folyékony kénes nitrogén követ szárbainduláskor - ebből kell rekordot produkálnia a növényeknek.
A pocokkárairól híres megyében most nyomát sem látni a rágcsálónak. “A hó alatt a pocok is jól elvan, de amint feljön a felszínre, azonnal észreveszik a ragadozómadarak. Leginkább ez gyéríti meg az állományát a havas teleken” - magyaráz a szakember, aki nagyon elégedett azzal a döntésével, hogy az aratás után mindent eladott, így most jobb kondíciókkal vághatnak neki a tavaszi munkáknak, mint azok, akik a magasabb árszintekre vártak.
“Közel 80 ezer tonna terményt forgalmazunk, és az volt a benyomásom, hogy még mindig nem számolunk eléggé a világpiaccal. Senki nem azt nézte, hogy globálisan sok lesz a búza, hanem azt, hogy itthon kevés a kukorica, amit gabonával kell pótolni.” A szakember a tavaszi vetések kapcsán is óvatosságra int: “Az a véleményem, hogy most a napraforgó ára szállt el indokolatlanul, visszakorrigálást várok tőle.”
A gabonavetések zöme még nem bokrosodott, de jó kórtani állapotban várja az első fejtrágyát – Fotó: Shutterstock
Csongrád megyében a csapadékhiány miatt későn vetettek, és gyengén keltek az állományok. A körülményekhez képest mégis jól teleltek. “Az árpáknál szokás szerint megindult a sárgulás, ezt inkább a tápanyaghiánnyal hozom összefüggésbe. A kórokozók és kártevők az aszályos körülmények miatt nem szaporodtak fel ősszel, és pocokvárból is lényegesen kevesebb van” - összegez a szaktanácsadó.
Itt is nulla alaptrágyával indítják az állományokat, extenzív technológia jellemzi az egész termelést.
A szakember szerint nem baj, hogy a bokrosodás még várat magára, mert a termést az határozza meg, hogy hány hajtás és kalász képződik majd az áprilisi-májusi időjárásban. “Március közepéig elvagyunk az eddig lehullott csapadékkal. A föld nedves, járhatatlan. A szabályozástól függetlenül az első fejtrágyázás időpontját az fogja eldönteni, hogy mikor ébredünk mínusz 5-6 fokra, amikor a fagyos föld elbírja a traktort.”
Közepes fejlettséggel indulnak a nedvesebb régiók búzái is
Fejér megyében az egyik nagygazdaság növényvédőse arról számol be, hogy a tavaly szeptember közepe felé elvetett repcék szép állapotban vannak, míg az október 20. után elvetett búzatáblák még nem bokrosodtak.
Minél koraibb volt a vetésidő, annál szebbek, fejlettebbek az állományok
- jegyzi meg az elért szakember. Hozzáteszi: alaptrágyából 200 kiló komplexet kaptak az állományok, ami kevesebb, mint korábban. “Mérlegelnünk kellett a befektetés megtérülését…” - indokolja, és elárulja, hogy még a teljes ó termésük raktáron pihen búzából és kukoricából.
A felső 50 centis talajréteg még az Alföldön is feltöltődött csapadékkal – Fotó: HungaroMet
Borsodban nem nehéz szép terméseket produkálni, de az őszi talajviszonyok itt is viszonylag kései vetést tettek lehetővé. “Bokrosodni szinte csak az árpa tudott, a búzák zöme még nem. Kórtanilag és a csapadék szempontjából viszont nagyon kedvező helyzetben vagyunk. Nagyon várjuk az első fejtrágyázást, mivel nemcsak az árpa, de a búza is sárgul nálunk” - tudjuk meg. A nedves és hideg tél előnye, hogy pocokkár nincs a táblákban, belvízre pedig a mélylazítás miatt nem számítanak. “A tápanyaghiány miatti sárgulás inkább az árpára jellemző a tél végén, a búzában csak ott látom jelét, ahol a fordulókban dupla mag jutott egységnyi területre” - jegyzi meg a szakember. Árpa egyébként most nincs az elért gazdaságban.
A nedves Zala megyében is azt halljuk, hogy nem látni nagy vízállásokat, úgy tűnik, az altalaj még itt is be tudta fogadni a bőséges csapadékot. “Jellemzően óceáni genetikákkal dolgozunk a térségben, amelyek ezt a nedves időjárást szeretik, a száraz, kemény fagyot viszont nem bírják. Ez a tél csak pár hét fagyot hozott, azt is hótakaróval, így többet ártott a kártevőknek, mint a modern búzáknak.
Jobban aggódom a kórokozók miatt, mivel hópenész és szeptóriás levélfoltosság jeleit is láttam.
Nem vészes, de résen kell lenni. A felfagyásra volt esély, de most úgy tűnik, gyorsan enyhül az idő, nem lesznek keményebb éjszakai fagyok. A lehető legkorábbi fejtrágyázáson és gombaölőzésen múlik most a jó indulás” - összegez egy tapasztalt növényvédős. A legnagyobb kockázatokat most ő sem a károkozók, hanem a piac oldalán látja. “Túl sok a gabona. Hogy fogjuk ezt eladni?” - sóhajt fel.
Indexkép: Shutterstock
