Egyre több a kérdőjel a repcetermesztés jövőjét illetően. A gazdálkodók sorra szembesülnek a kártevők és betegségek erősödő nyomásával, az éghajlatváltozás hatásaival, valamint a szigorodó növényvédelmi és trágyázási szabályokkal. Szakértők szerint a repce mégsem tűnhet el a vetésforgóból, de új stratégiákra és gondolkodásmódra van szükség.

Növekvő kihívások a repcetermesztésben

A repce termesztése az utóbbi években sok gazdálkodó számára frusztráció forrásává vált. A problémák sora hosszú: aszályos vetési időszak, korai kártevők – káposztalégy, repcebolha –, majd tavaszi és virágzáskori kártevő-támadások, késői fagyok. Ehhez társulnak a talajban terjedő betegségek, amelyek sokszor csak a betakarítás előtt válnak láthatóvá.

A Rapool-Ring termékmenedzsere, Rene Brand szerint, ha a termesztési stratégiák nem változnak, a repce termesztése kudarcra van ítélve. Frank Brunn agrárszakértő és tanácsadó viszont úgy véli: a repce nem bukhat el, mivel a vetésforgókban gazdaságilag alig akad más, életképes alternatíva.

A vetésforgó szerepe

Az egyik legfőbb probléma a túl szoros vetésforgó: sok gazdaságban háromévente, sőt egyes lengyel régiókban akár kétévente is vetnek repcét. Ez kedvez a kártevők és betegségek felszaporodásának. Brunn szerint négyéves ciklusban már érezhető a javulás, míg ötéves vetésforgóval a verticilliumos hervadás jelentősen visszaszorítható.

Más keresztesvirágú növények nem illeszthetők be a forgóba, mert betegséghidat képeznek. Ugyanakkor hüvelyesek – például borsó vagy szántóbab – előveteményként kedvezőbb hatást gyakorolhatnak a repcére, bár a szklerotínia-fertőzés kockázata nőhet.

Éghajlatváltozás és a fajták válaszai

Az őszi hőmérséklet-emelkedés felgyorsítja a repce öregedési folyamatát. A modern hibridek gyors fejlődése miatt a növények már ősszel nyúlásba kezdhetnek, elveszítve télállóságukat és terméspotenciáljukat. A nemesítők eddig a vírusbetegségekkel szembeni rezisztenciát és a gyors kezdeti fejlődést helyezték előtérbe. Ez azonban új kihívásokat hozott: a gazdáknak növekedésszabályozókkal kell lassítaniuk az állományt, hogy a télállóság ne sérüljön.

Kísérletek szerint bizonyos gombaölő és növekedésszabályozó hatóanyagok (pl. piraklostrobin, prohexadion, mepikvát-klorid) kombinációja késleltetheti a fiziológiai öregedést, így a növények tovább őrzik vitalitásukat.

Műtrágyázási és vetési stratégiák újragondolása

A szigorodó trágyázási szabályok miatt a repce nitrogénellátása különösen kritikus. A szakértők szerint érdemes ősszel kisebb mennyiséget kijuttatni, majd kéntrágyával segíteni a nitrogén hatékonyabb felvételét. Így csökkenthető a tél előtti tápanyaghiány és az oldalhajtások elvesztése.

A vetési időpont kulcskérdés: a túl korai vetés fokozza a káposztalégy kártételét, a túl késői pedig a télre való felkészülést veszélyezteti. Brand a gazdaságokban alkalmazott meteorológiai állomásokat ajánlja a foknapok számítására, hogy adatalapon lehessen a vetési időt optimalizálni.

Kattints IDE a Repcestratégiák és stratégák Agroinform TechMag megnyitásához!

Ígéretes fejlesztések azok a repcehibridek, amelyek jobban tolerálják a késői vetést. Szeptember közepétől október közepéig is biztonságosan vethetők, bár a vetőmagmennyiséget ekkor növelni kell.

Precíziós technológia és költséghatékonyság

A magas vetőmagárak és a szigorúbb műtrágyaszabályozás mellett egyre nagyobb szerephez juthat a precíziós vetés. Ez javítja a tápanyag-hasznosulást, csökkenti a vetőmagköltséget, és egyenletesebb állományt eredményez. Brunn szerint érdemes akár gépgyűrűk vagy szolgáltatók segítségét igénybe venni, mert hosszú távon gazdaságosabb lehet.

Kilátások és következtetések

A repcetermesztés jövője számos tényezőtől függ: a kártevő- és betegségnyomás csökkentésétől, a vetésforgó fegyelmezett betartásától, a fajtanemesítés irányától és az alkalmazott agrotechnikától. Bár a kihívások növekednek, a szakértők szerint a repce nem tűnhet el a vetésforgóból, mert gazdasági és talajvédelmi előnyei továbbra is meghatározóak.

A kulcs a rugalmas stratégiákban rejlik: új fajták, precíziós technológiák, átgondolt vetésidő és trágyázás. Aki alkalmazkodni tud ezekhez a feltételekhez, annak a repce továbbra is értékes növény maradhat a jövő agráriumában.

Forrás: Wochenblatt

Indexkép: Pixabay