repce

A repce értékes ipari növény; a repce magjából olajat ütnek. A repceolajat főleg két fajtájából: a réparepcéből és a káposztarepcéből állítják elő. Nálunk inkább a káposztarepce terjedt el. Ennek őszi és tavaszi változata is van, de hazánkban a tavaszi repce termése bizonytalan. A réparepce gyengébb, homokos talajokon is termeszthető, a káposztarepcénél fagytűrőbb, rövid tenyészidejű, magva apróbb és termése kevesebb.

Kapcsolódó címkék: agcelence, dow agrosciences,

Géppiac

  • Massey Ferguson 7370 BETA MCS

    Massey Ferguson 7370 BETA MCS

    2017-09-05Szántóföldi betakarítógépekJász-Nagykun-Szolnok megye

    Kiváló ár-érték arányú, egyszerű hajtásrendszerű, nagy teljesítményű, tisztán dolgozó kombájnt keres? MASSEY FERGUSON 7370 BETA kombájnok azonnali szállítással,...

  • Gaspardo GASPARDO PINTA 450

    Gaspardo GASPARDO PINTA 450

    2017-07-26Vetés és növényápolásFejér megye

    A GASPARDO pneumatikus PINTA típusú gabonavetőgépe optimálisan használható minden olyan esetben, ahol „szórva vetés” (nem szemenkénti) alkalmazható. A típus...

  • Biso CX-100 repcetoldatok nagy választékban!

    Biso CX-100 repcetoldatok nagy választékban!

    2017-05-02Szántóföldi betakarítógépekBács-Kiskun megye

    CLAAS, New Holland, John Deere kombájnokra!! Hidraulikus és Elektromos oldalkaszával, egy- és kétoldali kivitelben!! Leinformálható, Magyarországon használt...

  • Claas Claas repcetoldat

    Claas Claas repcetoldat

    2017-04-14

    Claas repcetoldat, 3,9 méteres, jobboldali oldalkaszával, azonnal munkára fogható, jó állapotban eladó! tel.: +36/30/4858-146

  • New Holland New Holland  CX 820 SL kombájn

    New Holland New Holland CX 820 SL kombájn
    78.000 EUR

    2015-01-08Szántóföldi betakarítógépekKomárom-Esztergom megye

    Kituno állapot,1980 dobóra,2400 motorora,6m asztal+repcetoldat 2 hydro-oldalkaszával.

    78.000 EUR

Apróhirdetések

  • Nedvességmérő fához, fűrészporhoz, bio szálasanyagokhoz
    BIO-1 szálasanyag nedvességmérő,kukorica,gyümölcs,takarmány,napraforgó,repce,búza,gabona,pellet,szárító,brikett,réti széna,szalma,szója,PR,hulladék

    A nedvességmérő elsősorban a brikett és pelletgyártás alapanyagainak nedvességmérésére szolgál. Használható a kész pellet (szétmorzsolt) megközelítő mérésére...

  • Repce, Gabona, Aprómagvetés
    repce,gabonavetés,kombinátor,vetőgép,KAP

    kombinátor+ vetőgép kapcsolattal repce,-gabona,-aprómagvetést vállalok

  • Vertikum VT-6

    Vertikum VT-6

    6.000.000,00 Ft

    VT-6 kompaktok,tárcsa,henger,repce,kompaktor,magágykészítő,kombájnos játékok

    2006-os évjáratú Vertikum VT-6 gyártmányú, egyedi kérésre gyártott kompaktor, kihasználatlanság miatt, kitűnő állapotban eladó. Száraz talajra, igazi, egy...

  • Fémzárolt vetőmagok. Zöldítő, és AKG-Züldugar programhoz eladók
    Zöldtrágya készítéshez vetőmagok eladók,takarmány,repce,KAP,olajretek

    Zöldítés, és akg programhoz, valamint hagyományos szemes szálas, gabona stb, fémzárolt vetőmagok folyamatosan kaphatók, kis és nagy tételben, házhoz szállítva...

  • Az ország minden területéről árú felajánlásokat várok napi áron telephelyről
    kukorica,takarmány,Állattenyésztés,napraforgó,repce,búza,árpa,Fella,gazdanapok,takarmánykeverő

    Takarmány, árpa, takarmánybúza, malmi búza, kukorica, repce és napraforgó. Belföldi állattartó telephelyek, takarmány keverők és olajütő üzemek részére...

Hozzászólások

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2017. március 07., szerda 15:03 | gazda001

    1 bot csinálta volt agronómus ismerősöm mondta 1ccer (akkor is ilyen meleg száraz idő volt a 2. szórás idején)hogy a kipárolgó AN -ből a buza és repce a levél árnyékoló hatása miatt képes levélen is hatóanyagot felvenni, mármint a márolgó N hatóanyagot.... NA erre varjjatok gombot.... én nem tudom hogy igaza van-e én még erről nem hallottam. Várom a véleményeket és remélem csak megerősíteni tudjátok a csávót{:whistling:}{:whistling:}{:tonguep:}{:tonguep:} Moderátor által módosítva: 2017-03-07 15:03:54

  • Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) » 2015. április 07., szerda 14:32 | drenthe evo

    Válasz #15914 hozzászólásra Nem halok bele , de el tudják venni az ember kedvét , pláne ha múlt héten fizettem egy 10000-es csekket bizti övért. Story: Kimegyünk megnézni 3-an egy haver Repcéjét. Sár van . Nejlon zacsi a cipőre , kocsi az útszéli bejárón marad ,gyalogolunk befelé a dűlőn... Tőlünk 300méterre 3 barom rendőr beszélget a strihel..... qrvákkal. Látjuk , hogy észreveszik a társaságunkat és elkezdenek valszeg távcsővel nézni minket onnan(nem mutogattunk meg ilyenek). Hoppá , biztos pénzt , kábszert, vagy egy holtestet ásunk majd el , oda jönnek a kocsinkhoz... Lesegetik , minket is most már kicsit közelebbről(persze az adófizető qrvákat ott hagyták büntetlenül "dolgozni"). Gondolják , na elbújunk és majd ha kijönnek tetten érjük őket(repce szemle után). Kijöttünk , egy busz mögé be bújva kiugrott , igazoltatott... Nem hitte el hogy azt csináltuk amit ... Bizti öv nem volt bekötve (akkor ültünk be kb 200méterre), és hogy boldog legyen :10000.... Magyar rendőrség... {:censored:} Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:32:41

  • Repce vetés aug.25-től » 2015. április 07., szerda 13:59 | szanberg

    Na remélem mostmár nem áll rívásra a szád!?!?!?!?{:lol:}{:lol:}{:lol:} Itt semmi se eső se kelés, nagyon félek hogy oda az a sok pénz és munka amit beleültünk ráfordítottunk (clearfield repce butisan star miegymás...) Még ha ki is kelne annyira későn vagyunk hogy nemtudom megbírna e erősödni, tudna e szép állományt kinevelni még az ősz. Tavaly is ami idejében lett vetve tűrhető volt évjárathoz képes jó, ami október eleje felé kelt azmár xart sem ért. Itt mi magasan vagyunk, normál évben az aug20-i vetés ami a tuti, meg persze utána a normális kelésidő. Nagy bukta az egész ha nemlesz belőle jó repce 90-100 hektárnak annyi és ami mégnagyobb baj ezekbe a fődekbe nagyrészt nemtudok mást rakni mert .....sor mellett van ilyesmi...hoki tavasziárpát meg ilyesmit nemszabad mert az nemhozza meg az elbukott lóvét, kukoricát meg nemlehet ugye... Moderátor által módosítva: 2015-04-07 13:59:56

  • Aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Drisa

    Válasz #2380 hozzászólásra Nem spórolok a műtrágyán. Attól még nem adok kevesebbet. Vannak számítások arra vonatkozóan hogy mennyi és milyen szerves anyag van a szalmában. Ebből lehet következtetni. Nézz utána, vagy kérdezz utána. pontos számokat nem tudok mondani, hülyeséget meg nem akarok. Továbbá nagy kérdés mikor viszik le a szalmát. A nedvesség megőrzés miatt fontos a jól időzített tarlóápolás. Mi pl repcét vetünk gabona után ezért ez kiemelten fontos. Hisz ha kiszárad a talaj akkor nem lehet jó magágyat készíteni repce alá és az ugye nagy baj...

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | drenthe

    Többször hallottam vitákat a lazítás időpontjának megválasztásáról. Kb 50 cm mélyen mikor célszerű szerintetek mondjuk egy búza vagy repce tarlót csinálni? Egy sor tárcsa után ha már kizöldült tarlóápolás előtt , vagy rögtön aratás után (ha épp nem csont száraz)? Mert ugye szárazban repeszt igazán míg ha zöld -nyirkos a tarló , akkor már elvileg kenhet....

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Vadmalac!!! Egy rugóra jár az eszünk. Kicsit visszább én is ezt írtam,hogy aratás után neis hanntanék tarlót lehet, húznm ezt a maximulch gépet. Meglenne repce alá a mély alap talajművelés, és a rövidtárcsa sorok tarlót hanntanának ugye ezzel egymenetben, nem beszélve arról, hogy nem tipikus lazító utáni állapotok lennének ezek végett, hanem jobb felszín amit még egy jó hengerrel aprítassz lezársz egymenetben. Aztán egy hónapot vársz, ha nagyonnagyon felgyomosodik akkor tarlóápolás közben, de tényleg ha csak annyira indokolt, hogy vetés előtt már akkora lenne a szártömeg,hogy veszélyeztetné a repcét. De elvileg ha július másodikfelében aratsz mint nálunk, sőt augusztus elején a búzát ugye, akkor augusztus végéig mé nemlenne baj ezzel. Aztán egy hónap alatt csak beérik egy kicsit a talaj, egy rövidtárcsával pedig vetéshez magágyat készítenék repce alá. Nekem ez jónak tűnik és kisebb kockázattal mintforgatással, vagy síma IH tárcsával.

  • Grubberekről » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #1183 hozzászólásra Értelek! és ezt szeretem benned! ilyenkor elfogadom a külföldi példákat, mert ez nem politika{:lol:} A 4 soro csak azért érdekel, mert a cimborám ilyet húz ugyanazzal a géppel ami nekünk van, bár azon 15 lóerővel erősebb a program, de szerintem nem ennyi múlna a "siker", 3méter szélesen elkéne vinni emennek is simán úgy gondolom. Viszont ha nem szükséges felárat nem fizet érte az ember mert minek!?! A Terracult azért teccik,mert nem spirálrugós, valamiért ezt a 40x40-es rugós kapaszárat jobbnak vélem, legalábbis addig amíg ki nem próbálom{:tonguep:} Mint írtam a sok kotnyeleskedés és kérdezésből már felállt egy elfogadható technológia. Eleve nekem a lazító búza után repce elé menne, tehát repce alá a mély altalaj művelést kell elvégeznie, semmi többet, így a talaj vízvesztesége sem csökkenne, mivel a feltalaj nem forog át nem megy fel rög, kicsit megcsíkozódik, de a henger meg lenyomja utána azt is. Ez persze hanntott tarlón menne, majd amikor végiglazítjuk a kívánt területet, nemsokára jön a vetés, ami alá pedig kultivátoroznék! Nem mélyre, 10-15centire. Szerintem elég, magágynak, kezdeti gyökérfejlősédnek ez a lazított porhanyított réteg, aztán lefelé meg a lazító rendezkedett már szóval van útja a gyökérnek. Így a vízmegőrzés is elég jól hangzik, ha nem sárba csináljuk ezt akkor a talaj is zsír utána, nem rögbe kell vetni, és nincs tárcsa-eketalp sem. és időben is kiadja szépen, nemkell egyszerre többféle munkát végezni, egyfolytában átakasztgatni, összevissza szervezni a munkát, semmitsem, és még gázolajból sem kér nagyon sokat. Szerinted??? Nagy szármaradvány nincsen, leszecskázott, vagy felbálázott tarlóra menne ez a művelet sor, tehát a nem alakulna ki levegős zárványos magágy sem. Főleg mert általában ha tudunk kezdeni idejében aratni nem is elég egy tarlóhanntás ,szokott kérni mégegy sort tarlóápolás képpen.

  • Grubberekről » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | baldwin

    Válasz #1363 hozzászólásra 5,2 m-es ih nehéztárcsa, ez a gép ment eddig a legtöbbet, tarlóhántás, tarlóápolás... magágykészítésre kompaktor, kombinátor, eke elmunkálóval, lazító idén jött a lazító, ezzel repce, búza alá dolgoztunk, tarlóhántás után, majd kompaktor vagy tárcsa után ment a vetés a tavaszi vetések alá is a lazító dolgozott, csak a kuk. tarlót szántottuk próbán Lemken Heliodor volt 4 m-es, de nem voltam vele teljesen megelégedve

  • Altalajlazítás - altalajművelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #2519 hozzászólásra Joseynak van igaza, szerintem a keskeny kés szárnyakkal ami prímán roppantja szét a fődet! De ahogy írtam is laza talajon kisebb osztással kell mindenképpen, de a laza talajt fel is lehet forgatni ezért ott az olasz féle lazítók is bármikor használhatóak, eleve nem rögesedik hanem omlik. Szóval kb ígyvan a beosztása a lazítóknak szerintem, illetve sokak szerint akik tapasztalták a dógokat. A hajlított és egyenes kés közötti különbség szerintem ott jön ki, hogy a hajlított jobban forgatja a fődet az egyenes meg csak vágja de nem fordít a feltalajon semmitsem. Nálunk nyirok agyagos a főd, amolyan lágykemény ahogy szoktukvolt mondani, persze van ilyenis olyanis de a nagytöbbség ezt mutatja. Alapvetően repce alá szoktunk lazítani alapművelésként és nyáron ha én felhantorgatom a fődet akkor nemlesz semmi még talán búzának sem talaj belőle. Így meg a hántott tarlón vagy előtárcsázva nehéztárcsával ahogy helyzet adja, kitűnő munkája van! Ha lenne egy Pronto vagy Rapid mehetne a lazító után, nekünk nincs így kap még egy rövidtárcsát és mehet is a vetés. Az idei helyzetben pedig észnél kell lenni! MErt ami nemlett meghanntva azzal eljátszani ezt nemtudom hogy ment volna oly annyira kegyetlenűl robbant a főd hogy itt ez a technológia lehet nem működött volna túl jól. Ezért amikor már látszott hogy aszály van még aratáskori időben akkor a tárcsával ment is a mulatság folyamatosan, a hanntás tarlóápolást is kapott amikor jól felnőtt a gyom-árvakelés, így amikor a lazítót húztuk akkor a vetőágy a feltalaj omlott alul meg roppant a főd ahogy kell!

  • Olajretek termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | trakkis

    csak egy ostoba vélemény, vagy észrevétel erről a zöldtrágya dologról: egyszer a repce tarlót sekélyen a cerrier-el meghúztam, majd magára hagytam az őszi szántásokig. hatalmas zöld tömeget adott, de..... maradt a vegyszerezőben valamennyi totális a tarlókezelésekből és belefordultunk egy-két gépaljjal a "zöldtrágyába". a poén a szántáskor jött. a zöldtrágyás részen az eke alig ment bele a földbe, az agyát is kiszárította, mert mint a beton olyan száraz volt traktor keréknyi "rögöcskékkel", ellenben ahol kivegyszereztük ott a talaj nyirkos volt és simán bele lehetett volna vetni a szántásba bármilyen vetőgéppel. nagyon sokáig motoszkált bennem ez a zöldtrágya dolog, mert nem minden területemet tudok normálisan szerves trágyázni de egy ilyen véletlen próba miatt marhára elment a kedvem tőle. az észrevételem inkább a talaj vízkészletére utalt volna. egy ilyen aszályos évben, ez a zöldtrágya a hatalmas tömegéhez borzasztó vizet még valahonnét elvessz, akkor végképp a kérdésem, hogy mi marad a fő vetésnek ?

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | drenthe evo

    Válasz #612 hozzászólásra Ja és az árakról... Colombus :5300 /liter nettó Galera :2300 /liter nettó De acat ellen most mi a Taltost is kipróbáljuk 3100/ha nettó , ez is tövestül viszi búzában! Gondoltam már csak MCPA-s tarlókezelésre is full dózisban + nedvesítőszerrel konkrétan acat ellen ez volna a legolcsóbb , 1600/ha. (esetleg én tennék még mellé 20gr Mezzo-t 1400/ha , ha mondjuk nem repce lesz utána )

  • Vegyszerezők » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | .Feco.

    Válasz #119 hozzászólásra A nagyobb keret jobban benyúlik a vízfoltok, laposok fölé, valamint kevesebb taposást csinál. Szerintem nem tud túl nagy lenni egy permetezőkeret, ha a tartályban van annyi víz, hogy kb. egész számú kerülőt lehessen vele menni! Az oszlopkerülgetés megszokás kérdése. Ma a legtöbb permetező nyomkövetős, így ha törésmentes íveken mégy, akkor nem jelentős a taposás, és ha megszoktad, akkor simán tudod kerülgetni. Az, hogy mekkora gép kell sok mindentől függ. A területméret csak egy dolog. Ha 8,5 ha a legkisebb földed, tedd össze a két kezed, mi sokat forgolódunk 0,3-1 ha-os földeken is, és azt is ugyanúgy sarkosan kell megművelni. Fontos a vetésszerkezet is. Pl. kukoricát jó esetben évente egyszer permetezel. Ha azonban a fő kultúráid a repce vagy a búza, akkor 3-5 kezelés is van, de ha ráadásul folyékony műtrágyát is szórsz, meg tarlókezelést is végzel, esetleg a baktériumot is ezzel fújod ki, akkor ugyanazt a földet 6-8 alkalommal is permetezheted egy évben, és így a 180 hekis gazdaságban is 1000 hektár fölött megy a permetező Nekünk a mostani Hardink 2800 literes 18 m-es, 2002-es. Amikor vettük 150 ha földön gazdálkodtunk. Mára 18.000 ha fölött van benne, és tökéletesen megy ma is, de már nagyon kinőttük. Ha érdekelne, gondolkodj rajta, ha úrban meg tudunk egyezni, azt viheted...

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Pittix

    Válasz #1886 hozzászólásra tarlóhántás + tarlókezelés, a gyomok jó részét rábírod, hogy a repce tarlón keljen ki

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Pilátus

    Ha parlag föld akkor repce(tarlókezelés és commanddal) vagy búza vetés lenne a jóbb??

  • Bérmunka tarifák szántóföldön! » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #2705 hozzászólásra Persze! Tarlókezelésnél is, de pl árvz után visszafoglalt területeket is takarítottunk ki vegyszerrel, eleve állományt szárítani olajretek, szója esetében ésatöbbi. Mostanság az Amegát fújtuk olcsó volt és pont olyan amilyennek lennie kellett, mindent vitt! 4 literrel szoktuk fújni amúgy, pl Fecoéknál kell már 5liter mert ők "mindennél" vetésután keléselőtt totáloznak régóta. Majdnem mindegy mit fúj az ember egyébként. Az biztos, hogy bekellessz venni a technológiába, minden búzatarlót lekellessz kezelni ezzel mert ahol megcsináltuk kegyetlen tiszta és jó ődek vannak tőle, főleg ami már az őszön van lefújva, gondolom akkor a növény élettani munkája megfordúl és a gyökér felé kezd dolgozni raktározni no ilyenkor szívódik le gyökérbe is szépen az anyag és öli el ahogy kell. Végigkell menni a fődeken ezzel az évek alatt ahogy a forgó adja, kalászosok repce olajretek után meghántani gyorsan a tarlót aztán szépen szokott felzöldűni. Persze kérdés mi megy utána mert ha olajretek után búzát akarok vetni október elején de szeptemberre kerül az aratása akkor nemfogja kiadni időben dehát ezért nemfog minden évben mindenre jutni ez

  • Totális gyomirtás, tarlókezelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Feri9105

    Mi 2,5 liter glyfosat-tal 80 liter vagy 100 liter vizzel megyünk mindig.Repce meg búza tarlókezeléseknél. Nálunk bevált módszer ez.{:cowboy:}

  • Szója termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #1375 hozzászólásra Valóban ígyvolt, legnagyobb részben Janibácsi hatására kezdődött a történet tavaly 10hektárral, aztán idén tavasszal pedig szűk 50hektárral folytattuk. Jövőre még nemlátom teljes egészében a forgót mi hogy adja illetve lenne érdemes majd de elméletileg két 30-35hektáros táblába kapásból ez fog kerűlni ésmég ha úgyvan 100hektárig elmegyek vele, de ezmég repce függő is lesz, valamennyit ebből is akarok vetni azért és egymás helyeit elveszik részben. Viszont lesznek táblák melyekbe szója-búza-szója-búza vetésforgó lesz beállítva tartósan is, remélem a kettő közti búzában kitudom majd venni az évellő nehezen irtható gyomokat, tarlókezeléssel meg eleve a megfelelő búza vegyszerrel. Szántani fogok alájuk mert általában egy fokkal könyebb a gyomokkal bánni szántott alapművelésnél egyéb kultúrában is. Viszont attól függetlenűl, hogy a kapás sortáv géppel gyorsan mechanikusangyomírtható sorközökben, ettől függetlenűl még mindig jobban teccik a duplagabonás téma. Aztmondják sokhelyen "Herriő" répavetőkkel vetik és kapákkal húzatják a szóját, ha ócsón használható gépsort kapnék és tényleg jó is akkor lehet érdemes lenne beruházni 100hektárnál már

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Devyd

    Igen, Kukorica után búza vagy tavaszi árpa lesz, utána csinálok tarlókezelést totálissal majd jöhet a repce....

  • Gyomnövények a szántóföldön » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    "Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű? parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság: "A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr." Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint. "Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is." A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok. "A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani. A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. "10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene." A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát. A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre. "Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is." Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg. "(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)." Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon. "Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni." A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó. "Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is." Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője. "A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője" Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez." http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | cimbika

    Válasz #2555 hozzászólásra aha, vetettem. De még 10ha-t be kell vetnem. Az a repcekártevő lehetett pocok is.

  • Gépszélesség » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | trakkis

    Válasz #105 hozzászólásra mondom, hogy gyártanak ! csak nem lehet megnyitni ! : Javítás, gyártás Termékek * B3-15 szárító * B1-15 szárító korszerűsítés * Függőleges bálázó * Vízszintes bálázó * Tömörítő konténer * 5-10m3-es nyitott és zárt tartály * 4,5 m3-es háztartási hulladékgyűjtő * Görgős konténer * Tömörítő konténer 1,1 m3-es bedobóval * Oldalkasza(repcekasza) * Hajó szállító- tároló kocsi * Kombájn adapter szállító kocsi * Szállító kocsik- különböző vetőgépekhez * Homlokrakodógépek adaptereinek gyártása

  • Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ztlaci

    Válasz #228 hozzászólásra Heló Nekem a Badigó KFT által gyártott kazánom van .Tökéletes mindent le tudok égetni vele .Ki próbáltam repce,szója,búza,kukorica bálával,meg mindenféle szárítói hulladékkal a búza szalma a legrosszab

  • Brikettáló gép házilag » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | tib

    Termeljen tápot ,tüzelőt ,hulladékból traktorhajtással! Pelletálógép darálóval egybeépítve 400 mm-es matricával traktorhajtással 2-3mázsa/óra T/ 25-ös traktor is elbírja eladó.Tüzipelletre és Tápkészítésre is használható.A képen látható vékonyabb pelletet gyártja ,ez éppen repcerostaaljból van. Ágdaráló gyári új, 380v-s motorral 8 cm-s ágat darál. 1/2 hordó gépzsír eladó A fenti gépek értékegyeztetéssel,Tevékenység megszüntetése miatt eladó ill. 16 tonna össztömegű bill. pótra is cserélhetők! T:0620 3355351 Mindenkinek Buék!

  • Mobil Bio Brikettáló » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | jam2004

    Keveset használt brikettáló gép áron alul eladó Érdeklődni a 70/3423887-es telefonszámon! A LD Brikett Basic brikettáló a mezőgazdasági munkák során keletkező hulladékból (pl. szalma, kukoricaszár, repceszár, napraforgóhéj, tönkölypelyva, nád, fűrészpor, faforgács, faapríték, stb.) értékes fűtőanyagot, azaz brikettet állít elő. A kész biobrikettet használhatja bármely vegyes tüzelésű kazánban, cserépkályhában, kandallóban, jelentősen csökkentve a fűtésre fordított kiadásokat, vagy akár a környék lakossága számára értékesítheti is azt! A brikettáló gép csigás rendszerűek, fűtött préseléssel dolgoznak. A mezőgazdasági hulladékok szinte minden fajtáját képes feldolgozni. A préselni kívánt anyagot megfelelően elő kell készíteni. A nedvességtartalmat legalább 10-14%-ra kell csökkenteni, így kaphatunk tökéletes minőségű végterméket, illetve a megfelelő aprításról is gondoskodni kell. A hulladéknak legfeljebb 5x5 mm méretű aprítékból kell állnia a készülékbe való betöltéshez. A csiga által előállított óriási nyomás, a súrlódási hő és a présfej fűtésének együttes hatására a hulladékban található lignin megolvad, amely természetes kötőanyagot képez, egyéb adalékanyag hozzáadása nem szükséges. Ez a ragasztott kötés nagyfokú szilárdságot ad és megakadályozza a morzsolódást. A csiga és a hüvely különlegesen kopásálló, kiváló minőségű nemes acélból készülnek. A brikettek lekerekített négyzetes hasáb alakúak, ezért könnyen pakolhatóak, egymásra rakhatóak, nem gurulnak el. A továbbfejlesztett brikettálógép előnyei: - Elkülönített elektromos kapcsolószekrény - csillag/delta átkapcsolás az indítási áramlökés csökkentésére - porcelán bevonatú fűtőgyűrű - automatikus brikett-törő Adunk hozzá rengeteg alkatrészt is. Az ár a présre vonatkozik, de van még hozzá egy kalapácsos daráló és egy 1,5 m3-es puffertartály is! Együtt 1.500.000 Ft

  • Aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Az egyik repce táblánk igen hitvány lett, ma vágtam 17hektár, jó 3óra alatt letoltam. Szép sőt gyönyörű volt benne a repce, már ahol megmaradt....Kb 3hektáron összvissz. A többin vay megállt a víz vagy elfolyt a talajja legyütt az ódalgós részein helyébe pedig széltippan erdő nőtt. Végig kemény tömeget kellett vágni de a víznyomástól és e végett megkésett gyomírtástól is ritka volt közte a repce sajnos. Aztán beleálltam egyik búzánkba, csak elkezdett pötyögni a zápor széle éppen annyi hogy már nem tudtam már folytatni meghugyozta kicsit a szalmát. Hatalmas a tömeg 120centi felett ér a szalma és az alsó 30 centije fogós hiába sárga beéredt búza színű és hiába száraz az anyag ott egyszerűen nembír kiszáradni paprikára. Fogja is a kombájnt, 6km/h-tól ritkán tudok gyorsabban menni, termésben 45-50mázsát kalkuláltam alevágott mennyiségtől és a kombájn hektárszámlálójából következtetve, a végén az össz is hasonló lesz szerintem, eléggé egyöntetű a tábla. Ez itt errefelé igen szép eredmény, de 6tonnát szerettem volna azzal a csekély 7mázsa össz műtrágyával amit kapott magágykészítéstől gombaölőzésig összesen...

  • Búza termény felvásárlási árak » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | decsi

    Válasz #3457 hozzászólásra Piszkosul tudod osztani az észt!Te ezeket mind tankönyvből vagy a netről szeded a valós élet teljesen más.Ha olyan rohadt nagy szakembernek tartod magad szívesen vendégül látlak míg előkészítjük a tarlót repce alá.Hátha te tudsz valamit a mit az összes gazda nem.Tavaly pl. 1000 ha repce vetést kellet kinyomni mert nem lett csapadék.Vagy mikor tavasszal elviszi a víz vagy az idén nem tudtuk optimális időbe elszórni a műtrágyát van akit az időjárás hátrált valakit meg a gyár mert nem tudtak időbe szállítani.Tudod hányszor volt már olyan esős ősz hogy a tárcsán kívül más szerszám nem ment el a csutka földön és muszáj volt így vetni a fényes rapidot ott néztük a föld végén mert nem tudott dolgozni.Főnök az élet nem ilyen egyszerű!{:nonono:}

  • Szója termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Igen ide is kellene hétvégére az eső! Itt harmatok még vannak de egyre fogy és gyérül! Ha egy mód van rá két-háro napot bírjon még ki az idő addig levágom a kalászosokat-kis repcét majd eshet, de ha igen akar akkor holnapután jöhet{:cool:} Egyébként jó a meleg a szójának, kez megjönni a színük, sötétednek mintha elkezdett volna élni mérgesedni az állomány, lehet az, hogy most működik már rendesen a nitrogén gyűjtő tulajdonsága??? Legen már jó a szója ha már a többi gatya... Búzákból is volt kimagasló de kegyetlen gyenge is, le is viszi az átlagot....repce xart sem ér, napraforgók egyenlőre jól néznek ki, kukoricákból amelyik lazább talajon van és nem nyomta meg a víz de összképileg rengeteg hiány veszteség van a víznyomások végett, sajnos az árak is ellenünk dolgoznak, idén szorulunk ha minden így marad, jólenne azért valami húzóág ami kiszed a gödörből. Annyi vígasztal, hogy az ES MEntor elsőfokos vetőmagom a legszebb a vidéken de olyan szinten, hogy bitang áru! 8hektárról mind vetőmag lesz, még nem számoltam ki mennyi lesz jövőre szójám de ha valakit érdekel letisztítva ám nem fémzárolva lesz eladó vetőmagom belőle jó áron. Cardiff is van pár hektár elsőfokom az sem rossz de a mentor egyenlőre jobbat mutat

  • Fűtési módszerek: a szalmabálás kazán » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | P@so

    Válasz #1163 hozzászólásra Cimbora régi szippantó tartályt ( 5m3) használ , ami a műhelybe pont elfér . Ha ilyen enyhe az idő , akkor max. heti 2 alkalommal gyújt be és itt is a melegvíz erről megy.Jah és Ő is a kukiszárat ill. mostanában a repcebálát részesíti előnyben.{:thumbupcool:}Megjegyzem , h a begyújtáson azt értem, h a puffertartályba a víz min.70-75 fokig felkell , h menjen- stimm? Ez persze nem 1-2 bála és nem is 1-1.5 órás felfűtés.........

  • Massey Ferguson kombájnok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | 72

    Válasz #1433 hozzászólásra Céges kontra saját ha jól gondolom. Nekem árpa3.8t búza3.9t repce3.6t kukorica4.5t napraforgó1.8 Persze ezeket többé kevésbé megyötörte a víz.

  • Lombtrágya » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Agromókuss

    Repce szerintetek mennyire bírja el a karbamidot illetve a mikramidot vízbe feloldva és kijuttatva?{:smile:}

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #11065 hozzászólásra Én húztam a Raptill első darabját, prototípusát. Nagy szártömegnél mivel elől vannak a kések összetudja húzni sajnos. A Yetter sornak épen az a lényege, hogy ne legyen intenzív, csak aprítson porhanyítson. Sőt az egész eszköz úgyvan megcsinálva, hogy talajszelvény ne cseréljen helyet egymással, altalaj maradjon lent de legyen megroppantva, és a feltalaj se legyen megforgatva. Víztakarékos berendezés ami a nevéből adódóan is leginkább gabonatarló után következő repce alá történő alapművelés eszköze. Én húztam külön a késes szegmensét is yetter és hengerek nélkül kis fagyon megdermedt nedves saras pályán 2010-ben pl amikor nembírtunk legtöbb helyen talajt művelni ősszel. Ilyenre is jó. Kukoricán úgy menne el szerintem, hogy egy tárcsasort adni kell a górénak meg eleve jól zúzós újfajta adapter után megy a történet.

  • Kukorica, napraforgó tőtávolság » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | 007

    Tartalomjegyzék Dózsa György unokái és a termőföld Újabb rekord a német fővárosban Utolsó lap Földtörvényre várnak a világhírű enyingi Mikó tanyán Mikó Ferenccel, a nevét viselő enyingi Mikó tanyán a régmúlt felemlítése mellett főként a kukorica és a búza termesztéséről beszélgetünk annak fényében, hogy a Mikó & Mikó Kft. és az Enyingi Beszerzési és Értékesítési Szövetkezethez kötődő mintegy 60 családi gazdálkodó földjei madártávlatra fekszenek a Balatontól, elkerülve a savanyú, vizenyős területeket. Nemzetközi sajtótájékoztató házigazdájaként Az enyingi hegyhát egy magas parti részből nyúlik ki, amelynek legmagasabb pontja 160-170 méter körüli. E hegyháton akármilyen a talaj, a csapadékhiányos években a 130 méter feletti táblákon nagy termésre nem lehet számítani, ugyanakkor az alsó fekvésekben gondos munka mellett jól fizet a búza, kukorica és a napraforgó is. A Mikó tanya tulajdonosa, Mikó Ferenc szerint az enyingi határhoz közeli Sió-csatorna új távlatokat nyitna a térség fejlődésében, ha azon akárcsak néhány, ideális esetben öt-hat zsilipet emelnének. Házigazdánkat, akit Európa, Kárpát-medence és Magyarország legeredményesebb kukorica termelőjeként ismer az ország, úgy fogalmaz, az öntözés kiépítése Kánaánt teremtene a csatorna mindkét oldalán. Arra gondol, hogy az öntözés segítségével Enyingen is lehetne vetőmagot termelni. A növények gondozása sokaknak adna munkát, csökkentené az ország vetőmag kiszolgáltatottságát, és emellett tisztes jövedelmet könyvelhetnének el a gazdák. Elismeri, Enyingen a kukorica vetőmagtermelésnek nincs tradíciója, de ha az ember fegyelmezetten végzi a munkáját, már csak egy zsilipen múlik a siker, hogy akár ezer hektáron vetőmagot lehessen termelni. Sikerre vezetett a kukorica, búza és a napraforgó Nincs húsz éve, hogy gazdálkodni kezdett, majd 2002-ben türingiai származású, nyelvtanárnak tanult feleségével, Liane Edith-tel Enyingre költözött, távol szülőfalujától, s még távolabb az ősi Mikó nemzetség fellegvárától, az erdélyi, mai nevén Csíkszeredától. A család a török idők után elszegényedett, fő ága kihalt, a nemzetség megmaradt tagjai szétszóródtak az alföldi és a dunántúli részeken. Jókai Mór említi, hogy Mikóújvárat nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak valamely hegytetőn sem büszkélkedett, aminek a három oldala megmászhatatlan, a negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén, négyszögletre kiépítve, inkább csak várkastély, vendégfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon, akármilyen vitézül védi magát a bennszorult népség. A gazdag Mikó Ferenc építetté azt, aki nagy becsületben állt mind Bethlen Gábor, mind I. Rákóczi fejedelem előtt. A temetésénél még a fejedelem és a fejedelemasszony is kísérték a halottas szekerét, pedig unitárius volt. „Arra még nem jutott idő, hogy felkutassam, él-e még valaki a Mikók közül. Én nagyon fiatalon, 14 évesen kerültem el Köröstarcsáról. Gyerekfejjel felmértem, hogy a faluban nincs akkora perspektívám, hogy ne próbáljam meg a vándorlást – vázolja életútjának kezdetét. – Édesapámék öten voltak fiútestvérek, legfiatalabb unokabátyám szakács volt, akárcsak én. Ő is elkerült a faluból, és akkor hozott össze vele a sors, amikor már végzett szakács lettem, és vele tartom is a kapcsolatot” – mondja, és rátér arra, miért és miként került 1996-ban Enyingre, ahol idővel sikeres földműves gazdává vált. Amikor lehetett, 1980-ban kiváltotta, pontosabban kijárta magának a magán-munkavállalási engedélyt, övé lett a 19-es sorszámú papír. Külföldre jutva volt négy földrészen szállodai szakács, majd több mint hét év után visszatért a siófoki szállodába. Ismerősei kommendálták az első tízhektáros enyingi födet, innen már nem volt megállása. Meglátta vagy inkább megérezte az elhanyagolt földben a fejlődés lehetőségét? Kezdetnek burgonyát ültetett, fél évig egyedül dolgozott, ekkor Edith asszony csatlakozott mellé, hogy máig intézze a családi cég és a Mikó tanya papírmunkáit. Azon ma már csak somolyog, hogy Enyingen sokáig idegenként, még inkább gyütt-maradtként emlegették őt is meg a Mikó családot. Idejött egy ember, aki más módszerek szerint dolgozik, mint ők. Ez persze már a kukoricatermesztés időszaka, merthogy a burgonyás próbálkozása inkább volt kudarc, mint siker, nem is tartott soká. Szerinte legkevesebb tíz féle krumplit kellene egy gazdának ültetnie ahhoz, ráadásul mosva, fajták szerint bontva, változatos kiszerelésben, igény szerinti mennyiségben 12 hónapon át ahhoz, hogy szóba álljanak vele az áruházak. De mit termeljen egy gazda, ha kiszorul a krumpli a tárházából? Mire lesz szüksége a világnak? Állati eledelre? Németországban és a skandináv országokban, ha zord a tél, minden apró mag elkél, de ha langyos, a termelő nyakán maradhat akár két évig is. Zöldtakarmány vetőmagra? Ez is kiszolgáltatott vállalkozássá fajulhat, mert Németországban ugyan mindig keresik a zöldtakarmánynövény vetőmagját, mert arrafelé a kikelt növényekkel szippantják ki az őszi felesleges vizet a földekről, hogy művelni tudják. Nagy kockázat a zöldtrágyának való növények vetőmagja is, mert ha jó a termés, egy aratással akár két évig elegendő a mennyisége, s ha bőség idején nincs hol tárolni, rendre nyomott áron lehet értékesíteni. Nos, Mikó Ferenc ezt mind górcső alá vette, meggondolta a lehetőségeket mire eljutott a kukorica, búza, napraforgó, árpa felvállalásáig. Vetett repcét is 2002-ig, mégis felhagyott vele, mert megtapasztalta, a repce nem való Mezőföldre. Sőt, állítja, az ország legnagyobb részére sem. Nézzünk csak utána – mondja –, az utóbbi két évben a repcetermelők nagy pofonokat kaptak. A repce számára kritikus az ország időjárása, termesztése nagy pontosságot igényel, különösen kényes kihívás a növényvédelme. Gyors, mégis pontos munkával A növénytermesztés feltétele a víz, hatóanyag és a hőmérséklet. Egy kis igazítással, gondos munkával Enyingen akár egy 17 aranykoronás földön megterem annyi, mint másutt a 30-ason. Ha változik az alapfeltétel bármelyik eleme, a növény nem tudja felvenni az optimális növekedéséhez szükséges tápanyagot, máris nehezen heveri ki a stresszt, végül kevesebbet terem. A veszteség enyhíthető tőszámkísérletekkel, fajta reakcióval, de csak ha a tanulságokat a következő években alkalmazzuk. Enying az ország egyik legszárazabb része, erre rendre kevés a csapadék, 2011-ben 300 mm, tavaly 400 mm volt, pedig az elmúlt hét évben (2004-tól 2010-ig) a legtöbb most esett 150 évre visszamenőleg. Csakhogy a genetika kiaknázásához szükség lett volna még több csapadékra, az évi 750-800 mm lenne optimális! Mikó Ferenc számára érthetetlen, hogy az elmúlt két évtizedben minden esztendőben egy százalékkal csökkent a búza terméseredménye az országban, még azt követően is, hogy az uniós csatlakozás óta 1100 milliárd forint áramlott a mezőgazdaságba. Új gépek, technológiák érkeztek, sok ember dolgozik a genetika fejlesztésén, mégsem előre, hanem visszafelé haladunk. 2011-12-ben nem értük el a hektáronkénti 4 tonnát sem. Emelkedik a klíma, nagyok a kilengések – nem megfelelően alkalmazkodik a magyar mezőgazdaság. Mi a fő gond? A talajművelés vagy az öntözés hiánya? A pontos munkavégzés vagy a hiányos szaktudás? Hová lett a rengeteg pénz? Sokasodnak a kérdések. Egy részéből jó gépek kerültek az országba, de nem jó mind a 130 ezer, mint állítják egyesek, mert jó gép, jó traktor, jó kombájn, jó talajművelő, jó permetező stb. mindenből legfeljebb 4-5 akad a kínálatban. Azt Mikó Ferenc elfogadja, a szabad kereskedelem világában nem lehetett korlátozni a gazdálkodók gépvásárlását, de valamilyen formában csak rá lehetett volna irányítani a figyelmüket a valóban jó gépekre. Tizenöt éve rajtunk nevetett a világ, csak mi magyarok rendeltünk farmer ágyekét, a szegény gépgyártók lázasan keresték miattunk az asztalfiókok mélyén a rajzokat. De ennél is nagyobb baj, hogy a drága gépeket nem optimálisan használjuk. Mire gondoljunk, kérdezzük, na, most jól megkapja a magáét az, aki nagyteljesítményű traktorjával évente legfeljebb egy hónapot, esetenként egy hetet dolgozik. Nem, nem, mondja Mikó Ferenc, sőt, mindent csak egy hét alatt lehet ideálisan megcsinálni. Nem egy hónap, egy hét alatt! Lehet, hogy a gép abban a ciklusban csak egy hetet dolgozik például a kalászosok, a kapások alá, de ezen idő alatt leszünk képesek befejezni legkedvezőbben a talajművelést a növény számára. Valamikor azt mondták, a betakarítással kell igyekezni. Ez ma is igaz, egy jól időzített és gyorsan befejezett aratással elejét vehetjük az egészséges táplálkozást veszélyeztető gombabetegségek jelentős részének. De az optimális munkavégzés fontos a termesztés minden fázisában a talajműveléstől kezdve a növényvédelmen, a tápanyagellátáson át az aratásig tartó folyamatban. Egy elhúzódó munka esetenként tonnákban mérhető termésveszteséget, minőségromlást okozhat, amely végül megrövidíti a gazdát, mert a takarmánynak való búza és az étkezési minőségű búza ára között tonnánként manapság nem tízezer forint, sokkal inkább csak ezer forint a különbség. Enyingre hivatkoznak Mikó Ferenc az a típusú ember, aki ha valamiről meggyőződik, kiáll mellette. Elsősorban a saját eredményeiből, gondosan vezetett adataiból indul ki, de nem állítja, hogy az enyingi határban szerzett tapasztalatai akárcsak 100 kilométerre arrébb ugyanolyan eredményre vezetnek. Nem, minden esetben az ottani talajviszonyokra kell megkeresni a helyes módokat. Amikor kukorica rekorder lett 2010-ben a 18,362 tonnás eredményével, majd később is úgy fogalmazott, ha 2011 augusztusában érkezett volna egy kis csapadék, lehetett volna akár 20 tonna a termés, a víz hiánya miatt ez benn maradt a növényben, sőt – mondta rá jellemzően szelíd határozottsággal – a rekord ellenére valójában elmaradt 6-7 tonnával a genetikai lehetőségtől. A gazdálkodást autodidakta módon sajátította el, ám meglátásai eddig nem hagyták cserben akár tudós, tanult előadókkal szemben sem. Egy rendezvényen ismert egyetemi professzor tartott előadást a zöldtrágyázás jelentőségéről, ő meg csak rázta a fejét a hallottakon. Összevitatkoztak, és ő állta a sarat. Képzeljék el, amint sokak előtt egy professzor szópárbajt vív a szakácsból lett kukoricatermelővel! Mi tagadás, nagy vita alakult ki közöttük. A kettőjük afférja azzal zárult, hogy a professzor ellátogatott Enyingre, s ott döntötték el a határban, kinek nagyobb az igaza. Azóta is kitűnő kapcsolatot ápolnak egymással, igaz, az enyingi példák hivatkozásként szerepelnek a professzor legújabb könyveiben. Hogy mi volt kétkedésének oka? A zöldtrágyázás. A professzor nyilván német példákra támaszkodva arról beszélt, hogy aratás után végezzünk el egy minimális tarlóhántást, azonnal vessük be zöldtrágyának való növény magjával, így védjük a talajt. Nem, mondta a mi enyingi gazdálkodónk, szecskázzuk a maradványokat minél apróbbra, azt terítsük el, s legfeljebb 30-40 százalékát dolgozzuk be a talajba, ettől a talajélet megindul. A többi megvédi a talajt egy csapóesőtől, vagy a legtöbbször előforduló erős napsütéstől. Egyértelmű, ha kimegy az ember fedetlen fővel a napra, napszúrást kaphat, de kisebb baja lesz, ha felveszi a szalmakalapot. Esőkabátban az esőt is jobban tűrjük. Franciaországban, Németországban atlanti a klíma, ahol 1.000 mm a csapadék. Ott azzal kell küszködni, hogy vizes a föld, emiatt vetnek zöldtrágyát, ezzel szemben nekünk az okoz gondot, mit tegyünk, hogy ne száradjon ki! Túllépve a zöldtrágyázás számunkra nem kívánt szárító mellékhatásán – azokkal is vitába száll Mikó Ferenc, akik szerint az a legény, aki szánt. Nem az a legény, hanem aki megőrzi a talaj nedvességét. Idéz egy száz éves könyvből, ebben Gyárfás József azt írta: az állandó forgatással mi mindig vizet fogunk elveszíteni. Amerikában már a múlt század elején próbálkoztak a szántás helyett a kultivátorszerű talajlazítással és az azonnali zárással. Akármilyen hihetetlen, 1910-ben létezett vasból az összes, ma is használatos henger elődje. Eltelt száz év, sima henger, gyűrűs henger, Cambridge- majd Crosskill henger, amely elé időközben szerkesztettek egy simítót, ám ha betekintünk a kicsitől kezdve a nagy gazdaságok hétköznapjaiba, nem lehetünk biztosak benne, hogy 70%-nál több helyszínen használják a nedvességet megőrző egyszerű berendezéseket. „Száz év alatt jócskán emelkedett a hőmérséklet, sokat beszélünk a klímaváltozás okozta kihívásokról, felnőtt több generáció – és sok helyen mégsem használják a nedvességet megőrző gépeket.” Mikó Ferenc szerint a talajt el kell látni tápanyaggal, óvni kell a nedvességet, ha ez adott, ezt követően már önmagát szabályozza a talaj. Hogy a mezőgazdaság kizsigerelné a földet? – ezzel a zöld véleménnyel nem ért egyet. Mint mondja, egy legyengült, beteg ember nem tud jól teljesíteni. A talaj is akkor lesz erős, ha karban tartják. A talaj majd eldönti, hogy mennyit teljesít. Ha pedig egy növénynek nem adunk elegendő tápanyagot, vagy nem jut a szükséges vízhez, akkor kevesebb terméssel válaszol. „A napnál is világosabban látszott 2012-ben, hogy elfogyott a vizünk. Kézzel megástam a talajt, kiszámítottam, hogy a csapadékhiány miatt a nedves vízréteget 4-4,5 méter körül kell keresni. Abba a mélységbe már kanalas géppel ástunk le. A gyakorlat igazolta a számítást, szinte centiméter pontossággal. Ez azt jelenti, Enyingen a 130 méter feletti földeket idén tavasszal – a téli várható csapadékmennyiség ellenére – nem szabad bevetni kapás növénnyel. Oda árpa kerül majd, sűrűsoros. A tavaszi árpa egy kevésbé csapadékos telet követően is legalább annyit terem, hogy ne legyen a végeredmény mínusz. Takarmányra mindig szükség van, nem maradt itt árpa soha.” Mit tegyünk tehát? Amikor az idő engedi, járja meg a gazda a földeket, vigyen magával ásót, talajpálcát. Ássa meg a parcelláit, győződjön meg róla, vethet-e oda kukoricát vagy az ugyancsak csapadékigényes napraforgót. Ha nem talál megnyugtató mennyiségben nedvességet, a biztonság kedvéért inkább kalászos növényt vessen a kritikus területeken. Azt el kell felejteni, hogy máskor így szoktuk, meg úgy szoktuk. Mert úgy szoktuk valóban, hogy a tél derekán megrendeljük a napraforgó, kukorica vetőmagját, s megy minden a maga útján. Jön a kitavaszodás, a kökény kezd virágozni, vethetjük a kukoricát. Most súlyos a csapadékhiány a földek 50%-án. Az országot övező karéjba átlagos mennyiségben jutott az esőből, hóból, de a belső részeken, mintegy 900 ezer hektáron senki ne gondolja, hogy minden rendben. Ezért ne hagyatkozzunk a megszokásra, miként ne reménykedjünk abban sem, hogy visszajön az olcsóbb vetőmag, az olcsóbb input anyag virágkora, mert nem jön. Adódhat olyan parcella, ahol a talajvizsgálat határérték közeli eredményre vezet, ezzel egy csapadékos tél még reményt adhat a kukorica vetéséhez. Itt megér egy próbálkozást a kukorica, de kérdés, milyen érésidejűt válasszunk? Több hektárnyi tőszámkísérlet A Mikó tanyán tíz éve mindig fenntartanak több hektárnyi területet a tőszámkísérletek számára. Így vizsgáltak olyan új fajtákat, amelyeket 50-80 ezer tőszámmal lehet vetni, és meggyőződtek róla, hogy a két szélsőértéken összesen egy tonna a terméskülönbség akár száraz, akár csapadékos az időjárás. Ellenben ugyanannak a cégnek 8 másik hibridje esetén már 2,5-3 tonna volt az eltérés. Enyingen most tavasszal mindenképpen az alacsonyabb tőszámú fajtákból vetnek, s ha mégis megjönne a csapadék, legfeljebb 1 tonna terméskülönbséggel számolnak az ideálishoz képest. Amennyiben szárazság lesz, az alacsonyabb tőszám miatt esélyt kapnak a növénynek.

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Vadmalac

    Repce ragasztás + deszikkálás: Ki mivel szokta? Elastiq - 5600, Spodnam - 8125, Flexi - 6900, Nu-Film - 6900 Ft/ha nettó max. dózissal (agro-store árlista). Deszikkálással egymenetben akarnám szóratni, ezért lassabb hatású deszikkáló szert akarok alkalmazni (3 l glifozát). Ki milyen ragasztó szert ajánlana? Vagy egykutya mind? A hatóanyagok azért eltérőek. Esetleg tennék még hozzá Silwet-et. További kérdés, hogy repülővel 60-80 l/ha-os lémennyiséggel mennyire jó a ragasztást csinálni? Ezzel könnyebb lenne nekem megoldani, mint hidas traktorral 300 liter vízzel.

  • Kukorica várhatóan........! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #9895 hozzászólásra Jah, így van ahogy írod, van még víz, de elfogy ebben a hőségben, mert óriási a párolgás, azon kívül nálunk is a homok (ebből van a több) fogja legelőbb megadni magát, és még 3-4 nap kemény lesz, utána meg kitudja még hány, de ahogy itt valaki írta "ezt nem szabad remegve csinálni" ez benne van a pakliban, persze benne van az emberben az aggódás, pont ma mondtam hogy szidtuk a hideg csapadékos áprilist, meg májust, de ha ez nem lett volna, nemigen kellel az elmúlt tél után aratáson, bevételen gondolkozni. Szóval, én tegnap végeztem, búza már több gombaölőt nem kap, kuki szépen legyomírtva, behúzva 1 q pétivel, repce megkapta a magáét vastagon{:sweatdrop:} még ha összajön ragasztjuk, de arra nemsok befolyásom van, ha a szövetkezet csinálja és itt lesz a gép (ígéret van, meg is lehet bennük bízni) akkor lefújják és a többi már tényleg csak a JÓISTEN dolga, erre volt keret, energia, stb...... többre nincs befolyásunk, max még az értékesítés időpontjában varriálhatunk, de azt meg meghatározza az anyagi helyzet, tehát ott is valamennyire kényszerpályán van az ember, na ha ezt úgy folyamatosan végig agyalja többször az ember akkor jön a nemalvás, hasmenés.... stb. Nem szabad, megtetted ami tőled telt? IGEN, akkor ennyi, persze lefut hogy de jó lenne ha........ de aztán ennyi, ne fusson tovább mert akkor infarktus. {:nonono:}

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | otis

    Válasz #8210 hozzászólásra Itt a 3 kezelés ellenére is sajnos beadták a kulcsot a búzák. Egyszerűen elfogyott a víz, szinte gutaütés szerűen elkezdtek sárgulni, még a teljesen tünetmentes Exotic is egyik napról a másikra olyan szinten besárgult, hogy alig hittem a szememnek. Repce elővetemény, 50 cm-re meglazítva Agrisem-mel, 300 kg/ha 6-12-24 ősszel bedolgozva, tavasszal 150 kg/ha nitrogén folyékony formában megosztva. Ezek ellenére nem hiszem, hogy rekord termést fogunk aratni.

  • Aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zt tomi

    Válasz #5008 hozzászólásra A víz szabvány szerint van.Repce 8 %.

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Sk Laci

    Van akinek hiányzik az eső, de nekem már nagyon elegem van belőle. A napraforgóm 10% már a földön fekszik, kifordult tövestől a multheti viharos szélben, és az elázott talajnak köszönhetően, mára meg 30 ha parcellából 5 ha víz alá került ahová repce menne. Augusztusban még sosem volt árvizem. Azthiszem idénre a repcevetésről már leteszek. A parttetőkön ahol kicsit egyenes a talaj a kombajn nyomokban áll a víz, holott előző évben meg volt lazítózva 40-45 cm mélyen.

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | blink

    80 mm lett eddig szerda óta. Azt hiszem örülhetünk, hogy "csak ennyi". Bár így is van repceföld a környéken, aminek 30%-án áll a víz.

  • Repcevetés 10-75 cm-re? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zsolesz100

    Üdv. Az én repcémen is megállt a víz pár helyen. Amint tudtuk leengedtük. Sok reményt nem fűzök hozzá, de mennyi időt bírhat ki víz alatt a kikelt repce?

  • Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Drisa

    Válasz #435 hozzászólásra Hát idén is jobban jártunk a lazított repcékkel mint a szántottal. A szántott területeken nagy vízmosások vannak amik a kis repcét is kimosták. A lazított területeken ahol ugye sok szalma van fent nyoma sincs ilyen jelenségnek. És ahol vízmosás van ott ugye minden mosódik nem csak a repce humusz , tápanyag... Tavaly volt egy 100 hektáros táblánk aminek felét szántottuk felét lazítottuk. Jött egy örült szeles idő. A szántott terület irányában látni nem lehetett a porfelhőtől. A lazított terület felől szinte semmi nem jött. Persze már elvetett magot szinte kiásta szél a szántott területen, mivel abba hagytuk annak vetését ezért csak 12 hektárt kellett újra vetni. Idén volt még napraforgó is kukorica után lazított területen. Semmivel nem volt kevesebb a termés. Persze gondolom talaj függő a dolog... de ezek az én rövidtávú tapasztalataim.

  • Szója termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Radocz

    Válasz #2437 hozzászólásra " (Radocz! nem rólad beszélek hanem környékbéli emberekről" Kösz, mert még magamra vettem volna. Több évben termeltem étkezési száraz babot. Az volt a legjobb, amikor 2 köblösről (1,2 ha) az új kombájn 28 q-át takarított be. Igaz kicsit törte a szemet, de nem tragikusan. Az olyan helyen volt, hogy a föld egyik végén "patak" másik végén halastó. A tengeri akkor is megterem, ha soha sem esik az eső. (mint Dél- Kalifoniában). Az előbb lefotóztam a gyökeret, amit a bemutatóról hoztam. Ami a BIO területről való, azon nincsenek rajta a N gumók. Bocs a szakszerűtlen szavak ért, de két hete láttam először szóját. Van a Neten 1974-ben készült felvétel, hogy már akkor is termelték. Mivel a TSZ idején búza, kukorica, cukorrépa volt a vetésterületünk no meg lucerna a 10 000 db juh-nak. Azóta található napra, repce. Mivel a kereskedő azt mondja, hogy kisebb kockázat van a szóján, mint a kukoricán, hát ez az év neki ad igazat. Az ő javaslat, hogy 45 cm-re vessük, mint a cukorrépát. mi ezt is tudjuk húzatni, mert már megtanultuk. Ráadásul meg van még a tolikapa is. Ezt leginkább a mák termeléskor alkalmaztam. Annak nehézkesebb a gyomírtása, mint a répának. Úgy látom, hogy a szója is "kapás" növény lesz, mert akkor nem fog érni csalódás. Összefoglalva, amit eddig feljegyeztem: " Szója: http://szojaextruder.hu/tag/szoja-termesztes/ https://www.youtube.com/watch?v=j-Kfmebl1v0 Öntözés 3 szor 60 mm Igen, ez így igaz. Ahol még nem volt szója termesztve ott kell a vetőmagot Nitragin baktériumokkal csávázni. Ez azért kell hogy a szója többet teremjen és hogy a levegő nitrogénjét megkösse. http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2013/05/20130718111104116000000889.html Agrárágazat. Jó részletes. Könyv 3500 ft http://www.gazdakonyv.hu/item/22092 Vetés Ajánlott távolság növények között, soron belül: 10-10 cm Ajánlott távolság sorok között: 60 cm Vetési mélység: 25 mm Vetési idő szabadföldön: az utolsó tavaszi fagy után Csírázási idő: 6-12 nap Csírázási hőmérséklet: 20-30 ℃ Tenyészidő: 75-110 nap - See more at: http://www.kertforum.hu/noveny-adatok/zoldseg-lista/szoja-termesztese#sthash.270L5fBS.dpuf el kell dobni a csoroszjás vetőgépeket. Kelésben a szemenkénti géppel vetettek sokkal jobban indulnak!!! zászólásra ť | Koszi. küldte be 2014-05-03 17:33:28-kor Itt még csak most kezdték vetni a szóját, bár mindíg ilyenkor szokták kb, amint végeznek a szemes, és siló kukival. Nálnuk a területek egy rszén volt nagy bitang zuhé, ott levan döngölve a föld. Itt egyértelműen jobb a szemenkéti géppel vetett tábla, mert a ritkább sorban sokkal sűrűbb ugye a tőtáv és egyszerre pontosan kelnek, közös erővel nyomják fel a cserepesedett réteget szó szerint hosszanti csíkonként tolják el fejük felől a fődet. Amit meg gabonavető géppel vetettünk, meg a szomszéd is, a puhább részeken kel de másutt nehezen bír előjönni a ledöngölt felület alól. Ma jártammban keltemban azt hallom valamivel ki kellena váltani a kukoricát is. Mivel az utobbi években igencsak lutri a nyári melegek miatt....(elkapott beszélgetés volt) Remélem lesz egy normális szójás év. válasz #2152 hozzászólásra ť | lockstock küldte be 2014-04-10 07:54:06-kor Senkinek nincs eladó szójája? Akár feldolgozatlan is érdekelne. arpipapa6106@gmail.com Tudunk-e versenyezni a GMO-s szójával? Mindenképpen Ki fogja elkezdeni? Aki meg akar felelni a Zöldítésnek. A kukoricát veszteségesen tudja termelni Teendők, hogy az első három év tandíját lecsökkentsük egy évre.! Beszélgess olyan emberekkel, akik termelték, termelik, és termelni fogják. Csárdaszálláson hallottam, tanultam. Rossz évjáratban kevesebb mínuszt hoz mint a kukorica. A kukoricától eltérően nem érzékeny annyira a föld minőségére. Fontos a mikro klíma. Párás levegő, és hogy a növény szeresse a helyet. Hogy hol szeret fejlődni, és sokat teremni? Ezt kell kipróbálni, És megfejteni. Biztosnak látszik, hogy hektáronként 200 Euró támogatást kap. A „Fiúk” Brüsszelből hazajöttek. Még apró finomítások várhatóak. (Ha a „politika” is így akarja)." A jegyzet magamnak készül. Ha valaki összevisszaságnak, és rendszertelennek látja, nem téved. De sok eltöltött idő van benne. Közben megtudtam, hogy Nagisz Nádudvar Móra Tibiék nagy területen termelnek. Valaki kérdezte, hogy a megyében van-e tapasztalat. Tiszafüreden kétszer termeltek. Böszörményben most van másodjára. Tavaly elvitte a víz, az idén a gyom. Szóval nem egyszerű a szójás élet sem. Mivel az idei borsóm hozott hektáronként 100 000 Ft mínuszt így a szójában próbálunk tapasztalatot szerezni. Volt Facélia, ami méhésztől kapott akác méz miatt nem lett veszteséges. Akkor ami kérdéses, hogy a 45 cm, vagy a 70 cm-es sortávolságból vessek próbaképp többet? kivel szerződjek? stb. {:cowboy:}

  • Kukorica vetőmagok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | 4964

    Válasz #393 hozzászólásra azon a földön ahol víz alatt volt a kukoricád és 8 tonna lett azon repcéből vagy naprából vagy akár búzából mennyi árbevételed lett volna? Szerintem sokkal kevesebb,erre legalábbis így volt. Igazán jó napra 1általán senkinek se volt,ami repce faxa lett volna az megdőlt és a gomba megtámadta. 8 tonna kukoricának örülni kell ilyen évben.

  • Vetőgépek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Sanyi! hagyjad a p*csába.... annyi szervestrágyád sosem lesz, hogy elég legyen, azt csak a pénzt vinné... az árából komplexet, pétisót, talajjavítót szórj ki tudatosan, ezekkel kordában lehet tartani. Nekünk szaporulattal együtt kb 400juh mindig van, pedig forog folyamatosan, rajta van a kos mindig. A lényeg, hogy ritkán és kevés hektárt tudunk megszórni!!! nem kicsi pénzen, mivel bérbe kell szóratni, nincs szórónk különben is eggyel nem is érdemes, nem haladsz semmire... A telephely körülieket megszórjuk amikor összegyűlik trágya és kész. Mindig ugyanazokat pár évente, legalább ezekből lesz valami ezátal, a rendszeres kb 3évenkénti megszórás végett. Egyszer nagyon szép már térdig érő repce árvakelésre lett kiszórva és egyből szántottam is le a nagyfergával. Az a meló teccett!!! következő évben erről a 10hektáros tábláról 11kocsi napraf jött le, 4,5tonnás átlagot mutatott!!!! aztán a kukorica is vagy 8 tonnás lett következő évben, úgy, hogy csak egy kis nitrogént tettünk vetéskor sor mellé, 1 mázsát ha jól rémlik. Aztán mostmeg elvitte a víz az egészet sajnos... Gründy! Nekünk a legtöbb talaj sűrű tömörödött levegőtlen!!! de vannak jó kukoricák rajta, még idén is a moslek rengeteg esőtől kimodósott tápanyagok mellett is 6tonnát hozott mindegyik amelyiket nem tarolta le a disznó... Aszályban meg éppen ezek tartják jól a nedvességet! Akkor is hozza az átlagát. Persze a lazább humuszosabb földek az igaziak!!!

  • Grubberekről » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #1123 hozzászólásra 2009-ben lazítottunk elég sokat, vagy 140 hektárt búza után repce elé, meg kukorica alá. 2010-es évben dupla csapadék egy nagyon extrém év volt. Olyan táblákról tűnt mégis el a vadvízfolt gyakorltilag mindenhonnan, ahol régebben a legnagyobb aszályban is elsüllyedt a kombájn vagy traktor, és nádas nőtt a tábla közepén ezeken a helyeken. Egyszerűen egy 40hektáros táblán amiből vagy 4-5 ilyen vadvízes volt, egyetlenegy helyen nemtudtam felmenni kombájnnal, iszont mellette két méterrel már igen. -ennyi eső után, ilyen grízes helyeken! De minden máshol pozitívum lett. Alacsony fekvésű területeken ahol amúgyis állna a víz ott tök mindegy viszont

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #5395 hozzászólásra Sokhelyen sekély a termőréteg, csak éppen ha ez 30 centin van, és kb eddig vagy madnem eddig szántassz alatta az eketalp az a tömörödött háborgatlan réteg kialakúl. Ezt mindenképpen átkell törni! Rendesen a sok lazíttatlan év alatt egy folyamatos és az egész tábla alatt végigfutó tömörödött kéreg jön létre, ami a víz útját gátolja mind fl, mind le. 2009-ben akasztottunk először lazítót, hihetetlen mennyit javúlt a repce utána! Plusz idén is azok a kukoricák voltak a jobbak melyek alá nem szántottunk, hanem lazító aztán az őszön még jó időkben esők-sarak előtt nehéztárcsával meghúztuk agyig, hogy legyen miből tavasszal magágyat hinteni. Rövidtárcsával leszaladtuk ezeket egy sorral, majd vetettük folyamatosan a táblákat. Az altalaj művelés/lazítás nem véletlen szükséges, az AKG-keretei között is 5 évente megkell lazítani a területet, ha jóltudom be is kell jelenteni 8napon belül ezt.

  • Életképek a gazdálkodás mindennapjairól » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    bakker itt ha ilyen víz van semmivel nem mész el üresen sem általában, bár már volt, hogy fordítva. A víz alatt nincs elfagyva a főd az tuti{:thumbupcool:} Mi már nemtudunk majdnem napok óta szántani, tizen centis a jégréteg, fagyott főd. Viszont ARATUNK emberek! zsír! kukorica aratás van! Reggel óta délig 4-en a kombájnt kifaragtuk a jégből, egyszerűen minden forgó hordó mozgó alkatrész bevolt fagyva, múltkor a ferdefelhordó lánca szakadt el, azt is megmahináltuk meg ilyesmi. Gázbowden bevolt fagyva reggel, bent gázkar letörött{:scared:}{:nonono:} lehet gyártani egy újat bele{:innocent:} Adapter is befagyott, csigát fogta a jég, kikellett vésni. Errefel a kintmaradt tblából egyet úgy letörtek, hogy bexarás.... a másik zsír, töretlen, csak félek nemlesz elég a toronyba, mert azmeg nem nagy terület. Aztán végigmentem mindenhol és összeadtam. Kicsit elrontotta a kedvem. eddig 50-re gondoltam, de bizony 80hektár főd van szántatlanúl, ennyi marad ki tavasszal azok közűl amiről arattunk idén, amiről nem és ki sincsen szántva az még egy huszas lesz kb. Legalább pihennek kicst ezek aztán ha idő kegyes lesz őszre príma repce illetve búza fődeket csinálunk belőlük!!!

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | baldwin

    ahol ősszel víz alatt, télen jég alatt volt a repce, most már elment róla a víz, de annyi volt a talaj mozgása a fagyás -olvadás váltakozása miatt, hogy a gyengébb repcéket teljesen kiemelte a földből, a gyökerük aföld fölött van...

  • Repce tavaszi növényvédelme » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #137 hozzászólásra 2009-es évben ez KWIZDA kísérleti repce volt 2,8t/ha 7% vízre tisztítva. kemény tavaszi aszállyal ami a virágzás időszakára esett {:blushing:} Itt van néhány kép

  • Massey Ferguson traktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    No ma hajnalban is letekertem még 14hektárt, aztán volt egy kis ideoda, a rövidtárcsát elővettük, a hengerében egy csapágyat kellett cserélni, mert valami feltekeredett rá és kinyomta a tömítőgyűrűt belőle. A talaj olyan, hogy nemtudom. Jól felvágja, de nyers azért ,illetve amikor dermedten tárcsázm akkor nem de aztán a naptól kiereszt. Fúj ezerrel a száraz tavaszi szél és a nap is erős. Túlszárad rögtön a főőőőőd. Lejjebb persze meg nedves. Most összeszerveztem a brigádot, a nehéztárcsázott fődekre megy a rövidtárcsa egy sorral, majd lehengerezi a Dalbo cambridge holnap végig mindet, majd vetés előtt egy sekély rövidtárcsa gyorsba oszt kész. Vagy várni kéne még amíg bejön az echte jóidő és felszikkad a főd. De akkormeg hirtelen keménylesz a teteje, a tárcsa alig fog belemenni, alul meg úgyis megmarad nyersnek, tavaly is ez volt a felső túlszáradt kéreg alatt ottvolt a nedvesség. Annyi idő pedig már nincsen, hogy teljesen száraz legyen minden, majd egy esőcske után hirtelen jó taljt csináljunk, ez túl idilli lenne. Úgy voltam vele, hogyha nem sikerűl az akció akkor sincsen semmi, marad őszre! repce-búza alá, levan tárcsázva vastagon, meghúztuk volna lazítóval vagy Reptill-el aztán uzsgyi. Vagy ha mondjuk májusra sikerülne talajt csinálni mégis akkor még napraforgó mehetne bele, vagy zöldtrágya, majd őszi vetésű. Vannak lehetőségek azért, de ha sikerűl akkor azért elvetnénk, és mindennek meglesz a tervezett hektárja. Közben két repcetáblából nemlesz semmi, azt már látom, egyikbe megy kukorica másikba nemtudom. Butisan Star-al volt kezelve, ezért szerintem csak olajretek lehet a befutó a tartamhatás végett. No lehunyok egy kicsit, délután váltom a traktorosom, befejezem a rövidtárcsával második sort, majd vissza akasztok IH-ra hazajövök, majd hajnalban újra megyek és kapja az elsősort, amit nappal röviddel eldógoz másik emberke, a harmadik meg gurigázik rajta. Csak egy kicsit legyen jó tavasz és akkor össze jöhet a talaj ezekből is! Még időben vagyunk, árpa vetésig is szűk három hét van még, addig még fagyhat eshet akármi, beéred a talaj és a végén egy vetésmélységben történő egyenetárcsázással magágyat készítünk. legyen így keljen ki, ne vigye el a víz, tudjunk aratni róla egy normál mennyiséget, legyen egy jó ára. többet nem is kívánok így hirtelen{:lol:}

  • Kukorica vetési idők ki mit, mikor? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    A kukorica vetés megy teljes gőzzel errefelé (Szigetvár),NK Columbia lesz( ez nem a Colomba{:w00t:}...Minimum 5q ammonimnitrát vagy 6q pétisó kell alá{:whistling:}...A szója vetés már száz hektárnál tart..Minden vetés szigoruan hengerelve idén{:pimp:}..(A repcénél mgemaradt a vadrepce és a tyúkhúr peddig kapot Galerát összel és idén Ikaruszt is,de kezdi lenőni a repce)..A területen egy négyzetméter víz sem maradt ,kb. három hete "kiszaladt" a víz a talj mélyebb részén is mindenhol...

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Kiszórtuk a bú(s)zára a második mütrágyát 2q pétisót ,mert lehet hogy bemossa ma ...Ezzel a mostanában elötérbe kerülö ill sok helyen pétisóra való átállás nem biztos hogy érdemes,mert az ammoniumn-nak sokkal kevesebb víz is elég{:confused:}...Szekszárdon most elég jól kezd borulni...A repcére sem biztos,hogy idén ki kell szórni annyi nitrogént(most már{:confused:}) ,mert ha nem lesz eső akkor az sem vesszi majd fel kb a felét se...Az járt viszont a legjóbban aki egyszerre adta ki az egészet még korán...Nem éremes sokat "-----"...{:nonono:}...A fordulokban ill a sarkokban ill nagyobb fák mellyetti állomány részekre pillantva szembeötlö mindefelé a vízhiány a repce robbanásra kész lenne és kb egy métert ugraNA(mááár) ha kapna egy kiadós esőt Moderálta: (575) 2011-04-12 20:16:56

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ano

    Válasz #1463 hozzászólásra most mondhatnám azt, hogy majd a mérleg megmondja, de tudom, ezt a dumát ismered te is. ha nem lesz tragédia, és ugye tegnap lenyomtuk a fénybogarat róla, ebbe a hidegbe nincs több betelepülés, hét végére, jövő hétre már jó időt mond, akkor a repce ki fog virágozni, onnan (tudom másik Kolléga azt mondja ő nézi) a fénybogarat én már nem nézem, az már nem a bimbót rágja, hanem szépen lép kettőt, és a kinyílt virágból nyalogat. szóval fénybogár talán már nem ellenség, eddig kárt nem tett. jön még a becőormányos, szúnyog, azt lehet figyelni, azt lehet fújni, ha lehet, ha nem lesz sár, akkor kárt az sem fog tenni, mellé gombaölő, és vége a szezonnak. ugye most a szárazság miatt nincs gombanyomás, egyátalán nincs probléma, igaz előzőbe is volt caramba. nahszóval ha nem lesz gond, márpedig talán nem lesz, akkor szerintem a 35 mázsa, ha még esőt is kapunk, akkor azért nem reménytelen ezen. az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja, hogy ez egy kb. olyan. de emlékezz vissza, tavaly ilyenkor mindenki 50 mázsákat mondott a repcére, annyira szépek voltak, aztán jött a folyamatos víz, és az összeset megette a gomba, lefeküdt, és az 50 mázsás repcéről vágtunk 30-at. szóval sok minden lehet még, és annak az ellenkezője is, azt mondom most eső kellene, de normál évben ez azért nem rossz. mondjuk annyi hozzátartozik, hogy ez a legszebb táblánk, persze felénk sem ilyen mindenhol. meglátjuk. ilyen száraz időben különösen fontos a bór, kén levélen keresztül, mert ilyenkor levélen keresztül még fel tudja venni, és néhány nappal tovább bírják, mint amelyik nem kapta meg, vagy a gyökérről próbálná, de nem tudja, szóval ha tehetitek, akkor mindenképpen próbáljátok meg levéltrágyával fújni... fontos, nagyon fontos, és jó ára lesz a repcének, megéri az is, ami gyengébb.

  • Életképek a gazdálkodás mindennapjairól » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #8955 hozzászólásra nagyon szép a háttérben a repce! Tiétek Laci???? Nekünk valamiért tökig ér és virágzik, de máshol is ám, igaz napról napra növi ki magát, de szerintem akkor sincsen eléggé "elbokrosodva" tehát kevesellem az oldalhajtásokat. Abban bízom, hogy maga a "virág réteg" a termőréteg vastag lesz ha ldalról ránézünk,tehát nem 20centin lesz az összes becő. Nomeg mi lecsúfít mindent azok a vízfoltok ittottamott... Egyik 40hektáros táblába igaz gyönyörű a repce, de a túlvégén 15hektár októberben lett vetve az elmaradottabb egy kicsit ezért rontja az összeképet. Majd lesz valami, de egyik legjobb repcénk akkor volt amikor lajtával csúszó csoroszlyával rögbe vetettünk mocsok fekete kötött fődbe 3sor IH tárcsa után, hibridet 5-6kiloval amikor 2 is elégltt volna belőle, igaz tripla sortávra, a rögbő meg a többletmag lehet ki sem kelt, de akkor tuti volt az anyag. Tavaly igaz spéciszar idő volt, de minen mevol téve kipróbálva, grubber eptill, tárcsa, rövidtárcsa, eke... és rdekesek egyenlőre a képek...

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ano

    Válasz #1868 hozzászólásra én meg azt mondom, hogy búza-repce forgó, azt jónapot. szotyit ugyan úgy leeszik a vadak, kuki még inkább szerencsejáték (víz), és ráadásul még nagyobb vadkár, maradt a búza-repce. búza alá tárcsa, repce alá lazító, első pár év necces, amíg be nem áll a dolog, aztán ahogy látom, lehet csinálni üzembiztosan. én úgy látom, hogy a repcének iparszerű technológiája van, mint egy óramű, ha az végre van hajtva, akkor nem szerencse kérdése, akkor nem lehet anynira rossz. nem úgy mint kuki, ahol vagy van eső, vagy nincs, nah az szerencse kérdése. repcét jó időbe, jó magágyba kell vetni, onnan kezdve azzal baj nem lehet, mindenre van orvosság.

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .Feco.

    Válasz #1884 hozzászólásra én semmi más után sem szántok, szóval ez nem gond... Amikor vszont szántottunk, akkor a repce után aolyan volt a szántás, mint a lucernatörés, szóval azzal sem nagy tragédia. Ellenben: ami a legfontosabb érv vele szemben: a repcének a vízfelvétele megáll június elején, így ha nem szárítod ki a földed, akkor a kukorica intenzív vízfelvételi időszakáig (ami szintén május vége, június) lehullott összes csapadék a növény rendelkezésére áll! Ez átlagos évben 5-600 mm, ami bőven fedezi jó tápanyagellátottság esetén akár 13-15 tonnás termés vízigényét is! A karógyökérzet talajlazító hatása, vagy a magasabb szervesanyag-tartalom már csak hab a tortán!

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ano

    Válasz #1885 hozzászólásra ez igaz, hogy a fővetemény akkor megáll, de az árvakelés akkor kezdődik ugye, és láttam már repcetarlót szántani, amíg leért a gyökere, az olyan volt száraz volt, mint egyszer. de én nem a vízre értem, hogy repce után kuki, hanem ha szántasz, akkor elcseszed a repce által otthagyott szerkezetes talajt, ha nem szántasz, akkor meg olyan gyomos lesz kukorica, hogy nem győzöd a motivellt bele, nem? szántás nélkül nem gyomosodik a kukorica? azért mondom a repce utáni búzát, mert annak lehet szántás nélkül is jó magágyat csinálni, nem rontod le a talajszerkezetet, egy tarlóhántás, és vetés előtt még egy sor, ezzel bőven el van indítva a búza, annak egyébként sem kell mélyíteni különösebben. következő év áprilisig azért egy hántogatott repce tarló az elég érdekesen tud kinézni, nem?

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ano

    Válasz #213 hozzászólásra a legjobb az lenne, ha elhagynátok egy-egy keretnyit. és akkor lehetne látni az árvakelésen, hogy mégis mennyivel pereghetett ki több mag. idén esküszöm kimegyek, és megszámolom, sőt kétszer megmozgatom a földet, és a második árvakelést is megszámolom. szerintem nincs ott 2 mázsás veszteség, az rettentő sok mag lenne, 50-szer több, mint amit belevetsz, vagyis m2-enként 2500 növény. töredéke nincs szerintem. csíráztatok magot, nah, nagy számtan lesz idén ebből. hogy korai-e, nem tudom nálad milyen a repce, nálunk még van 2 hét vágásig, azaz ha nagyon akarnék ezzel fújni, erre is van még 1 hét, és ez mondjuk a melegebb föld. két éve fújtuk az e-betűssel, fújás után rájött az árvíz, majd 2 hétig vízben állt, és utána még 2-3 hét, ahogy leszedegettük, addig is jól tartotta, pedig ez mondjuk júni végétől aug eleje-közepéig. ami becő rajta volt, az nem nyílt ki. hogy a gép aztán mennyit vert ki, azt meg senki sem tudja.

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Kösszi,kezdem kapiskálni ...Régebben nagy divat volt az éjjeli repce aratás,de akkor úgye jó vízes harmatos és nem pereg viszont lehet,hogy nagyon "búfogna"...Az oldal kaszáról jutt eszembe,miért ne lehetne elég annak akinek nics a rendválasztó toldat megnagyobbítása kb2méteresre és kész...Ékk alakban alulról kíméletesen szét választaná az össze borult becöket és nem az asztal motolla alatti részébe szorulna,mert igazából ezért tépi,húza,vonja,cibálja...Egy olcsó ötlett mindenkinek akinek nem telik rá,mert sokaknak igazából évente csak kétnapig kell ...Már csináltatom is a hosszabítást{:aikido:}

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Méééég eegy nap és lerohanjuk ,talán lesz még két jó napos idő,sárgul majd a határ a nyusziktól...Ha meglátjátok majd az oldalkaszánkat 4000-ből ,dobtok egy hátast...Elkezdék felénk a sunflexesek 15-17es vízzel vannak vágva a fozátosok amik 4liter kaptak még több mint 26-os vízzel vannak így még nem is tudják vágni,az enyémet meg még, meg sem mertem mérni,nagyon száraznak tünik..Az e heti időjárás még megtízedelheti a repce területeket...Nem ,kockáztatok vagy éppen azt teszem {:confused:}

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Egy kis meglepetééés ,(ért)...Elkezdtük a saját géppel, minden rendben jól működik és repce is szépen jönne be, ha nem lenne ennyi vízfolt...Naa most ,méérem a vízét 10,5{:flowers:},csak hogy a szecskázó kikapcsolása után nézem a szármaradványt ill a töreket ott viszont a sok becő még nyers zöld , ezeket úgye nem csépeli ki a gép természetesen és ezek a legszebb legvastagabb becők{:scared:}{:scared:}...Vagy is nálunk nincs medvézés semmi gond nem lenne a vágással,de meg kellet állítanom az aratást ,mert így sok nem lenne kicsépelve...És most a lényeg mások is vágják nekik is tízes a víz csak ők nem foglalkoznak a zöld becőkkel így is vágják,MÍVel a kombájn magtartályba bejútó repce magok igen is szép szárazak és sokan örülnek,hogy húrrá lehet dolgozni,cska senki nem tudja és köztük én sem mennyi az a repce mennyiség ami ott marad ...Kérdésem akik vágtátok ti sem foglalkoztatok ezzel és csak nyomtátok mert elhanyagolható és így volt ennyi repcétek vagy nálatok nincsenek nyersek???

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Válasz #329 hozzászólásra De tényleg miért mondod,hogy kevés biztos neked is volt vízfoltod és ez tábla átlagra vonatkozik akkor nem rossz az(főleg ha nem költötél rá agyba-főbe)...A képek alapján nagyon jó tőszám van és elég nagy tömeg van az adapter előtt, jó az érzésem hogy többet vártál a látvány alapján???Biztos nincs ill nem volt benne zöldes vagy az is elég ha enyhén viaszos becő???Desszikáltad vagy nem???(kicsit az a gyanúm korai még a repce vágás ,kívéve a homok vagy nagyon száraz területeket(még a végén Gazda001-nk lesz igaza,mert hol volt még tavaly ilyenkor a repce vágás...Nem kell azzal még annyira kapkodni,úgy mint a versben ej "rá"ÉRünk" arra még(egy picit)...(?)

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Kisvuk

    Tegnap le lett vágva a maradék repce Pio W20 hibrid 09.03. vetéssel ezzel egy menetben 170kg 4-12-12 komplex majd tavasszal 200kg Mas 2*gyomirtó mind a kettő egyszikű ellen, kétszikű ellen nem is fújtam majd 2* rovarirtás utána már csak a kombájn ment bele 27q/ha átlag 10% vízzel.Szavam se lehet valamennyi szerencse is kell a repcéhez.{:oops:}

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Emberek nálunk olyan idő van mint tavaly volt, egy hete csak esik minden nap, 5-10-15mm-ek. Eddig április-májusban elég kemény szárazság volt, most megint átvan minden ázva. Nem értem ezt a nagy szélsőséget miért van, de abszolút nem kedvező. Napra-kukorica nem bájna, sem a szója, olajreteknek is jó még igencsak zöld az egész, lucernának kaszálónak kiváló, de a repce-búza az már sínyleni fogja. Igaz itt még duzzadtak a szemek még annyira viaszosak hogy szerintem nem okoz olyan kárt mint akinek már vágásérett, de továbbra is mondja ezt az időt. Ermike szerint az a baj, hogy egy hónapja Újzélanon vulkánkitörés volt aztán tuti az nyomatja megint magát. Lehet van benne valami Azt kicsit sajnálom, hogy az olcsóbb kisebb FAO-s kukoricákat vetettük, mostanság júniusban végig optimális kukoricás idő volt aztán tuti többet teremtek volna, remélem a vízen hoz majd valamit a 290-300as mag, az árán kívül, mert ittmeg 20ezreket lehetett spórolni mondjuk, ez sem elhanyagolható dolog

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Ráérsz méég..Nagy hatalmas repce táblák vannak még a Balaton mellett és felettPl Mór,de sehol sem láttam pergési veszteséget...Egy viszont biztos a repcére az állomány gombaölözés helyett inkább plusz 1,5mázsa műtrágya sokkal többet ér egy jó fajta ill hibrid választással...5 mázsa műtrágya(nitrogén) max három rovarozás bórral(wuxál) és télen egy regulátorozás ez az amit szabad a repcére költeni és így bárhol garantálható a 2,5 tonnás termés...Ha többet az csak nagyon intenzív technologiával és felkészültséggel jó ill kiváló földben megefelelő finanszírozási háttérrel és biztosítással érdemes ...Inkább a vízfoltok hasznosítására kell többet koncentrálni,mert erre idén is érdemes volt...

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Gox

    Válasz #2115 hozzászólásra Az árfolyamra én is kíváncsi vagyok. Mai mérés: Orvantis (tak.) 19,1 víz, 10,7 feh., 16,6 sikér. A tábla szárazabb részén mérve, a mélyebb rész zöldes. Étkezési (osztrák): 17,4 víz, 13,3 feh., 26,4 sikér. " 16,7 " 12,5 " 25,1 " Ezekben is zöld a lapja. A repce meg a dombon zöld, alább már majdnem jó.

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Szabi.

    Felénk nagyon sok a 4+-os repce nagy tábla szinteken is{:thumbupcool:} Van aki végzet 70 hekin 4,7-es átlaggal, 4% kieső, 9 % vízzel.

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Gondoltam,hogy aratni volt...Két napja voltam arra és megnéztem mennyivel jóbbak vagy mások az ottani(Vasvártól felfelé) repcék...Egy tény ,látszik rajtuk,hogy több esőt kaptak mint felénk,de ez látszik az ottani kukoricákon is...A gyomírtások mindenhol jól sikerültek a tőszám annyi mint nálam és és arra is vannak vízfolto,csak jóval,jóval kevesebb...Ezzel a dupla gabonás elég sűrű állománnyal ott sincs elég elágazás,de összeségében mindegyik 3 tonna körüli ,,,Hmm a környékünkön egy sem közeliti meg ezt a mennyiséget,sőt még a felét se...Egy viszont tény arra jól érzi magát a repce,ott nem szabad kihagyni...

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #446 hozzászólásra nyomtam rendesen, repcéztem tegnapig, ma meg búza 3- ig teleszedtem a kocsikat, leadás holnap, mert ahova viszem ott még repcéznek ma. Na szóval repce lepucolva vízre, szemétre, tisztítva, nettó 2,15 t/heki. Nem ehhez voltam szokva eddig.{:nonono:}{:nonono:}{:nonono:}{:nonono:}{:nonono:}{:nonono:}

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .Feco.

    Nos, lement a repce. 7 AK-s földön, vízfoltosan, elbaxott gyomirtással, remények nélkül, 90 kg nitrogén mellett 2,3 to/ha NK Speed és DK Exagon fajták, nem volt köztük érdemi különbség. Holnapra vagy hétfőre lesz meg a saját területen beállított kisparcellás fajtasorom, és gyomirtószer-kisérlet eredményei, majd közzéteszem azt is...

  • Repce betakarítás! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | JD /4650

    repce levágva!5.2% vízzel 42 mázsa.{:blushing:}

  • Aratás után tarlóhántás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pilátus

    Válasz #386 hozzászólásra Ha a képeken lévő repce gyökér tárcsázott földben nőt ekkorára akkor elég a tárcsa neki,nem ez határozza meg a repce termést...{:rolleyes:} Ki húzogattam egy csömö gyökeret idén és a Rohannak pl nem is karógyökere volt hanem két erős oldalgyökere volt ,ami szinte vízszintesen fútot a földben...Ilyen látvány útán az ember úgy azt hiszi ,hogy nem jól csinált valamit vagy tényleg a magágy sekély talán,DE nem mert megnéztem két másik táblát ami ötven centi mélyre volt lazítva Jympával éa nagy Magnummal,ott is ilyen volt pontosan a gyökkere,két vízszintes{:scared:}...Ha a te repcéd mind ilyen volt mint a képeken akkor az öt tonnád verné magasan az a baj ,hogy akkor ilyen ennyire irigylésre méltóan erőteljes ha ritkásabb a tőszám ,legalábbis felénk...

  • Aratás után tarlóhántás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ano

    Válasz #391 hozzászólásra dehogy volt mind ilyen, húzgáltam mindenfélét. volt aminek elágazott a gyökere és vízszintesen ment, volt aminek lefelé. de igaz, ahol ritkább az állomány, vagy táblaszéle, ott vannak ilyen karácsonyfák, ahol 38 db tő van egy m2-en, ott nincsenek ilyenek. egy kolléga azt mondja, hogy ha jó lazult talaj lenne, és veszettül nyomnám neki a nitrogént, akkor ott is ilyenek lennének. és látom náluk, rettenet nagyban csinálják, rettenet jól. ebből következtetek arra, hogy igaza lehet, és emiatt írom, hogy csúcs repcét csak így lehet csinálni. 3,5 tonnát lehet tárcsába, de akkor annak a földnek alapban jónak kell lennie, egyszer lehet tárcsába vetni, de évekig egymás után biztosan nem. tavaly mi mindent csak tárcsáztunk, holnap fejezzük be vágást, lesz nagy átlag, ami 3 alatt lesz. a legtöbbünk egy 9,5 ha-on volt 3,4 tonna idén, tárcsa alapművelés után esőbe vetettünk, idén tavasszal esőbe fújtuk első rovart meg lombtrágyát, nitrogén egy hónapig állt a napon, és fővirágzásba is kicsit késve mentünk, illetve vagy azt mondom, kétszer kellett volna, egyszer elején, egyszer pedig tényleg a fővirágzásban, akkor már inkább a gombaölőre hegyezve. ennyi kehe után lett ilyen. azért mindenesetre azt mondom, hogy lazítani, idén minden száraz, biztos fasza lesz, tartós hatása lesz, és repce alá meg egy 30 cm-n meghúzni. és akkor azt mondhatjuk, hogy a talaj biztos jó, időbe elvetni, regulátorozni ősszel, tavasszal, aztán mehet neki a nitrogén....

  • Zöldtrágya » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    A talajminőség és zöldtrágyázás kapcsolata yilvánvaló, hogy minden talajtípusnak és tájegységnek meg kell találni a megfelelő zöldtrágyanövényét. A talajsavanyúság mértékétől függően jelentős különbségek adódnak a talajok szerkezetében, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaiban. Általában a savanyú talajok szerkezete tömöttebb, a talajkolloidok felületéről hiányoznak a tartós, morzsás szerkezetet elősegítő Ca-ionok. Az ilyen talajban a szerves és szervetlen kolloidok szétesnek. Emiatt a talaj 20-60 cm közötti aktív rétegében a biológiai aktivitás csökken, és a víz-levegő gazdálkodási mutatók is romlanak. A meszezés – a savanyú talajok javításának egyik módja – nagyon jól kiegészíthető mélyen gyökerező zöldtrágyanövények termesztésével a későbbi haszonnövények számára kedvezőbb – semleges körüli – pH-érték megteremtése érdekében. Ez a zöldtrágyanövények által kialakított és fenntartott aktív talajélettel érhető el. A savanyú homokokra alkalmazott módszert már – a múlt század első felében – Westsik Vilmos kidolgozta. Jól bevált növénye volt a csillagfürt, amelyet futóhomokon fővetésként, termő homokokon másodvetésként javasolt. A gyengén meszes homokokon az egy vagy kétéves fehérvirágú somkóró termesztése vált be, általában tavasszal rozsra vetve. A rozs betakarítása után növekedésnek induló somkórót vagy ősszel vagy a következő év tavaszán kell alászántani. A futóhomokon már nem él meg a somkóró, helyette őszi vetésű rozsos-bükköny jelenti a megoldást úgy, hogy tavasszal virágzáskor kell leszántani. Az igen kötött, rossz vízgazdálkodású réti agyag és szikes területeken – ahol a talajképződés során a felső szintben intenzív só felhalmozódás jön létre – leginkább a nagy tömeget adó, élelmes napraforgó, a pillangósok közül az őszi rozsos vagy búzás bükköny, és a tavaszi vetésű szegletes lednek termesztése alkalmazható zöldtrágyázás céljára. A napraforgó leszántásakor – mivel szervesanyagának C:N aránya nem kedvező a gyors lebomláshoz – célszerű N-műtrágyát adagolni. Szelídebb sziken viszont sikerrel termeszthető a somkóró és a repce is. Utóbbit kora ősszel érdemes vetni és áttelelés után, kora tavasszal letárcsázni. A savanyú erdőtalajokon – ahol már több a csapadék – sikerrel termelhető másodvetésben a fehérvirágú csillagfürt, valamint a tarlóvetésű őszi repce és fehér mustár. Ezek őszi leszántása nagyon fontos, mert így elkerülhető a kifejezetten káros tavaszi szántás. A szélsőséges talajokon tehát az adott és bevált kevés növénnyel lehet sikeresen zöldtrágyázni, míg a semleges kémhatású talajokon szinte csak a gazdálkodó ember fantáziája és anyagi lehetőségei szabnak határt.

  • Massey Ferguson kombájnok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #502 hozzászólásra Esik az eső vazzeg, de így legalább nem tudtam levágni a zabot és ha jóidő lesz holnap holnapután mehetünk a tucival leszedni a maradékot{:cowboy:} Ja ez a 40mázsa zab elég egy xar fődön termett, igaz van vetésforgója, utóbbi éveben így jött: repce-búza-repce-búza-zab azért a repce nem elhanyagolható egy dolog a vetésszerkezetben, nomeg tavaly felszántottam ezt a fődet mert elég nyomosra lett kaparva-járva a sok esőtől víztől. Jövőre olajretek megy bele de most csak megjárom agyig a 6,2-es IH tárcsával tavasszal meg egy sor rövidtárcsa és kész.

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #859 hozzászólásra Pilátus! Én most a leírtakban a terméshozamokat nem a vetésmóddal párosítottamilletve állítottam egymás mellé, csak megjegyeztem mellékesen. Szerintem nem lehet általánosítani, mivel nekünk eddig a legjobb eredményünk lajta csúszócsoroszlyás vetőgéppel vetve tripla gabna sortávra volt, viszont idén a félkukorica sortáv sem termett jobban sőt mint írtam gyengébben, igaz véleményem szerint a dekalb-os repce nem tudott annyit mint a "pájonyír" {:cowboy:} Egyébként azért is vetünk dupla sortávra mert ilyen fedél van a géphez, ha volna tripla sortávos akkor lehet azzal is próbálkoznék. A kukorica sortávos történet jobb évben lehet jó amikor van csapadék víz a megfelelő időben, normális tápanyag, és nem a tavaly összeállt fődön kétsor tárcsába vetve a repcét, szóval akkor hozhat előnyt. Idén ezek mind befolyásolták és ezért nem lettek rendesen oldalhajtások. Ahol esett áprilisban-májusban ott meg is adta a 4tonnáját ahogy olvastuk itt többőjüktől. Itt épen akkor volt aszály elég keményen, a szomszéd csinált parcellát kuki srtávra dehát olyan volt mint a kukorica, el lehetett látni a sorok között... Az, hogy dupla vagy tripla gabona szerintem nagy differenciát nem hoz termésben, nem ennyi múlik a siker.

  • Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Cajg

    Mennyire keverhető ill. milyen víz mennyiséggel ajánlott kijuttatni. Repce magágykészítéskor szeretném öko-ni-vel együtt kijuttatni, ha lehetséges együtt.

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Válasz #969 hozzászólásra Üdv, szerintem is inkább az utóbbi. A vízgazdálkodásra ügyelj, az fontos főleg azért is mert a repce nem kerül mélyre.Lehetőleg ne száraz talajba kerüljön. (Szerintem.)

  • Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia / Időjárás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Kellene az eső kegyetlenűl! Sok repce lucerna fődben van hetek óta és nincs eső! Hatalmas a gond!!! Én most szeretnék vagy 30mm-t kétnap jöjjön le ez, aztán kicsit megnyugszik mindenki, kikel aminek kikell és azt sem bánnám hogy a deszikált száraz napraforgó megázik, bánja a fene, csak essen! Viszont túl sok sem kellene hogy tudnánk fínom búzafődet készíteni illetve amit még aratni kell az könnyen menne kevés gonddal kis költségű szárítással. és a legjobb az egészben, hogy nem kívánságműsor{:lol:} Egyébént tényleg nagy a bajunk, ottvan az a sok repce elvetve, sokmillás bukta volna ha nem lenne semmi belőle. Plusz nemtudnék mást tenni a fődekbe, búza tavaly volt volt ahol kétszer egymásután a korábbi vízhelyzet végett, zabnak árpának sajnálnám a lazított tökéletesre munkált fődeket megnyomatva komplexel, napra kukorica meg nem kerülhet beléjük mert mindegyik a.....sorok közelében van... annyi olajretket meg nemszeretnék látni jövőre, szójának nem a legoptimálisabbak ezek nagyrészben így hiba van nem kicsi!!! Moderálta: (3932) 2013-11-04 15:01:21

  • Napraforgó aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Én is megkezdtem ma aratni. Egy 23hektáros táblát amiből 21 volt napraforgó, leszedtem. Napközben elszakadt egy kanalas láncom kiesett egy szűk óra de 7körül végeztem ígyis, 1körül álltam bele ténylegesen a táblába. 7-es víz és 21-22mázsa/hektár az átlag. Örülök neki, mert ennyinek kell lennie hogy ne bukja el az ember ezt is, viszont kevés, mert vannak roszabbak is sajnos így összátlagban gyenge lesz. Igaz ezeknél a tavalyi vízek végett nemlehetett teljes technológiával menni, teát nemvolt alászántva kétsorral elmunkálva ésatöbbi, hanem tavasszal 1-2sor rövidtárcsába mentek így kisebb az önköltsége párfillérrel, de az is számít. Egyébként a mai tábla fele szántott másik fele pedig télen tárcsázott volt és semmivel sem volt jobb az eke után! VISZONT! 2009-ben megvolt lazítva ez a tábla, így talpbetegség nem áll fenn, gondolom ez is számított neki. Remélem tornázódik feljebb az ára, minden ezresért drukkolok mert ezidáig csak a gond jött le, 10mázsás repce meg ilyenek...ennyiből nemlesz fejlesztés, de a napraforgó sem fogja meglökni a költségvetést Pedig kellene valami durrantós anyag, mert kicsit komolyabban beleszámoltam a ráfordítás-megtérülés, költség-hozam, veszteség-0-nyereség történetbe és bizony azt nem mindenki számoljabele, hogy pl a nagytraktort 5évesen átkell gumizni ami 3millió Ft, az évi 6kiló csak és még másra nem is gondoltam... Ha mindenzt rezsiszámlát mindent rászámolok elég durva költség jön ki hektárjára

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Sz J

    Válasz #1340 hozzászólásra Az a baja hogy felénk még senkinek sincs levél a "repcéjén" csak a kopár föld vigyorog ránk szárazon. És nem csak az enyémen hanem ahol profi módon, teljes technikai és szaktudási háttérrel csinálják ott se kelt ki max a vízfoltokban amit tavaly művelni se tudtak. De ez csak a területek 2-3%a. {:confused:} A nyáron ugarolt területekbe amibe repce lett vetve teszek búzát de van olyan táblám ahol búza után van a repce elvetve. Oda nem tom mit teszek. {:confused:}

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #1394 hozzászólásra növ védős haver szerint fontos szerepe van az oldalhajtás képzésben és a levél anyagcseréjében, minél egészségesebb a levél annál jobb az őszi anyagcsere, több nitrogént vesz fel a talajból és a heterogén állomány kegyenlítetteb lesz. Valahogy így magyarázta, kb. azt vettem le belőle hogy csak a gyengébb állományok erősítésére van értelme. Az biztos hogy tavaly amikor a víz meg a hideg fogta a repcét akkor szintén nyomtunk 3 l/ha-dózisban. Mellettünk is repce volt, az nem kapott semmit, és kb dec. végére a miénken még látszott hogy sokkal zöldebb mint a szomszédé ami tiszta sárga volt, ez az állapot tavaszig elkísérte

  • Repce vetés aug.25-től » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #1394 hozzászólásra Alkalmazási területek A bór mint az egyik legfontosabb mikroelem hazai talajainkban, az elmúlt évtizedek kisebb mértékű pótlása miatt csak alacsony szinten van jelen. Mivel felvétele korlátozott és nehézkes is gyökéren keresztül, hatékonyan levéltrágyázással tudjuk a növény rendelkezésére bocsátani. A termékben megtalálható emelt mennyiségű bór, és a harmonikusan összeállított makro- és mikroelem arány segíti a növényekben a szénhidrátok és a cukrok szállítását, a virágok képződését és megtermékenyülését, a stressz-helyzetek (pl. szélverés, homokverés, jégverés, nagy hőingadozások, hideg periódusok) átvészelését, növeli az olajos növények olajtartalmát, valamint javítja a növények vízmérlegét. Felhasználás és dózisok Cukorrépa: 4–6 leveles stádiumnál 2,0–3,0 l/ha, majd sorzáródáskor ismét 2,0–3,0 l/ha. Alma: virágzás kezdetekor 1,0–2,0 l/ha, majd ugyanezzel a dózissal ismételjük a kezelést mogyoró nagyságnál és szedés utáni feltöltésre. Szőlő: virágzás előtt és virágzás végén 2,0–3,0 l/ha Napraforgó: az ötödik levélpár és a virágzás előtt 2,0–3,0 l/ha Repce: ősszel a begyökeresedés elősegítésére, tavasszal virágzás kezdetekor 2,0–3,0 l/ha Kukorica: 4–5 leveles állapotban 2,0–3,0 l/ha, 7–9 leveles állapotban 2,0–3,0 l/ha Zöldség: ültetés után 2–3 héttel 2,0–3,0 l/ha, majd két hét után a kezelést megismételni. Hát ezt írják róla, aztán mindenki döntse el maga, engem meggyőzött a haverom, lehet csak eladni akart, végül is neki is élni kell valamiből{:lol:}

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | drenthe evo

    Válasz #2250 hozzászólásra Szerintem általában a Repce mondjuk szembe a Napraforgóval egy semmire való kényes xar. Ha bejön , faxa ! De meg kell nézni hogy 5 év átlagában hányszor jön be ? Felénk talán 1szer jó , egyszer elmegy és a többi nulla ! A lenti képeken max egy közepes repcét látok , ami még a telet se látta , de már most ritka és gyenge ! Ha még kicsit megritkítja a fagy és vagy a tavaszi vízállások , esetleg tavaszi aszály , ez faxomat se fog érni . Ettől még felőlem vethet mindenki amennyit akar és lehet itt dicsérni agyonra , de indén is fosok a repcék .{:nonono:}

  • Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #330 hozzászólásra Szomszédomnak van, énis húztam már többmint 100hektárt az évek alatt különböző helyzetekben. Nem hagyományos grubber, nem keveri a fődet nem hoz fel röget nem forgatja meg. Ezen amolyan kisebb lazítókések vannak kb 35centiig tudod fődbetenni, de nagyonjó! Tényleg a lényege hogy nem forgatja meg a talajt de fellazítja mélyen totálisan prímán, aztán a Yettertárcsasorok megint nem forgatnak rajta csak apróznak felszínalakítanak magágyat készítenek és legvégül a henger lezár és kész. Erre van aprómagvető is szerelve vetni is lehet vele egymenetben ezáltal. Ha túl sok a nagytömegű szármaradvány a talajfelszínen akkor érdemes előtárcsázni egy sorral, mert ez tényleg nem forgat le semmitsem. Ez végülis nem gond ha van jó vetőgéped utána, csak mondom szólok. Én húztam nedvesebb körülmények között is, a yettertárcsa nem odavaló az inkább szárazabb középnedves talajon mutatkozik meg mit is tud valójában. Nemtudom van e hengerválaszték, ha ige akkor ékgyűrűshengerrel kell választani, a puha gumihenger homokra való! Húztam úgyis hogy henger minden nélkül eke helyett. Igenjól dolgozott. Nagyon jó masína, és bizony főleg repcealá dolgozni a legjobb, mert egy tiszta szépen meghanntott tarlóba egymenettel tudsz magágyat készíteni és vetni is akár! Azzalmeg hogy nem forgatja meg a fődet gyakorlatilag nincsen vízveszteség.

  • Kukorica terményárak » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Baranya Aranya

    A kukorica az egy külön világ,de nincs az a napra meg repce most amit nem lehetne eladni...nézzük csak meg miért is van ez...Az olajos feldolgozók tőke erősek ééééééés mind nyugatiak itt a kereslett nővekedésben az euro forint árfolyam nagyon jelentős tényező ami a kukoricánál szinte észrevehetetlen...Nem érdekes ez??? A kukoricánál meddig is lehet ez így???Amíg ki nem derül,hogy tavasszal egyáltan el lehet e vetni épp ésszel a kukoricát,mert bizony ez is bekövetkezhet és egy pillanat alatt "fordul a kocka"...A tárolás nem erről az egy hónapról szól ami az aratás óta eltelt,aki betárolt annak teljesen mindegy most vagy fél vagy akár egy év múlva adja el,MERT ILYEN ÁRON NEM FOGJA és aki arra számít,hogy szorít a cipő valakinél az téved,ilyen már nics sehol az az idő elmúlt...Különben most jöttem a Duna mellől és bizony óránként két úszály ment le a vízen tele rakva(számoltam...tuk...),tegnap meg mi hangzott el a TV-ben???"Kiszáradt a Duna"{:lol:}{:lol:}...

  • Sorközművelés! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #655 hozzászólásra Vegyszerezővel simán. Annyira kell figyelni, hogy ne 25fo felett fújd ki a zászlóslevélre mondjuk, meg a töménysége is számít. Ha 200 liter víz megy ki hektáronként akkor mittudomén 80liter nitrosolt aktunk hozzá/hektár, az 100kiló ha súlyban nézzük bruttó. Feribácsi aztmondja, hogy 100 liter simán mehet semmi baja nemlesz, tényleg a 80literünkkel semmi perzselés vagy egyéb nem látszott, csakhogy párnap múlva zöldűlt a búza! Én kétszerre fújattam ki az inasokkal, egyszer gyomírtóval még korán féllábszárig érő állapotában(nekérdezd hány nódusznál:-) meg egyszer virágzáskörüli állapotban gombaölővel. Szerintem jó a technológia, idén ha jól alakul az idő rá és jobbat mutatn esetleg akkor ezenkívül még szórok is rá anyagot, szeretnék egy kicsit jobb búzát végre, 3-4tonnás valamik utóbbi időben elszomorítottak, sajnos az egész vidéken nemvolt jobb seholsem... majd most a szója utáni, meg alá lazított táblák amúgyis mind repce és olajretek után kerültek meg kettő szója után mint írom, szóval fakítani kellene jól is keltek szépen néznek ki azóta is ázogatnak csendesen. Hátha lenne egy jó búza, bízom benne

  • Tavaszi árpa vetésének kezdete » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    Válasz #430 hozzászólásra Persze hogy nem lesz sajnos abból a repcéből, de ha túlélné a telet akkor sem lenne. Volt nekem olyan része tavaly ahol a víznyomás miatt nem érte el a 6-8 leveles rozettás állapotot, a gyökérnyak nem vastagodott meg lagalább ceruza vastagságra. Túlélte a telet 3-4 levelesen, kijött a közepe szépen de termésben fele sem lett rajta mint a megerősödött részeken, maga a növényállomány is alacsonyabb és sokkal gyengébb lett. Igaz a mondás miszerint a Repce sorsa ősszel dől el!

  • Szántóföldi permetezőgépek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .Feco.

    Válasz #1532 hozzászólásra 200-230 l/ha vízzel locsolunk majdnem mindent (kivéve gombaölők és repce rovarölés), úgy egy tartály 12-14 ha, és feltöltéssel kilocsolással együtt egy óra. Vannak olyan blokkjaink, ahol 1-2 km-en belül van 100+ hektár, és alapvetően nagyobb földek (mielőtt bárki belém kötne megint: ezek gyengébb, 3-10 AK-s földek!!). Nem megerőltető így ezt teljesíteni...

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Valaki nem fotózta le ezeket közelebbről? Mindegyik teccik. .Szabi. aztmondta a Tiger MT 3méteresét nem nehezebb húzni mint a Terranot kb az a helyzet. Azért 270-es gépe van tegyük hozzá az már valami. Framest nekem szimpatikus cucc alapból de sehol sem láttam még dolgozni, majd lesz ittis demója ha tényleg ideadja az Axiál... Busa hogynéz ki? milyen cucc az? Tegyetek már fel képet legyetek szívesek ha úgyvan! Mondjuk egy ideje már kezd az irány egy síma hagyományos diskripper felé elmászni, plusz ócsóbb is mint egy MT Tiger azthiszem. 8milla+áfa a Framest? A Jd 10 felett akkor mivan!?!?!?!? azért 2milla az nem kevés, plusz Framestből megcsinálnak 3-3,5métereset is ha kell és amennyi anyaggal lappal késsel akármivel kevesebb kell rá annyival ócsóbb is lenne. Gumihenger nekem nemkéne rá ha nyáron csinálnám vele a banzájt akkor úgyis ottannak a cambridge hengerek vagy rövidtárcsát húzatnék utána a másik géppel rögtön vetés elé dolgoznánk a fődet. Plusz a Framest csöcsös gumihengere lazább talajon jó inkább, ott segít az erózió csökkentésében is, a víz nem leszaladásában is viszont a betyár rögeket nem nyomja szét mert puha. Tudom mert húztam a Reptillt egészen sokat. Arra egy ékgyűrűs henger kellene az volna rá a tuti. A reptill igaz más egy kicsit nem is kicsit de az is egy szuper találmány! Az full nem forgatja a fődet csak lazítja. Lúdláb kapák lazítókés jelleggel plusz derejevágó yetter tárcsasorok. Ez csak függőlegesen vág aprít nem kever nem forgat nem hoz fel kuuvajó! Amikor nedvességkímélés kell de apró főd pl repce elé a legjobb eszköz ami létezik, egyik grubber sem tudja azt mint Ő. Viszont méteres szárban azért van hogy összehúzza ez tény, igaz repcét nem is ilyenbe vet senki általában. Ezért sajnálom Etyeket ha tudom hogy mindenféle ilyen kivan egyszerre állítva akkor elmentem volna szombaton. Sebaj majd lesznek demógépek és meghúzzuk őket!!!

  • Starter műtrágyázás és vetés egy menetben » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .grün

    Lehetőségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a főbb szántóföldi kultúráknál A mezőgazdasági termékek minőségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelők figyelmét erőforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerű tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségű és jobb minőségű terméket állíthatunk elő, biztosíthatjuk talajaink termőképességének megőrzését is. A korszerű kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlődés alapjait. A szakmailag megalapozott, hatékony és környezetkímélő tápanyagellátáshoz azonban számos ismeret és összefüggés egyidejű kezelésére van szükségünk. A növény tápanyagigénye mellett a talaj tápanyag szolgáltató képességét is figyelembe kell vennünk a tápanyagellátás tervezése során. Ki kell választanunk a kultúra számára legideálisabb hatóanyag-formát és a kijuttatás időzítésével biztosítanunk kell a növény különböző fejlődési etapjainak megfelelő tápanyagellátást. Jelen összeállításban áttekintést kívánunk adni a tápanyagellátás tervezéséhez szükséges legfontosabb információkról, valamint azok gyakorlati jelentőségéről. A főbb növényi tápelemektől (N,P,K,S) haladva megvitatjuk a kijuttatandó mennyiség-, és forma megválasztásának szempontjait, valamint a kijuttatás idejét és módját befolyásoló legfontosabb tényezőket. Az elméleti ismeretek áttekintése után összefoglaljuk fontosabb szántóföldi növényeink tápanyagellátásának sajátosságait. A növény számára szükséges makroelemek közül legnagyobb jelentősége a nitrogénnek van. Tapasztalatok és kísérletek egyaránt bizonyítják, hogy a termések mennyiségi és minőségi mutatói a nitrogénnel drámaian alakíthatók. A N fehérjealkotó, így a fejlődéshez nélkülözhetetlen elem. A növények különösen a hajtásnövekedés, a vegetatív fejlődés szakaszában igénylik a jelenlétét. A megfelelő mennyiségben adagolt nitrogén növeli a hajtástömeget, valamint kedvezően befolyásolja a termést. Hiányát a növény satnya növekedése, fakó-világoszöld színe jelzi, (1. ábra) többlete gabonáink megdőlésében, a betegségek iránti fogékonyság növekedésében, a rosszabb tárolhatóságban, valamint a cukor- és keményítőtartalom csökkenésében jelentkezik. 1. ábra: Nitrogénhiány tünetek a bokrosodó őszi búzán (Patócs, 1989) A nitrogént a növények nitrát- és ammóniumion formában veszik fel a talajból. A két forma felvétele között jelentős különbség nincsen. Az egyes formák kimosódási ütemét vizsgálva azonban megállapítható, hogy a nitrátion kilúgzási veszteségei az ammóniumion-formánál általában nagyobbak. Amennyiben a nitrogént a vegetatív fejlődés elemének tekintettük, úgy a foszfor a generatív fejlődés makroeleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energiaháztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a termésképzés szempontjából alapvető. A hiánya esetén fellépő általános anyagcserezavar következtében lassul a fehérje- és cukorképzés, gyengül a keményítőszintézis. A foszforhiány hatására romlik a növény vízháztartása és az alsó, idősebb levelektől induló vöröses elszíneződés, sárgulás, majd végül elhalás figyelhető meg az állományon (2. ábra). Az elégtelen foszforellátás következtében késleltetetté válik a virágzás és az érés is. Nem csak a foszfor hiánya, hanem annak többlete is káros következményekkel jár. A foszfor túladagolása jelentős tápelem aránytalanságokhoz vezethet. A P – Zn antagonizmusból adódóan foszfortöbblet esetén állományaink relatív Zn, hiányával kell számolnunk, aminek jelentős termésveszteség és minőségromlás lehet a következménye. 2. ábra: Foszforhiányos kukoricanövény Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazságstressztől. Hiánya sokszor nem azonnal jelentkezik az állományon, de jelentős terméscsökkenést eredményezhet. A növények elégtelen kálium ellátottsága következtében csökken az ellenálló képességük, valamint aránytalanul megemelkedik a párologtatásuk, ami levélcsúcsaik, levélszéleik hervadását, elhalását eredményezi (3. ábra). 3. ábra: Káliumhiányos kukoricanövény A negyedik esszenciális makroelemről, a kénről eddig jobbára csak mint az egyik legfontosabb környezetszennyező elemről volt információnk. Az ipari, valamint a közlekedésből származó kénemisszó csökkenésének hatására, valamint a kísérősó-mentes műtrágyák használatának következtében azonban napjainkra már számos területen hiányával kell számolnunk. A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége, romlanak a termés minőségi, valamint mennyiségi mutatói. A kén hiányára legerőteljesebben a keresztesek reagálnak (4. ábra). A kénhiány következtében csökken a növények ellenálló képessége és gombás fertőzések jelennek meg az állományban. A repce virágai „kifehérednek”, a megporzás hatékonysága romlik. Az egyértelmű terméscsökkenés mellett jelentős minőségromlással is számolnunk kell. 4. ábra: A kénhiányos repce „virágfehéredése” A kalászosok (őszi búza) kénhiánya eleinte csak nitrogénhiányra utaló foltok formájában jelentkezik a tábla lazább talajú területein (5. ábra). A hiány következtében aszálykárra utaló tünetek jelennek meg a növényeken, majd gombás fertőzések gyengítik tovább az állományt. Az elégtelen kéntáplálás hatására tágul az őszi búza N:S aránya, ami a belőle készült liszt sütőipari tulajdonságainak jelentős romlásához vezet. 5. ábra: Nitrogénhiányra utaló foltok a kénhiányos őszi búza állományban A kijuttatandó műtrágyamennyiség meghatározásánál két alapvető összefüggést kell szem előtt tartanunk. Ezek közül az egyik Liebig „minimum törvénye” (6. ábra), a másik pedig a csökkenő határhozam elve. 6. ábra: Liebig „minimum-hordója” A kijuttatandó tápanyagmennyiség kiszámításához a növény adott terméssel kivont tápelem-szükségletének ismerete mellett elengedhetetlen a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározása is. A terméssel a talajból kivont tápanyagmennyiséget annak ellenére, hogy a különböző tápelemek koncentrációját a növény genetikailag meghatározott tulajdonságain túl a környezeti tényezők is igen jelentős mértékben befolyásolják, a növények fajlagos hatóanyag igényével írhatjuk le (1. táblázat). A fajlagos hatóanyag igényt a várható termés mennyiségével (t ha-1) beszorozva az állomány 1 hektárra vonatkoztatott tápelem-igényét kapjuk. 1. táblázat: Termesztett növényeink fajlagos hatóanyag igénye (kg t-1) (Sarkadi, 1975) Növény Igény kg t-1 Nitrogén Foszfor Kálium Őszi búza 25 10 18 Őszi árpa 27 10 26 Tavaszi árpa 24 10 22 Kukorica 22 9 20 Napraforgó 50 30 150 Repce 50 25 40 Cukorrépa 4 1,5 6 Silókukorica 2,5 1 3,5 Mák 50 50 40 Tarlórépa 2 2,5 4 A tápanyagellátás tervezése során ezt a növény által a talajból kivont tápanyagmennyiséget vetjük össze a talaj kémiai vizsgálatokkal meghatározott tápanyag szolgáltató képességével. A talajok tápanyag szolgáltató képességét számos tényező befolyásolja. A genetikai talajtípus a talaj szerkezetén keresztül alapjaiban meghatározza a talaj víz – levegő – és hő gazdálkodását, illetve ezeken keresztül annak mikrobiológiai aktivitását. A talajok mikrobiológiai tevékenysége pedig a tápanyag feltáródási folyamatok szabályozása által tölt be jelentős szerepet a talaj tápanyag gazdálkodásában. A genetikai talajtípusokat a MÉM-NAK (1979) a talajtermékenységet kialakító, a növénytermesztést és a tápanyag érvényesülését befolyásoló tényezők figyelembe vételével 6 szántóföldi termőhelyi kategóriába soroljuk. Az egyes szántóföldi termőhelyeket és fontosabb jellemzőiket a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat: Szántóföldi termőhelyek (MÉM-NAK, 1979) Szántóföldi termőhely Jellemző tulajdonságai I. Csernozjom talajok Mély termőréteg, jó hő-, víz- és levegőgazdálkodás II. Barna erdőtalajok Jó tápanyag-, víz-, levegő- és hő gazdálkodás III. Kötött réti és glejes erdőtalajok Jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-szolgáltató képesség. Nagy víztartó képesség, kevés CaCO3 IV. Homok- és laza talajok Könnyű mechanikai összetétel, kevés kolloid, kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség V. Szikes talajok Szántóföldi művelés alatt állnak, kedvezőtlen fizikai és kémiai tulajdonságok, rossz tápanyag-hasznosító képesség, rossz vízgazdálkodás VI. Sekély termőrétegű, vagy erősen erodált lejtős talajok 50 cm-nél vékonyabb termőrétegű talajok. Tárolt víztartalmunk csekély Mivel a különböző szántóföldi termőhelyekhez tartozó tápanyag ellátottsági kategóriák sok esetben jelentős különbséget mutatnak, a szántóföldi termőhely ismerete a talaj tápanyag szolgáltató képességének meghatározásánál elengedhetetlen. Általánosságban szántóföldi termőhelytől függetlenül talajaink tápanyag szolgáltató képességét a következő oldható hatóanyag tartalmaktól tekinthetjük kedvezőnek (3. táblázat): 3. táblázat: Iránymutató talajaink tápanyag ellátottságának megítélésére Tápelem Megfelelő ellátottság CaCO3 2,5-15 % Humusz 2,5 % - tól AL-P2O5 120 mg kg-1 AL-K2O 180 mg kg-1 nKCl-Mg 90-120 mg kg-1 EDTA-Zn 2,5 mg kg-1- tól EDTA-Cu 2,5 mg kg-1- tól EDTA-Mn 30 mg kg-1- tól A talaj tápanyag szolgáltató képességének, valamint a termesztett növény tápanyagigényének ismerete alapján nyílik módunk a kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiség meghatározására. A gyakorlatban számos módszer és modell áll rendelkezésünkre a konkrét adagok minél pontosabban történő meghatározására. Ezek közül az 1980-as években használt MÉM-NAK, valamint az 1990-es évek végén elkészült MTA-TAKI – MTA-GKI tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszer az amely kísérleti eredményekkel a leginkább alátámasztott. A két rendszer közötti különbség lényegében az, hogy míg a MÉM-NAK a növények tápanyagigényének kielégítse mellett a talaj tápanyagtőkéjének gyors emelését célozza meg, addig az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer az elmúlt időszak kutatási eredményei alapján többnyire kisebb műtrágyaadagok kijuttatásával biztosítja a gazdaságos termésszintek elérését. A két rendszer közötti különbséget a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat: Az intenzív tápanyagellátást biztosító, illetve a hosszú távon fenntartható tápanyag ellátási szaktanácsadási rendszerek filozófiájának összehasonlítása (Csathó – Árendás – Németh, 1998) Intenzív tápanyagellátás (MÉM-NAK Kék füzet) Hosszú távon fenntartható, környezetkímélő trágyázási rendszer irányelvei (MTA TAKI – MTA-MGKI) Maximális termésszintre való törekvés Gazdaságos termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél A növény trágyázása a cél Jó-igen jó talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Közepes talaj P,K ellátottság elérése, majd fenntartása a cél Gyors talaj P,K feltöltés Lassú talaj P,K feltöltés Minden évben P,K trágyázás A vetésforgó P,K trágyázása (periodikus P,K trágyázás, GATE KI Kompolt) P,K trágyázás minden talaj P,K ellátottsági szinten P,K trágyázás csak közepes és annál gyengébb talaj P,K ellátottsági szinteken Nagyobb talaj tápelem ellátottsági határértékek Kisebb talaj tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak A két rendszer különbségei alapján hazai körülmények között a gazdálkodók többségének anyagi helyzetét is figyelembe véve a talaj tápelem készletének feltöltése helyett a növények tápelem-igényének kielégítésére kell törekednünk. Erre az MTA-TAKI – MTA-GKI rendszer kiválóan alkalmas. A rendszer célja a növény N-igényének minél pontosabban történő kielégítése mellett a talajok foszfor és kálium szolgáltató képességének a megőrzése. A kijuttatandó tápanyag mennyiségek nem a maximális termést, hanem a legnagyobb nettó jövedelmet elérő termésszint elérését célozzák meg. A fenti eljárásokkal meghatározott műtrágya hatóanyag igényt azonban bizonyos esetekben korrigálnunk szükséges. A leggyakoribb korrekciós tényezőket az 5. táblázat tartalmazza. 5. táblázat: Korrekciós tényezők a tápanyagellátás tervezése során Nitrogén (kg ha-1) Foszfor (kg ha-1) Kálium (kg ha-1) 10 t közepes minőségű almos istállótrágya 1. évben 20 20 40 10 t közepes minőségű almos istállótrágya 2. évben 15 15 20 Egyéves pillangós 30 - - Évelő pillangós 1. évben 50 - - Lucerna után a 2. évben további 30 - - Kukoricaszár (t szemtermésre) - - 5-10 Gabonaszalma (t szemtermésre) - - 5-10 Napraforgó (t kaszattermésre) - - 20-30 A kijuttatandó műtrágya mennyiségének meghatározásánál tartsuk szem előtt, hogy az új tudományos eredmények alapján nem törvényszerű a három makro tápelem (N ,P, K) azonos évben történő kijuttatása az állomány alá! A kijuttatandó hatóanyag mennyiségének meghatározása mellett a megfelelő műtrágyaforma megválasztása is alapvető jelentőséggel bír a tápanyagellátás tervezése során. Környezetvédelmi szempontból is jelentős annak az ismerete, hogy a különböző hatóanyag-formák hatásmechanizmusa, kimosódási veszteségei nagy eltérést mutatnak. A műtrágyák oldékonysága, savanyító hatása, kísérőelemei így alapjaiban meghatározzák azok alkalmazásának feltételeit az egyes kultúrák különböző fenológiai szakaszaiban. A műtrágya-forma megválasztásánál a hatóanyag tartalom, valamint az ár viszonya mellett a szórásegyenletesség szempontjából fontos kiszerelésre, valamint a különböző műtrágyák keverhetőségére is figyeljünk oda! Az összetett műtrágyák helyett használjunk inkább egy hatóanyagú műtrágyákat, mivel segítségükkel könnyebben biztosíthatjuk termesztett növényeink arányos tápanyagellátását. Harmonikus növénytáplálást csak az adott területre jellemző talaj- és növényvizsgálati eredményekre alapozott átgondolt műtrágyázással érhetünk el. A műtrágyaforma megválasztásánál a következő fontosabb ismereteket tartsuk szem előtt: - Alaptrágyának inkább NH4+-iont tartalmazó műtrágyákat használjunk - Savanyú talajokon a lúgosan ható műtrágyák alkalmazását helyezzük előtérbe - Meszes, bázikus területeken a savanyúan ható műtrágyaféleségek használata lehet a célravezető (a különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformákat a 6. táblázat mutatja be) 6 táblázat: Különböző kémhatású talajokra javasolt műtrágyaformák (Pusztai – Molnár, 1984) Műtrágya megnevezése Hatóanyag-tartalom (%) Elsősorban javasolt területek pH KCl tartománya N P2O5 K2O CaO MgO Ammóniumszulfát 20,5 - - - - 7,6 felett Mészammon-salétrom 25-28 - - 17-20 2 * Dolomitammon-salétrom 25-28 - - 10 - * Ammónium-nitrát 34 - - - - 6,5 felett Karbamid 45-46 - - - - 5,0-8,0 Nitrosol-28 28 - - - - 5,6 felett Hidronit-80 30 - - - - 5,6 felett Szuperfoszfát (gran) - 18 - 25-30 - 5,0 felett Szuperfoszfát (por) - 18 - 25-30 - 6,0 felett Magnézium-szuperfoszfát - 18 - 25-30 2,5 5,0 felett Triplefoszfát - 46 - 10 - * Hiperfoszfát - 29 - 48 1 5,5 alatt Lágy nyersfoszfát - 29-32 - 42-50 - 5,5 alatt Kálium-klorid - - 40 - 2 5,0 felett Kálium-klorid - - 50 - 1 5,0 felett Kálium-klorid - - 60 - - 5,0 felett Káli-kamex - - 40 - 4 6,0 alatt Kálium-szulfát - - 50 - 1 5,0 felett *=bármilyen kémhatású talajon - A nitrogéntrágyát megosztva juttassuk ki a növényállomány alá - A foszfor, valamint a kálium trágyákat ősszel, alaptrágyázáskor dolgozzuk a talajba - A nitrogéntrágyát kijuttatás után lehetőleg azonnal, sekélyen dolgozzuk be a talajba - Fejtrágyának NE használjunk karbamidot! - Répa alá kálisó; szőlő, burgonya alá kálium-szulfát formájában pótoljuk a káliumot - A foszfor-, valamint a kálium pótlására a vegetációs időben jól oldódó, komplex műtrágyákat alkalmazzunk - Mikroelem hiány esetén használjunk mikroelem tartalmú műtrágyákat - A vegetációs időben, különösen aszály esetén lombtrágyázzuk állományainkat, hiszen a megfelelő időben elvégzett lombtrágyázás kiemelkedő hatást eredményezhet! A kijuttatandó műtrágyamennyiség, valamint a műtrágyaforma meghatározása mellett a kijuttatás idejének megválasztása is alapvető tényezője a sikeres tápanyagellátásnak. A trágyázás idejének meghatározásakor a növény tápanyag felvételi dinamikájának és a trágyaanyagok talajban történő átalakulási, kimosódási, megkötődési folyamatainak ismeretében arra törekedjünk, hogy a kijuttatott tápanyag minél nagyobb hányada hasznosuljon a növény fejlődése során. A környezetvédelmi előírásokat is szem előtt tartva a kijuttatás idejének megválasztásakor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: - Igyekezzünk a kimosódási veszteségeket a minimálisra csökkenteni - Csökkentsük a nem harmonikus táplálásból adódó veszteségeket - A számított foszfor, valamint a kálium hatóanyag teljes mennyiségét ősszel juttassuk ki a területre - A nitrogén kimosódási veszteségeinek csökkentése érdekében a számított nitrogén hatóanyag igénynek csupán 30-40 %-át juttassuk ki ősszel, a többit tavasszal (1-3 menetben) - Fagyott területre trágyát kijuttatni tilos! - Hóval borított területre trágyát kijuttatni tilos! - Belvizes területre trágyát kijuttatni tilos! - A foszfor, valamint a kálium műtrágyákat igyekezzünk egyből a gyökérzóna mélységébe juttatni - A nitrogén műtrágyákat ne dolgozzuk be a talajba túl mélyen - A jobb feltáródás érdekében korán lekerülő elővetemények után célszerű lehet a tarlóhántással egy időben történő foszfor-, valamint kálium műtrágyázás is - Megkésett alaptrágyázás esetén tavasszal könnyen oldódó komplex műtrágyákat juttassunk ki a területre - Mikroelem hiány esetén termesztett növényeink kiegyensúlyozott tápanyagellátásának biztosítása érdekében a talaj- és a lombtrágyázás együttes alkalmazása javasolt - A fejtrágyázást igyekezzünk közvetlen eső előtt elvégezni - Tartsuk szem előtt, hogy jobb lesz a fejtrágyázás hatékonysága, ha a kijuttatott műtrágyát sekélyen a talajba dolgozzuk. Hazánk legnagyobb volumenben termesztett növényének, az őszi búzának a tápanyagellátását a 7. ábra segítségével foglaljuk össze. A talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint a kálium műtrágya teljes mennyiségét ősszel, alaptrágyázás formájában juttassuk ki a területre. Laza talajon a kimosódás veszteségeinek csökkentése érdekében a kálium 70 : 30%-os megosztott kijuttatása is indokolt lehet az őszi : tavaszi időszakban. A foszfor és a kálium teljes mennyiségének az őszi alapműveléssel egy időben történő kijuttatásától csak intenzív termesztés esetén térjünk el! Ebben az esetben ugyanis – amennyiben azt a rendelkezésre álló géppark lehetővé teszi - szóba jöhet a foszfor, valamint a kálium egy részének tavaszi, könnyen oldódó komplex formában történő kijuttatása is. 7. ábra: Az őszi búza tápanyagellátásának sémája Az őszi nitrogén kijuttatásával bánjunk óvatosan! Általános irányelv, hogy a talajok fizikai féleségétől, minőségétől függően a nitrogén mintegy 30-60%-a, de maximum 50 kg juttatható ki ősszel, alaptrágyaként. A fennmaradó nitrogén mennyiséget tavasszal, fejtrágya formájában célszerű kiadni az állomány alá. Környezetvédelmi és növénytermesztési megfontolásból jó humusz ellátottságú talajokon tekintsünk el az őszi nitrogéntrágyázástól és a szükséges mennyiséget tavasszal, több menetben végzett fejtrágyázással pótoljuk! A fejtrágyázási megoldások sokfélék lehetnek (szilárd, folyékony, szuszpenziós). Közös céljuk azonban a búza dinamikus tápanyagigényének a kielégítése a növény gyökérzetén keresztül. Fejtrágyázásra leginkább a gyors hatású (NH4+, valamint NO3-) iont tartalmazó műtrágyák alkalmasak. Ezek közül is a gyors hatás eléréséhez a nitrát-forma használata javasolható (ammónium-nitrát, kalcium-nitrát). Az ammónium-szulfát nitrogéntartalma lassabban válik a talajban a növények számára felvehetővé. Folyamatos feltáródása révén inkább az alaptrágyázás műtrágyája. Könnyen felvehető kéntartalmánál fogva azonban a növények kénigényének fedezésére kitűnően alkalmas ez a trágyaféleség. A fejtrágyázásnál kerüljük a karbamid alkalmazását! A talaj felszínére juttatott és nem bedolgozott karbamid ugyanis a levegő páratartalmával, valamint a csapadékkal reagálva bomlik és N-tartalmának jelentős része ammónia formájában a légkörbe illanva hasznosítatlanul elvész. A fejtrágyázás idejével, számával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Általános érvényű megállapításként azonban fogadjuk el, hogy az első fejtrágyázás ideje az őszi búzánál a bokrosodás időpontjában aktuális. Ez az időszak tél végére, kora tavaszra esik. A kijuttatásnál vegyük figyelembe, hogy hóra, fagyott területre ne juttassunk ki műtrágyát, valamint a talajtaposást igyekezzünk a minimálisra csökkenteni! A második fejtrágyázás ideje a búza szárba indulásának időpontjára tehető, a harmadik fejtrágyázás elvégzése a virágzás kezdetén indokolt. A két-három részletben (20-40 kg ha-1 kezelésenként) adott nitrogénnel nagyon jól lehet igazodni a búza tápanyagigényéhez, mely a termés növekedése mellett annak sütőipari paramétereiben is szignifikáns pozitív változásokat eredményez. A többszöri kijuttatás azonban többletköltséget jelent a gazdálkodó számára, melyet a várható árbevétel nem minden esetben képes kompenzálni. Számos esetben a harmadik fejtrágyázás nem hozza a várt eredményt, mivel szárazságra hajló éghajlatunkon (kellő bemosó csapadék hiányában) a fejtrágya érvényesülése bizonytalan. Fenti megfontolások alapján a három részletben megosztott fejtrágyázás elsősorban a következő terülteteken javasolható: - laza talajú területeken, - nitrogénnel gyengén ellátott területeken, - csapadékos időjárás (klíma) esetén, - intenzív fajtákkal történő, nagy műtrágyaadagokkal végzett intenzív termesztésnél. Minden más esetben a költségek minimalizálása érdekében célszerű lehet harmadik fejtrágyázás elhagyása, illetve az egyéb aktuális növényvédelmi munkákkal való összekapcsolása. A második és a harmadik fejtrágyázás mikroelemekkel gazdagított UAN oldatos levéltrágyázással váltható ki az aktuális növényvédelmi munkákkal kapcsoltan. A levéltrágyázás hatékonysága, különösen aszályos évjáratokban messze meghaladja a talajon keresztül végzett tápanyagellátás sikerét, hiszen a levélen keresztül adott tápanyagokat a növények még nagy szárazság esetén is könnyen felvehetik. Jegyezzük meg azonban, hogy a lombtrágyázás csak a technológiai utasítások betartása esetén lehet valóban eredményes! A nem megfelelő módon és időben végzett beavatkozásnak az állomány jelentős mértékű károsodása lehet a következménye! Az egyes kezelések pontos adagjainak meghatározásában a műtrágyázási terv keretszámai csak tájékozató jellegűek. Intenzív gazdálkodás esetén mindenképpen javasolható a szóban forgó fenológiai szakaszokban kiegészítő talaj-, valamint növényvizsgálatok elvégzése is. Gyakorlati oldalról a jó alkalmazkodóképességű, maximum 5 t ha-1 körüli teljesítményre képes fajta esetén, jó N-szolgáltató, magas humusztartalmú talajokon elégedjünk meg a bokrosodáskor elvégzett fejtrágyázással! Ennek során az általánosan alkalmazott pétisó formájában kijuttatott nitrogén NH4+-ionjainak az agyagkolloidok felületén történő megkötődése egyúttal tartós nitrogénforrást is jelent a búza későbbi fenológiai szakaszai számára. A szántóföldön termesztett növények közül a kukorica tápanyagszükséglete a legnagyobb. Tápanyagellátását a 8. ábra mutatja be. A kukorica nagy tápanyagigénye nem teszi lehetővé az alaptrágyázás elhagyását. Az őszi alaptrágyázás alkalmával juttatjuk ki a számított foszfor, valamint kálium igényének teljes mennyiségét. Figyelembe véve, hogy a foszfor a talajban ott marad, ahová azt kijuttattuk, célszerű azt mélyműtrágyázással közvetlenül a gyökérzónába juttatni. A foszfor adagok meghatározásakor ne feledjük, hogy a talaj kedvezőtlen kémhatása esetén (pH 5,5 alatt, illetve 7,0 felett) a foszfátok oldékonysága korlátozott! Az őszi alaptrágyázás során a kimosódási veszteségek csökkentése érdekében kerüljük a nitrogén kijuttatását! 8. ábra: A kukorica tápanyagellátásának sémája A kukorica nitrogén trágyázását legkorábban tavasszal, közvetlenül a vetés előtt kezdjük csak el! A tavaszi kijuttatás egyfelől csökkenti a kimosódásból származó veszteségeket, másfelől javítja a növényzet nitrogénhasznosítását. A kukorica nitrogén táplálása során vegyük figyelembe, hogy a növény nitrogén felvétele későn kezdődik meg. A kukorica teljes nitrogén igényének csak mintegy 15%-át veszi fel júniusig, a növény 8 leveles állapotáig. Ez az időszak egyben a talajok mineralizációs tevékenységének maximumával esik egybe, és így különösen jó humusz ellátottságú területeken a talajok természetes N-szolgáltató képessége sokszor teljes egészében képes fedezni a fiatal növény igényét. Amennyiben lehetőségeink engedik, a jó humusz ellátottságú, kedvező tulajdonságú talajokon vetés előtt, illetve startertrágyaként csak annyi nitrogént juttassunk ki a területre, amennyi a fiatal növény fejlődéséhez éppen szükséges. Ez a mennyiség gyakorlatilag 40-50 kg ha-1 hatóanyagnak felel meg. A kukorica késői magas nitrogénigénye a számított nitrogén mennyiség megosztását kívánja. A fennmaradó nitrogénmennyiségek kijuttatása így fejtrágyázással javasolható. A fejtrágyázás során vegyük figyelembe, hogy az egyszerre kijuttatott nitrogén mennyiség ne haladja meg a 80 kg ha-1 értéket. Amennyiben aszályos évjárat várható, és a fejtrágyaként kijuttatott nitrogén műtrágya hatékonysága korlátozott, a tavaszi, egy menetben történő alaptrágyázás célravezető lehet. Ennek során a talaj becsült nitrogén szolgáltató képességét is figyelembe véve helyezzük előtérbe a lassan ható műtrágyaformák felhasználását. A kukorica harmonikus tápelem ellátását a fenti megoldások mellett különösen mikroelem hiány esetén levéltrágyázással célszerű biztosítanunk. A levéltrágya szerek kijuttatása a növénytermesztési technológiától függően összeköthető a kukorica növényvédelmi, valamint egyéb kezeléseivel. A növényeket először 6-8 leveles állapotban, majd 2-3 hét elteltével 1-2 alkalommal célszerű permetezni. Jegyezzük meg, hogy erőteljes tápelem hiány esetén a levéltrágyázás önmagában nem elegendő a probléma megszűntetésére! A kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére startertrágyázás javasolható. A startertrágyázás elsősorban a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású, lassan felmelegedő és alacsony tápelem tartalmú talajokon ajánlható. Alkalmazásával biztosítható a gyenge, felszíni gyökerekkel rendelkező növényke N, P, K tápelemekkel való harmonikus ellátása. A startertrágyázás tervezése során a talajvizsgálati eredményeket is figyelembe véve, könnyen oldódó, komplex műtrágyák használata javasolt. A startertrágyázás során a a műtrágyát külön adagoló szerkezettel és csoroszlyával juttatjuk ki a sorba. A gépet úgy állítsuk be, hogy a csírakárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a kivetett kukoricaszemek alá és mellé 5-5 cm-re kerüljön! A cukorrépa sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel a fejlődése során. Nitrogénigénye különösen a kezdeti fejlődés fázisaiban magas. A legnagyobb nitrogénfelvétel a növény tenyészidejének 60-80. napja körül várható. Ezt követően a növény relatív nitrogénfelvétele csökken és a tenyészidő végéig alacsony marad. A cukorrépa foszfor és kálium felvétele a nitrogénnél egyenletesebben alakul. A cukorrépa egy tonna terméssel kivont tápelem tartalma N: 3,5 kg; P2O5 : 1,5 kg, K2O : 5,5 kg, MgO : 1,5 kg. Tápanyagellátásának sémáját a 9. ábra mutatja be. A megbízható cukorrépa termések elérésének alapfeltétele megfelelő talajszerkezeten alapuló talajélet fenntartása. Ez az elővetemény szakszerűen elvégzett istállótrágyázásával (30-50 t ha-1) biztosítható a legjobban. 9. ábra: A cukorrépa tápanyagellátásának sémája A cukorrépa nitrogéntrágyázásának alapja az ősszel, valamint tavasszal elvégzett talajvizsgálatokon alapul (Nmin). A kijuttatás tervezésénél azonban tartsuk szem előtt, hogy a répa számított nitrogénigényének csak maximum 30-40%-át juttassuk ki az őszi alaptrágyázással, a fennmaradó nitrogén mennyiségeket tavaszi starterkért, valamint fejtrágya formájában adjuk ki az állomány alá. Kis nitrogénigény esetén az őszi nitrogéntrágyázástól el is tekinthetünk. Ügyeljünk rá, hogy a túlzott nitrogéntáplálás jelentősen rontja a cukorrépa minőségi mutatóinak alakulását! A cukorrépánál különösen igaz a mondás: „ Jóból is megárt a sok”. A cukorrépa foszfor, valamint kálium igényének fedezésére a számított hatóanyag mennyiség őszi alaptrágyaként való kijuttatása javasolható. Laza talajokon, a kálium kimosódási veszteségeinek minimalizálására indokolt lehet a kálium őszi : tavaszi 70 : 30 arányú megosztott alkalmazása. Kerüljük a kálium nagy mennyiségben történő tavaszi kijuttatását, mivel a KCl (kálisó) műtrágyák jelentős klórtartalma csírakárosító hatású! A cukorrépa tápanyagellátásánál a három legfontosabb makroelemen kívül ne feledkezzünk meg a Ca, Mg, S, valamint a B, Zn, és a Cu esetleges pótlásáról sem! A lombtrágyázás tervezése során tartsuk szem előtt, hogy a növény késői vegetációs periódusaiban (augusztus) a levélen keresztül történő tápanyagpótlás hatékonysága jelentősen romlik. A repce tápanyagellátását a 10. ábra szemlélteti. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerűen végzett őszi alaptrágyázás. Ősszel juttassuk ki a repce alá a talajvizsgálati eredmények alapján meghatározott foszfor, valamint kálium hatóanyag teljes mennyiségét, illetve a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! A nitrogén túladagolását kerüljük, hiszen az az állomány „túlnövéséhez”, a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, aminek jelentős téli kiritkulás lehet a következménye. A három ismert makroelemmel végzett trágyázáson túl ne feledjük, hogy a repce kénigényes növény! A repce által 1 hektárról évente kivont kénmennyiség mintegy 40-70 kg, melynek pótlása már hazai körülmények között is indokolt lehet. 10 . ábra: A repce tápanyagellátásának sémája A repce tápanyagellátása során keressük a műtrágyagyárak által a keresztesek alá már széles körben ajánlott kéntartalmú műtrágyákat! A repce fejtrágyázását megosztva célszerű elvégezni. A számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Alacsony tervezett termés, vagy hiányos állomány esetén a második fejtrágyázástól környezetvédelmi, illetve gazdaságossági okokból tekintsünk el! Aszályos évjáratban különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett (N, P, K, S, Mg, B, Zn, Cu,) lombtrágyázás igen hatékony és olcsó eszköze szárazságra hajló éghajlatunknak, ezért használjuk ki az általa adott lehetőségeket!

  • Trágyaszórás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #95 hozzászólásra jaja{:cowboy:} Van itt fliegl szórós cimbora azthiszem 10ezer egy kör vele, de elkezdtek termelni komolyabban volt sok őszi aratnivaló is aztán nemértek volna ide. Gondolkodtam, hogy egy t88-ast venni kellene de nemtudom van e még megbízható jó belőle, egyik srác az 5455-el elszórogatta volna másik rakodott volna. De ittis rengeteg meló volt aratás talajkészítés búzavetés megint aratás szártás szántás lazítás... idén nemlesz moresz szórót venni pedig idén ha normális ősz lenne a két öregebb traktoros elhordozták volna a két nagygép megcsinál minden talajt már nemkellessz kisgéppel germózni. Mondjuk itt csak juhtrágya van ami szalmásabb történet inkább nem olyan tömény mint egy szárnyastól való trágya de ez is valami. Egyik 10hektáros táblára került ki ilyen 2007-ben nagy repce árvakelésre, sajnos ezt kiverte az eső és térgyig ért ősszel amikor lelett szórva 500mázsával még ezt leszántottam folyamatosan a szóró után és utána olyan jó kukorica volt benne hogy ihajj! Azóta is adja rendesen igaz pihent vízalatt 2010-ben is egy kicsit{:nonono:}

  • Terményszárító és kapcsolódó berendezései » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | agrozsolt

    Sziasztok! Bocsi, csak nálunk 3 gyerek van és 21 óra után csönd van. Szóval Nem ez volt a legolcsóbb, de ki merem jelenteni, hogy az egyik legjobb technológia. Van tisztitó, 3 rostás Mh-200-as, nagyon jó. A porleválasztás fantasztikus, a Hevesgép díjat is nyert ezzel a HC-20-as porleválasztó ciklonnal. A termény egyáltalán nem poros, a törtszem sem és teljesen tiszta is. A porkibocsátása 25 mg/m3 ( 150 mg/m3 a htáréeték ). Szóval mi megvaygunk nagyon ekégedve vele. Sajátba 150 ha kukorica szokott lenni, de van szója, napraforgó, repce, árpa és búza is. Bérmunka szokott lenni bőven, mert mindenkinek nagyon tetszik a technológia minőségi munkája ( nincs repeddezett szem, nem poros, stb.). Mi 50 Ft/vízfok / q-ért csináltuk.1750 Ft/tonna-ért tisztítottunk kukoricát. Nálatok milyen díjak voltak? Van ilyesmi szárító és tisztítótok? Tervben esetleg? Bármiben szívesen segítek, ha kell, csak írjatok. Szanberg, te mennyi földön gazdálkodsz? Látom jól képben vagy, mert akad egy-két fura alak itt a fórumon. Üdv.! {:thumbup:}{:thumbup:}

  • Terményszárító és kapcsolódó berendezései » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | szanberg

    Válasz #376 hozzászólásra Szia. 600 hektár felett egy kicsivel a történet nálunk és 150-180hektár kukorica szokott ittis lenni 120-150napraforgó, szója most jött be tavaly idén 40-50 hektár között lesz. Búza 100körül repce is ennyi megmég apróságok is mindig vannak. Nemlesz itt fejlesztés mert nincs rá keret. Nekünk egy szakaszos üzemű hevesgépes torony van. Munkaminőségre ez is kiváló viszont nagyobb az önköltsége mint a folyamatosnak azért. Hát itt a maszek meló áltaában mindegyik haver rokon cimbora így nemis nagyon variálok. Szárítási díjj alatt egybe veszek mindent és 80ft/víz%/q kitárolás betárolás minden belefér ebbe, nincs rajta nagy biznisz egyébként, kiszámoltam egy szomszédos cégnél mennyibe került gyik ismerősnek a szárítás. Átszámítottam úgy mint ahogy én csinálom hogy mindent rávetítek a szárítási díjjre egykalap alatt és 110felé jött ki, na ott fogtak rajta rendesen. Ha egyszer helyreállunk és esetleg még valami pítéssel járó beruházás fejlesztés pályázat akármi is lenne akkor előrrébb lépnék ilyentéren. Magtár szárító betároló placc erre tető puffer ilyesmi kellene de ilyen árak mellett szerintem a szárító megmaradna később is, ezek a "sallangok" is betyár drágák. de majd egyszer!!! ja és Claas ranger homlokrakodónk van, csak régebbi mint a tiétek, ez még a 907-es régi mechanikus huszonéves történet igazi strapás állat

  • Életképek a gazdálkodás mindennapjairól » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Gergő87

    Én ahol a repce nem kelt ki biztos nem fogok sza..orzni vele.Megy bele a kukorica direktbe aztán kap 3-4liter fozátot egy kis nitrosollal és ennyi.Víz meg őrzésnek is jó lesz meg amúgy is olyan sima a talaj mint az asztal.Mire kikel a kukorica a gaz már eltakarodik. {:thumbupcool:}

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Fagykár a repcében Az elmúlt napok fagyos hajnalainak hatása megmutatkozik a repcéken. Az ország bizonyos részein a -6°C-ot is elérte a hőmérséklet. Az alacsony hőmérséklet, a fagyos periódusok a repcét az érzékeny fejlődési szakaszában érte. Az általánosan megfigyelhető kép, hogy a repce főszára felhasadt, 3-4cm-től akár 10-20cm hosszan is. Elsősorban a korán induló repce fajták/hibridek érintettek, azok, ahol a főszár intenzív növekedése már megindult, a szállító szövetek vízzel telítettek. 20120411 011.jpgAhogy a képen is jól látszik, a növény belső szállító szövetei, ahol a víz nagyobb arányban volt jelen a növényben, megfagytak, a jég pedig nagyobb térfogatából fakadóan szétfeszítette a repce szárát (1. kép). Fontos megemlíteni, hogy a jól látható széthasadt szárak mellett megfigyelhető olyan szárfagyás is, mely csak akkor vehető észre, ha félbe törjük a szárat, itt a szállító szövetek részleges elfagyása figyelhető meg (a szövetek elbarnultak). Bizonyos esetekben, ahol a fagykár kisebb volt, a jég függőleges irányban terjedt a szárban, és egy szabályos henger alakú üreg képződött a szár belsejében (2. kép). 20120412 007.jpg 1.kép (Bajánsenye) 2. kép (Kisbajcs) Vegyük szemügyre az okozott kárt. Az igen fejlett állományokban, ahol a fagynak is jobban ki voltak téve a táblák, ott sem érte el a megfigyelhető fagykár az állomány 20%-át - azok szárak, melyek nem repedtek fel, ebben a gyorsan fejlődő szakaszban gyorsan pótolják az elfagyott szöveteket. A felrepedt szárak csak a növény fő szárát érintik, mely korábbi megfigyelések alapján a termés 30%-t adja. Az oldalhajtások, és az elágazások zöme nem szenvedett kárt, a növények gyökérnyak feletti 6-7cm-es része teljesen ép (3. kép). 20120411 008.jpg. A repce fejlődési ereje az ép részekre fog összpontosulni, és ismerve a repce kompenzációs képességeit a terméskiesés nem lesz számottevő. Korábbi évek megfigyelései alapján, az egészségesen tartott állományokban a terméskiesés 5-10% volt a fagyási tünetek után. A fentiek alapján azonban nem nyugodhatunk meg teljesen, mivel azok a növények, melyeknek a szára a fagy hatására felrepedt, a potenciális fertőzési lehetőség a gombák számára. Azok a termelők, akik a gomba elleni védekezést már egy-két hete elvégezték metkonazol, tebukonazol hatóanyagú szerekkel, ott a védekezés hatástartama még kitarthat, akik a gomba elleni védekezés nem kezdték még meg, az állomány fejletlensége miatt, ott ajánlatos a fent említett szerek mielőbbi alkalmazása. A fejlett, még meg nem védett állományokban lehetőség nyílik a fungicidet strobilurinnal kiegészített szerek használatának előre hozására, melyekkel tovább segíthetjük a növények erőteljesebb fejlődését, a fagykár kompenzálására. Amennyiben valaki a strobilurin tartalmú szer kijutatásánál ragaszkodik a virágzás végén való alkalmazáshoz, de szeretné teljes biztonságban tudni az állományát, akkor egy fél dózisú tebukonazol is alkalmazható, de ekkor érdemes lehet számba venni a fehérpenész fertőzésének lehetőségét, és ennekVálasz #3291 hozzászólásra

  • Repce körkép » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | JDfan

    Válasz #218 hozzászólásra tavaly augusztus 30-a óta mikor földbe került a repce a tegnapi nappal bezárólag összesen 170mm,itt is nagy a víztelenség ilyen rosszak még a kalászosok nem voltak

  • Növényvédőszerek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kukaccsosz

    Hatással van az agyra az egyik gyakori növényvédőszer [origo]|2012. 05. 10., 16:54| Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer - állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal. A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben. "A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese. Más az agya a mérgező szerrel érintkezett gyereknek Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel (a szert az EU-ban már nem lehet rovarirtásra alkalmazni a háztartásokban). A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé a napokban. A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között. Bár a kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American. Az eredmények egybevágnak korábbi állatkísérletek eredményeivel. A rovarirtó szernek kitett patkányok agyában ugyanis szintén módosulásokat figyeltek meg - annak ellenére, hogy az állatokat az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által biztonságosnak ítélt dózisnál kisebb, tehát elvben egészségre nem káros mennyiségű szernek tették ki. Itthon méhpusztulást okozott a szer "Tavaly a klórpirifosz alkalmazásának szabályozását módosítottuk, ugyanis beigazolódott, hogy tömeges méhmérgezést okozott. A méhek pusztulása olyan repceföldekhez volt köthető, amelyeket korábban klórpirifosszal permeteztek. Ezért tavalytól a szer csak a repce zöld bimbós állapotáig alkalmazható, a virágport gyűjtő méhek védelmében virágzó állapotban már nem használható" - mondja Jordán László. A zöldségeken-gyümölcsökön is találkozhatunk a mérgező anyaggal A zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor bárki találkozhat ezzel a vegyülettel, csekély, ám mérhető koncentrációban. "A klórpirifosz úgynevezett kontaktszer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel" - mondja a NÉBIH elnökhelyettese. Egy szintén amerikai kutatásban igazolta azonban, hogy a kutatás ideje alatt biogazdaságból származó terményekkel táplált gyerekek vérében a klórprifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Amikor a gyerekek újra a megszokott, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, az említett mérgező anyagok szintje a vérükben ismét megugrott. Fontos tudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek felületén lévő klórpirifosz egy alapos mosással eltávolítható, ha pedig beltérben alkalmazzák a szert, a szellőztetés felgyorsítja a lebomlását. Ennek ellenére az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vizsgálja a szer használatának esetleges további korlátozását. Addig is, amíg a hatóságok korlátozzák a mérgező vegyületet, azoknak a családoknak, akik nem tudják megfizetni a drágább bio termékeket, a szakértők azt javasolják, hogy legyenek körültekintőek, és bő vízben mossanak meg minden zöldség-gyümölcsöt fogyasztás előtt. A klórpirifosz A klórpirifosz széles spektrumú rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, az EU-ban ma már nincs ilyen használatban. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz egy idegméreg, mely károsíthatja az agyi, idegrendszeri fejlődést. A klórpirifosz a hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője. 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt Magyarországon. Forrás: kockazatos.hu

  • Kinek milyen a repce illetve a búza? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ARES-826

    Válasz #4382 hozzászólásra Mire vert ki a víz, hogy kicsi a repce????????????{:lol:}{:lol:}{:lol:}{:lol:}{:lol:}{:lol:}{:lol:}

  • Aratás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazda001

    repce megvót, csodák nincsenek{:sweatdrop:}2 t/ha víz 8,7 ez az év ilyen, most néztem a heti előrejelzést, kukival nem sok gond lesz az ősszel{:wacko:}{:wacko:}{:wacko:}

  • Kukorica várhatóan........! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | lszabi

    Kukorica várhatóan RAGT OXXYGEN 380kg 27% 2x Milagro-Mustang 3kg mikramid/ha bedúrva Első kép 14ha egybe - így szép :) Kötött réti talaj. 2m magas, fekete méregzöld. Egy szál sem furulyázik, makk egészséges. Szerencsére még a berkét nem nyomja, remélem nem lesz semmilyen káros hatással a héten a nagy meleg a termésre. Megkapartam a földet, 2-3cm-nél már nedves volt. Pedig a héten csak 3-4mm esőt kapott. 2-3. kép másik darab (saját- dzsipóra úgyszint :D) 5ha homok. de nem ez a sivó, hanem valamilyen vörös (télen vettük ezt a darabot), és a felső 2-3cm betonkeményre szárad, nem engedi, hogy alatta kiszáradjon. ott még mindig nedves volt. ez is RAGT OXXYGEN, 4q 27%-el vetve, plusz repceföld, bízok benne. Itt sem furulyázik, szép egészséges 180cm magas. és itt elég volt egyszer vegyszerezni, azt is fél dózissal. Múlt héten lekötöttük, 4250+kompenzáció. 14% víz, 50Ft-ot elengednek mázsánként a szitálás, rostálásból. Szerda fele csinálok pár jobb képet.

Cégek

  • Brio-Massza Kft.
  • Fertilia Kft.

    A Fertilia Kft. a szántóföldi növények tápanyag-gazdálkodásának hazai szakértőjeként egyedi igényekre szabott műtrágyákat gyárt és értékesít. Saját gyártású műtrágyáink a Gramix NPK műtrágyánk, a növénykultúra specifikus, mikroelemmel ellátott Fertisol N oldataink, a kén és magnézium tartalmú granulált nitrogén műtrágyánk, a Perefert NPK szuszpenziónk, és Jégstopp termékünk, mely egy gyorsan ható jég- és csúszásmentesítő szer. Válassza növény specifikus ajánlatainkat, kalászos, repce, napraforgó és kukorica kultúrákra, vagy döntsön egyedi összetételű műtrágyáink mellett!

  • Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltató Zrt.
  • RAGT Vetőmag Kft.
  • Syngenta Magyarország Kft.

Hírek

További híreink

Videók

Galériák