Magyarországon a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézete és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársainak együttműködésében elsőként azonosították idehaza a mezei nyulakban pusztító új myxoma vírust, ami komoly aggodalomra ad okot a hazai vadgazdálkodásban.

Dr. Bende Attila, a Soproni Egyetem kutatója elmondta, hogy ez a betegség a legtöbb esetben végzetes kimenetelű, és gyorsan terjedhet a hazai nyúlpopulációban.


Veszélyes kórokozó, gyors terjedés

A myxomatózis régóta ismert betegség, de ezidáig a mezei nyulak esetében járványos betegséget nem okozott. A szúnyogok és más vérszívó rovarok által terjesztett kórokozó jellegzetes tüneteket okoz, kötőhártya gyulladást, szem körüli ödémát, gócos bőrelváltozásokat, valamint szintén ödémás elváltozást a végbél és az ivarszerv tájékán. A fertőzés emberekre nem veszélyes, de a nyulak esetében akár 90 százalék feletti elhullási arányt is eredményezhet.

A mixomavírust már 1959-ben kimutatták Magyarországon az üregi nyúlban, de most egy új, rekombináns törzs bukkant fel, amelyet először 2018-ban Spanyolországban észleltek. Vélhetően innen terjedt Ausztrián keresztül Magyarországra, és idén októberben már a Győr-Moson-Sopron vármegyei, majd az alföldi állományokban is jelen volt.

– A nemzetközi tapasztalatok szerint nagyon magas az elhullási arány, akár 90 százalékot is meghaladhat. A hazai vadgazdálkodási ágazatot ez súlyosan érintheti, hiszen tavaly több mint 157 ezer mezei nyulat hasznosítottunk, ebből 127 ezer került terítékre, 29 ezret pedig élő vadként értékesítettek – mondta a kutató.

Gazdasági és ökológiai hatás

Dr. Bende Attila szerint a mezei nyúl szerepe az agrár-ökoszisztémában sem elhanyagolható.

– A mezőgazdasági térség is élőhely, ahol a vadfajoknak – köztük a nyúlnak – helye van az ökológiai rendszerben.

A jelenlegi állomány már így is csak töredéke az egy évszázaddal ezelőttinek, és egy ilyen betegség akár helyütt az állomány összeomlást is eredményezheti.

Ez nemcsak gazdasági, hanem ökológiai probléma is, hiszen a táplálékláncban számos védett ragadozó, például a parlagi sas is a nyúlra támaszkodik – emelte ki.

A nyúl pusztulása az Alföld és a Kisalföld térségében kiemelt szakmai figyelmet érdemel, hiszen sok vadászatra jogosult megélhetése függ az apróvad-állománytól.

Járványhelyzet a küszöbön

– Az első tapasztalatok alapján bizonyos területeken már most komoly problémákat okoz a vírus, de a folyamat elején járunk. Már idehaza is voltak olyan helyek, ahol a terítékre került nyulak akár több mint 80 százalékánál észleltek tüneteket. Most még bízunk abban, hogy a hideg idő és a szúnyogok visszaszorulása lassítja a terjedést – fogalmazott a szakember.


A vírus terjedéséhez ideális volt az idei időjárás, és a szúnyoggyérítés visszafogottsága is közrejátszhatott a fertőzés felerősödésében.

– A szúnyoggyérítés inkább a lakott területeken hatékony, a vadászterületeken kevésbé. Emiatt a megelőzésben a legfontosabb a megfelelő állománysűrűség, emellett azonban az élő vad szállításának kérdéskörét is meg kell említeni, ami aggályos a vírus terjedése szempontjából – mondta Dr. Bende.

A védekezés kulcsa: megfigyelés és felelősség

A Soproni Egyetem és a NÉBIH célja a vírus előfordulásának feltérképezése és a veszteségek csökkentésére vonatkozó javaslatok kidolgozása.

– Megállítani a vírust nem lehet, de mérsékelni igen. Fokozottan figyelni kell a terítékeket, a tünetes egyedeket el kell különíteni, a tetemeket pedig biztonságosan, helyben kell elásni. Ha a fertőzés súlyosbodik, akár bizonyos területeken a hasznosítás korlátozását is meg kell fontolni – hangsúlyozta.

A kutató hozzátette: a házinyúl állomány vakcinázása, különösen a fertőzéssel érintett térségekben, kulcsfontosságú preventív lépés lehet.

A kutatók arra kérik a vadászokat és vadgazdálkodókat, hogy a gyanús vagy elhullott nyulakat jelentsék a Soproni Egyetem és a NÉBIH kutatócsoportjának a bende.attila@uni-sopron.hu címen.

Dr. Bende Attila szerint a cél a veszteségek minimalizálása és a hazai apróvadállomány megőrzése. A vírus már itt van, a kérdés most az, sikerül-e időben lassítani a terjedését, és minimalizálni a veszteségeket.

Indexkép: Pexels