A vadászati törvény tavalyi módosításánál szinte mindenki az éjjellátó technikára, a hangtompítóra és az ifjúsági vadászatra figyelt, ám a Vadász Blog már akkor felhívta a figyelmet egy újonnan bekerült passzusra, mely szerint a vadászati hatóság immáron előírhatja gím- és dámszarvas elejtése esetén fotódokumentáció elkészítését és annak azonnali továbbítását a hatóság számára, mintegy igazolandó a beírókönyvi adatokat, illetve a krotália felhasználását.
Most ez az intézkedés célegyenesbe fordult, ugyanis Somogy, Zala és Vas vármegyékben 2024. március elejétől el is indul tesztüzemben az új rendszer, az erről szól értesítést már meg is kapták a vadászatra jogosultak. Egyelőre csak gímszarvas elejtésekor kell dokumentációt készíteniük egy e célra készült telefonos applikációval. Az elejtést követően azonnal, de legkésőbb 7 napon belül kell a fotókat elkészíteni az applikáció segítségével és elküldeni a hatóságnak. A szükséges 3 fotó elkészítése között nem telhet el negyedóránál több idő, a fotózás ideje alatt pedig a vadat nem lehet nagymértékben elmozdítani. Kell készíteni egy teljes alakú képet a vadról, lábakkal és krotáliával, egy teljes alakú képet levágott hátsó lábakkal és krotáliával, valamint egy közeli képet krotáliával, lábak nélkül. Meg kell adni az elejtés időpontját és a krotáliaszámot is.
A fényképeket csak és kizárólag az említett applikáció segítségével lehet elkészíteni és feltölteni, más fotóalkalmazással készített kép nem tölthető fel, így az időbélyegzővel való trükközés nem lehetséges.
A szakma találgatja, hogy mi az intézkedés alapja. A Vadász Blog szerint a később bevezetendő elektronikus beírókönyv, adatrögzítés és adatszolgáltatás előszele ez. Mind a szabályozás, mind a tavalyi törvénymódosítás, mind pedig a várhatóan jövőre érkező e-beíró azt a célt szolgálja, hogy a hatalmasra duzzadt hazai gímszarvas-állomány ténylegesen is csökkenjen. (Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a vélelmezés szerint a vadelejtések nyilvántartásában szereplő adatok és a valós elejtések között nagy eltérés mutatkozhat előbbi javára, azaz nem történt annyi lelövés, mint amennyit a szakhatóság kötelezően előírt évről-évre – a szerk.) Úgy tűnik, a döntéshozók megelégelték, hogy folyamatosan nő a vadkár, ami becslések szerint most már eléri a 21 milliárd forintot.
Ugyanakkor az Agroinform által megkérdezett vadgazdálkodók szerint a szigorítás a szakmával szembeni bizalmatlanságról szól, ami nagyon szomorú. Más a vadhúspiacot érintő tulajdonszerzési ambíciókat sejti a háttérben, s olyan is akad, aki szerint a vadgazdálkodás, a vadászterületek újabb átszervezése várható. Mindezekre azonban csak az idő adhat választ.
Indexkép: iStock
