A lengyel gazdák is javában aratják az őszi árpát, de az első eredmények kiábrándítóak. Az aszály hektáronként mintegy 2 tonnával csökkentette a termést, miközben a felvásárlási árak olyan mélyre estek, amire a termelők szerint több mint húsz éve nem volt példa. Magyarországon ugyanezt tapasztaltuk: az elvárható mennyiség 25 százaléka semmisült meg az idei tavaszon. Kérdés, melyik ország termelőit érintik a veszteségek súlyosabban.
A termés negyede megsemmisült
Alsó-Sziléziában, Opole, Lubusz vajdaságban és Nagy-Lengyelország déli részén a legtöbb táblán 4–6,5 tonna/hektár közötti termésátlagokat mérnek, de egyes területeken a hozam még a 3 tonna/hektárt sem éri el. Ezek a számok is megfelelnek a magyarországinak. Csak a jó talajadottságú, esőt kapott földeken fordulnak elő 6,6–9 tonna/hektáros termések, ami kivételesnek számít. A Lengyel Talajtani és Növénytermesztési Intézet (IUNG) adatai szerint április 1. és május 31. között az aszály az őszi kalászosok vetésterületének 15%-át, a tavaszi kalászosokénak pedig 22%-át súlyosan érintette. A legnagyobb veszteségek azokon a táblákon keletkeztek, ahol a téli és tavaszi időszak talajnedvesség-tartalékai már korán kimerültek, ami visszavetette a szemképződést és a szemek kitelítődését.
Veszteséget hozó árak
Az őszi árpa felvásárlási ára nagyon szór, átlagosan 692 zlotyi, azaz 58 ezer forint tonnánként, ami magasabb, mint a magyarországi árszint. A cseh határ közelében az őszi sörárpa alacsony árszinten forog, mindössze 43–49 ezer forintnak megfelelő összegért vásárolják, míg az országos átlagára 57 ezer forintnak felel meg. Ezzel azt jelenti, hogy mélyen veszteséges a termelés. A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara számításai szerint hektáronként 100 ezer forinttal egyenértékű mínuszt "termeltek" idén a lengyel gazdák az árpával. A kamarai számítás kissé túlzónak tűnik, hacsak nem költenek sokkal többet a lengyelek a növényre, mint mi. A magyarországi gazdálkodók nagyjából 50 ezer forintos hektáronként veszteségről számoltak be az Agroinformnak az eddigi körkérdések során.
Az elemzők a következő hónapokban sem számítanak érdemi áremelkedésre, de arra intenek, hogy nagyon ugrálósak lehetnek a piaci árak.
Búza vs. árpa?
Lengyelországban az étkezési búza magyar valutában nézve 70 ezer forint körüli összegért értékesíthető, míg a takarmánygabona 67 ezret ér tonnánként. Az árpához képest a búzák mintegy 15 százalékos árelőnnyel bírnak. Magyarországon az utóbbi években a 12–15 százalékos eltérés volt a jellemző. Most éppen egy szűkebb feláras évet írunk: 12 százalék a búza árelőnye, amit azonos termésmennyiség esetén el is visz a termelés többletköltsége. Amennyiben több árpánk termett, mint búzánk – és az esetek többségében ez a helyzet –, akkor az árpával keresünk jobban. Idén ez annyit jelent, hogy az árpával van esély a nullás eredmény fölé kerülni, míg a búzával nincs. Ha a lengyel kollégák valóban 100 ezer forintos mínuszt írnak az árpával, akkor az azt jelenti, hogy a szomorú számok ellenére mi valamit mégiscsak jobban csináltunk, amire a későbbiekben támaszkodni tudunk.
Ez a cikk is érdekes lehet: Erősödik a verseny az árpapiacon – A bolgároktól is félnünk kell?
Indexkép: Shutterstock.
