Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője szerint a szója az elmúlt években már bizonyította, hogy egy stabil, jövedelmező és piacképes kultúra. A Szójastratégia Agroinform webináriumon elhangzott előadása (melynek prezentációja INNÉT letölthető) átfogó képet adott arról, merre tart a magyar szójaágazat.
– Az energia – kezdte Bene Zoltán – mindig is stratégiai kérdés volt. Emlékeztetett arra, hogy a szója nem csupán fehérjeforrás vagy olajos növény, hanem egyfajta energiakoncentrátum is, amelynek a gazdasági és agrárstratégiai jelentősége egyre nyilvánvalóbb.
Ambivalens érzésekkel beszélt a 2025-ös szezonról: egyfelől aggasztónak nevezte, hogy az országos termésátlagok mintegy tíz százalékkal elmaradnak az ötéves átlagtól, és a szója ára sem versenyképes a napraforgóéhoz képest. Másfelől viszont – mondta – biztató, hogy a szója az elmúlt években már bebizonyította: jövedelmezően termeszthető, ráadásul biztos piaccal rendelkezik, és takarékosan is termeszthető.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője nagyon határozottan kiáll amellett, hogy a szójának igenis, van perspektívája – Fotó: Agroinform.hu
Három évtizedes tapasztalat és országos integráció
A Karintia Kft. harminc éve van jelen a magyar piacon. A cég prémium vetőmagokkal, növényvédő szerekkel, műtrágyával és terménykereskedelemmel foglalkozik, s mára egy országos integrációs hálózatot épített ki, amely az ország bármely pontján segíti a gazdákat. Bene Zoltán hangsúlyozta, hogy a Karintia nemcsak értékesíti az inputanyagokat, hanem szakmai és a termény sikeres értékesítését elősegítő, piaci támogatást is nyújt partnereinek – mert a sikeres gazdálkodás nem áll meg a vetésnél.
– A szója iránti elkötelezettség – fogalmazott – egy szakmai szenvedély is. A Karintia több mint tíz éve dolgozik aktívan a szója vetésterület hazai emelkedésén, melynek eredménye ma már egyértelműen látszik a piacon: a szaporítóterület tekintetében a magyarországi top három fajta közül a piacvezető Angelica (00) és a második legnagyobb területű, az Atacama (00) is a Karintiához köthető. A kiváló fajták azonban csak részét képezik a sikernek. Az idei évben a terménykereskedelem kapta a legnagyobb csapást. Az exportpiacok részben beszűkültek, a logisztikai kihívások pedig minden korábbinál súlyosabbak lettek.
Az árak hektikus ingadozása, a keletről és nyugatról beáramló gabonák versenye miatt a gabonák értékesítése körül eluralkodott a bizonytalanság. A termény értékesítését segítő partneri kapcsolatok ezáltal felértékelődtek. Ez a segítség a szója eredményességére is hatással van. Olyan együttműködésre van szükség, amely nemcsak a vetőmag és egyéb inputanyagok eladásáról szól, hanem a teljes értéklánc sikeréről – a vetéstől, termeléstől a termény eredményes piacra juttatásáig – szögezte le.
A Pannon régió genetikája: válasz a klímaváltozásra
Bene Zoltán külön fejezetet szentelt a szójagenetikának. A Karintia a Mautner csoport tagjaként olyan, a Pannon régióra nemesített fajtákkal dolgozik, amelyeket kifejezetten a közép-európai, egyre aszályosabb körülményekre nemesítettek. Ezek közül az Angelica és az Atacama különösen kiemelkedő, utóbbi nevét is az extrém szárazságtűrő képessége miatt kapta. A korábban említett piacvezető pozíciójukban minden bizonnyal a stabil teljesítményük is nagy szereppel bír.
Mint elmondta, a cégcsoportjukhoz köthető nemesítővállalatuk a szójanemesítési programot 2006-ban kezdte el. Azóta 67 szójafajta szerzett sikerrel állami elismerést, az idei télen pedig várhatóan további 9 új szójafajta kaphatja meg ezt. Hazai termesztési körülményekre válogatott, széles palettájú fajtakínálatukkal a másodvetésre alkalmas szuperkorai (0000) éréscsoporttól a késői (I) éréscsoportig a teljes hazai szójavetőmag-igényt képesek lefedni, vagyis a Karintia bármely hazai termelési zónában megfelelő, alkalmas genetikát kínál.
Az innovatív szója nemesítési program sikerét mutatja, hogy szójafajtáikat már Európán kívül is, Kazahsztántól egészen Kanadáig vetik. A Karintia vezetője hangsúlyozta, büszkék arra, hogy tevékenységük hátterében Európa vezető szójanemesítő vállalata áll.
– A nemesítés hosszú távú befektetés – emlékeztetett Bene. – Egy új szójafajta létrehozása még a nemesítőház innovatív alapokra helyezett nemesítési programjában is hét évet vesz igénybe, a vetőmagszaporítás pedig legalább további három évet. Ez egy előre megtervezett, kontrollált folyamat. Határozott irányt mutató cégként és főleg vetőmagosként nincs idejük sodródni,
a Karintia minden körülmények között törekszik arra, hogy ne csupán kiszolgálja a jelentkező igényeket, hanem mutassa a járható irányt.
Stratégiai döntések kontra impulzív gazdálkodás
– A szója jövője – fogalmazott Bene – ne a pillanatnyi piaci impulzusán múljon, hanem azon, hogy a gazdák képesek legyenek stratégiai szemléletben gondolkodni. A Nemzeti Agrárkamara országos adatai szerint a szója vetésterülete évről évre hatalmas kilengéseket mutat: volt olyan év, amikor a ennek mértéke 90 százalékos volt. Ez a hektikusság annak a jele, hogy sokan az adott évi, pillanatnyi megtermelt jövedelem alapján döntenek, nem pedig hosszú távú stratégia mentén.
A számok azonban nem indokolják, hogy a szója háttérbe szoruljon. Ötéves átlagban a szója országos termésátlaga szinte megegyezik a napraforgóéval, 2 %-ra közelíti meg azt, vagyis alig érzékelhetően marad el a napraforgóétól. Az évenkénti országos hozamingadozás tekintetében – amely a stabilitás egyik fontos mérőszáma – a szójánál és a napraforgónál lényegében azonos értéket mutat, míg a a kukorica esetében sajnos, eléri a 30 százalékot – jelezte.
A Karintia szakembere előadásában a szója teljesítményét tágabb összefüggéseibe helyezte a napraforgóval, és némiképp a kukoricával is. Elmondása szerint ennek hátterében az áll, hogy a tavaszi nagykultúrák vetésterülete és pillanatnyi teljesítménye erősen befolyásolja a szója jövőjét is Magyarországon. Előadásában rámutatott, hogy a szója és a napraforgó jövedelemtermelő képessége nem feltétlenül a termésátlagokban mutatkozó különbségekben, hanem inkább az egységárak alakulásában keresendő. Különösen igaz ez az idei évre.
– A jövő évi fajválasztást tehát a mostani egységárak okozta jövedelemtermelő képességre fogjuk alapozni. A napraforgó esetében annak látványos áremelkedését a Fekete-tengeri fejlemények, a román és bolgár terméskiesés idézte elő – de mi történik, ha a Fekete-tenger térségében ismét elfogadható termés lesz? – figyelmeztetett. – Csupán erre alapozni a jövőt veszélyes!
A szakember szerint
a szója hosszabb távon a biztonságot jelenti: stabil hozamot, kiszámítható piacot, hosszú távú feldolgozói igényt.
A vetőmag minősége a nyereség alfája és omegája
Az előadó körbejárta azt a kérdéskört is: hogyan tehető nyerségesebbé a szója termesztése Magyarországon?
"Azzal, hogy a minőségben NEM kötünk kompromisszumot!" – szögezte le.
Mint mondta: a vetőmag minősége a siker alfája és omegája. Bár sokan elsősorban a költség oldalról közelítik meg a vetőmagkérdést, a vetőmag nem csupán egy tétel a költséglistán. A 2025-ös év egyik legkomolyabb tanulságát a vetőmag minőségi kihívásai jelentették. Gazdákat ért csalódás, mert a piacra került tételek nem minden esetben feleltek meg a minőségi elvárásoknak. Ez kelési hiányosságokat, gyomosodási problémákat és végül terméskiesést is jelenthetett.
A látvány magáért beszél: az Angelica jól tűri az aszályos körülményeket is – Fotó: Karintia Kft.
A Karintia Kft. cégvezetője részletesen bemutatta, mit tesznek annak érdekében, hogy a minőségben ne kényszerüljenek kompromisszumokra és a szójavetőmag a lehető legmagasabb minőségben kerüljön ki a kezük közül:
- A Karintia sikerrel vezette be a CsíraMAX kettős módszertani alapú, ellenőrzést. Ez egy szigorú, duális csíráztatási ellenőrzést jelent.
- A lehető legmagasabb vetőmagminőség elérése érdekében a KontrollMAX ellenőrzési folyamatot is alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden Karintia-szója tétel a hagyományos hazai ellenőrzéseken felül széleskörű kiegészítő laborvizsgálatokon is átesik, ezzel erősítve a minőségi garanciát.
- A harmadik – talán legfontosabb - pillért a Karintia SafeMAX minőségmegőrzési rendszere adja. A teljes feldolgozási folyamat során a tételeket rendkívül kíméletes módon, rendszerben kezelik. Ennek célja, hogy a szemek természetes épségét és biológiai értékét a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék.
A SafeMAX technológia magában foglalja többek között a
- kíméletes, konténeres anyagmozgatást,
- speciálisan kialakított gépsorokat,
- surrantásos gépsortöltést és
- alacsony igénybevételű, billenőpoharas anyagmozgatási megoldásokat és a
- magas minőségű oltást.
A Karintia annak érdekében vezette be a hárompilléres minőség vizsgálati és minőség megőrzési rendszerét, mert meggyőződéssel vallja, hogy
a genetika és a vetőmag minősége kéz a kézben, együtt járulhat hozzá a sikerhez.
– A jó vetőmag – mondta Bene – egy befektetés, amely a gazdaság egészének nyereségét alapozza meg.
Az olasz példa
Előadásának végén az olaszországi tavaszi kultúrák vetésterületében mutatkozó irányváltást mutatta be. Elmondta: Olaszországban az elmúlt húsz évben a kukoricaterület gyakorlatilag megfeleződött, miközben a szója vetésterülete megháromszorozódott. "Az olasz gazdák felismerték, hogy a szója fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb növény, és ennek megfelelően stratégiai kultúraként tekintenek rá" – fogalmazott.
Az sem véletlen, hogy az OECD és a FAO közös előrejelzése szerint a következő kilenc évben az EU 27 tagállamában legalább húsz százalékkal nőni fog a szója vetésterülete.
– Bízom benne, hogy előadásom gondolatébresztő volt és sikerült önöket is stratégiai szemléletre ösztönözni. Mert ha így tekintenek rá, akkor a szójának helye van a hazai szántóföldeken – zárta előadását a Karintia vezetője.
Indexkép: Karintia Kft.


