1. Kezdőlap »
  2. Címke oldal

vetőmag

"Ki mint vet úgy arat" tartja a mondás. Itt a vetőmagokkal kapcsolatban tud tájékozódni:

Hírek

  • A BASF 25%-kal növeli mezőgazdasági innovációit

    A BASF 25%-kal növeli mezőgazdasági innovációit

    A vállalat csak 2019-ben 879 millió eurót költött kutatásra és fejlesztésre a Mezőgazdasági Megoldások divízión belül; ez körülbelül a szegmens értékesítéseinek 11%-át jelenti.

További híreink

Géppiac

  • Monosem-hez vetőház

    Monosem-hez vetőház
    32.205 HUF

    2019-03-15▪▪Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Monosem vetőgépeken a vetőház fele, amihez a vetőmag tartály csatlakozik. Az adagolóház alumínium öntvénybőlkészül, melynek jellegzetes tulajdonsága,hogy a...

    32.205 HUF
  • Monosem-hez vetőtárcsa repce (vetőház szűkítő lemezzel)

    Monosem-hez vetőtárcsa repce (vetőház szűkítő lemezzel)
    13.780 HUF

    2019-02-23▪▪Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

    Monosem Ng plus,NC,NX, vetőgépekben használható repce (káposzta,cirok, paradicsom) vetőtárcsa. Furatszám:120db,fúrat-átmérő:1,2mm, Beállítható tőtáv:1,8-5,4cm....

    13.780 HUF
  • Alpego BE 230 forgóborona

    Alpego BE 230 forgóborona

    2018-04-04▪Talajművelő gépek▪Veszprém megye

    SSAB Svéd acélból készült váz Függesztett Kat. I. és II. Eltömődés mentes SFERA görgőscsapágyazású rotorok Munkaszélesség 2300 mm Szállítási szélesség 2300 mm...

  • Fricke Perfekt 600 W4 Hydro rétborona

    Fricke Perfekt 600 W4 Hydro rétborona

    2017-12-11▪▪Csongrád megye

    Fricke Perfekt 600 W4 Hydro, 2010, függesztett hidraulikusan nyitható, 6m-es rétborona, gyepborona, láncborona, keveset használt, kifogástalan állapotban eladó....

  • Sonstige delimbe

    Sonstige delimbe
    380.000 HUF

    2017-04-18▪Vetés és növényápolás▪Gyõr-Moson-Sopron megye

    granulátum és zöldtrágya növények vetéséhez is használható, 1-12 sorig,pontos adagolás, fokozatmentesen állítható vetőmagmennyiség. Nyomott levegőrásegítéssel...

    380.000 HUF

Apróhirdetések

Hozzászólások

  • Alma ára » 2015. június 04., péntek 10:41 | Deutz_fahr-os

    Válasz #42 hozzászólásra az a baj tudjátok h minden fillért visszaszednek a gázolajjal meg a MŰTRÁGYÁVAl vegyszerrel meg vetőmaggal stb a a kukorica ára a tavaji 6000 röl 2200 meg 1800 miaz érte? Semmi! a napri is dettó! és hiába megyünk tüntetni a politika .... mindent! meg 2 millió ember tart el tizet Moderátor által módosítva: 2015-06-04 10:41:44

  • Mezőgazdaság 5 év múlva? Mezőgazdaság 2016 » 2015. április 14., szerda 15:05 | kutyalaci

    Abba gondoljatok bele nekünk az 1. kapánkat meg kellett venni,az 1.adag vetőmag is pénzbe került,a földről nem is beszélve.A .... bandájának ez mind az ölébe esett!smile thumbdown Lehet,hogy ezek fognak minket lepipálni?!smile biggrin Látom magam előtt a virágzó ... gazdaságokat!smile biggrin Moderálta: (3932) 2013-11-13 16:11:18 Moderátor által módosítva: 2015-04-14 15:05:40

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | Vadmalac

    Válasz #3672 hozzászólásra Ezzel a gyomosodás témával nem értek teljesen egyet. Amit én tapasztaltam az az, hogy ha forgatva csak a fölső 10cm van, alatta meg csak lazítás, akkor az a fölső réteg gondos ápolás mellett elég gyorsan kiürül gyommagból. De mindenféleképpen gyorsabban, mint a szántott 25-30 cm. Egyik táblán elég jól sikerült a gyomosodást visszafogni, tarlókezelés volt pár éve, azóta évelő szinte nincs is, csak valamennyi magról kelő, de gabonában már többször megfordult a gondolat, hogy nem is kellene gyomirtani. Aztán tavaly megkapta az 500q trágyát, és most tavasszal megint gyomtenger lett. smile smile Viszont ami engem egyre jobban zavar az az, hogy szép és jó dolog a talaj védelme és a fellendülő talajélet, de hogy mióta nincs szántás a dögök is jobban érzik magukat a földben, akik a szotyola vetőmagot szeretik kirágni a földből az biztos, mert idén is a Cruiseres mag ellenére szinte az összes sziklevél rágottan jött elő a földből. smile aikido smile lol

  • Szója termesztése » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | szanberg

    Válasz #1596 hozzászólásra 140-ért adtam el de többet is kaphattunk volna érte csak megbambultam kicsit annó. Miért lenne roszabb makukánál? Az oasztrák fajta 3tonna felett termett már második éven, magyart ide többet nem vetünk itt nem vállt be a pannónia kincse az lehúzta az átlagot így 25mázsa körül lett a végén összben, amúgy ez sem rossz. 200kg komplexet kapott mindössze, de e nélkül Ermikének termett szépen, sőt azt hallani osztrákok sem adnak ki alá semmit. Bograzni gombázni nem kellett, gyomirtása pont annyiba került mint a Neomának, igaz megkaptak mindent, WingP-Pulsar-és Agil-is kellett volt perje... Vetőmag drágább de ha csak egyszer veted is vissza akkor már 20ezres hektárköltség csakúgy mint egy makukáé sőt még kevesebb, neoma 2,5hektárba vetve drágább. Szóval vetőmag vegyszerezés egálban van. Műtrágyán spórolsz már eleve, aztán gombaölőn is, persze előfordúlhat hogy ezt is kell fújni de eddig nemkellett, sőt 10-évből egyszer kb megfelelő vetésváltással. Makukának mindig van betegsége legalábbis errefelé, még kétszer is ildomos lenne gyakran fújni. Nomeg van hogy tetűs a napraforgó és bogarazni is kell mondjuk ez sem általános, de volt rá sokszor már példa. Talajmunka egyenlő. Betakarítása a korai szójának napraforgó elé esik eddig jól kiadta a munkabeosztása is. Nomeg kereken 10mázsával termett többet a szója után vetett búza hektáronként vagyis 65ezerrel többet hozott második évben, sokkal jobb előveteménye búzának kukoricának mint bármi más. Szármaradvány nincsen utána, szétfújja a kombájn apró porrá meg eleve tarra vágod, nincsen szárzúzásod, kitűnően adja magát szója után a főd. Aztán még ha akg-ja is van az embernek és kell pillangós akkor pedig nélkülözhetetlen is. Én igen megszerettem, egyedül csak annyi a bajom, hogy felénk sok a fekete üröm és a parlagfű melyekkel nehéz bánni, amúgy napraforgóban is ugyanígy... Erre meg annyi lett a megoldás hogy tavaly 2ember járt kapával a 45hektáron 2héten keresztül, idén a 75-80-ra hozok 4-et akik a foltokat végig járják kivágják tőről és kész, nem nagy költség és alaposabb mint akármi, gyommentes gyönyörű szójákat vágtam idén is. Egyik táblán mondjuk marhasok acat volt nembírt vele a pulsar, most búza vetőmag van benne egy pofont csak kap innen is, illetve tarlókezelést alkalmazok jövőre újra szója kerül bele. c.sor melletti területeken pl.:nincs is jobb megoldás, repcéztünk eddig ezeken a fődeken de sokkalsokkal bizonytalanabb 5-évből kb 1-szer jött be tisztességesen ez a tendencia. Nekünk itt megmarad a szója és gyarapítom is, szerintem ez fogja megmenteni a búzatermesztésünket is illetve ez által tudok majd magasabb termésszintre lépni, eddig igen gyérek voltak a búzák.

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

Cégek

Fórum témák

Videók

  • Fontosnak tartja, hogy szabadon választhasson vetőmagot?

    Fontosnak tartja, hogy szabadon választhasson vetőmagot?

    A 20 éves KWS Magyarország Kft. termelő partnereivel ünnepelte jubileumi születésnapját. De vajon hogyan képzeli el a vállalat vezetősége a következő 20 évet? A válasz egyszerű: Független, innovatív vállalatként.

  • Kukorica- és az őszi kalászos bemutató Martonvásáron

    Kukorica- és az őszi kalászos bemutató Martonvásáron

    A Marton Genetics cégcsoport idén ősszel is vendégül látta a termelőket az ország minden pontjáról. A kukoricabemutatón szakmai előadások keretében ismertették az elmúlt időszak változásait és legújabb fejlesztéseit, illetve vetőmagkínálatukat, melyben Martonvásár változatlanul az élen jár.

  • Kifejezetten a Kárpát-medence körülményeire nemesített kalászos fajták!

    Kifejezetten a Kárpát-medence körülményeire nemesített kalászos fajták!

    Új piaci szereplővel, az ISTROSEED Zrt.-vel bővült a magyar vetőmagszektor. A vállalat 2017-ben azzal a célkitűzéssel alakult, hogy képviselje a szlovákiai ISTROPOL SOLARY Zrt. nemesítőház kalászos gabona fajtáit Magyarországon, melynek jogelődje 1952-ben kezdte meg működését a Csallóköz szívében található Sósszigeten. A vállalat korábban számtalan növénykultúra nemesítésével foglalkozott a kalászosok mellett, de a változó piaci igényeknek megfelelve a rendszerváltás után specializálódtak a kalászos gabonafélék nemesítésére.

  • Ezeket az újdonságokat minden kalászos- és repcetermesztőnek látnia kell

    Ezeket az újdonságokat minden kalászos- és repcetermesztőnek látnia kell

    A főként kalászos fajták és hibridek vetőmag-forgalmazásáról ismert SAATEN-UNION és a hibridrepcék vetőmag-forgalmazásában élenjáró RAPOOL Hungária Kft. közös, országos bemutatósorozatot rendezett három helyszínen. Bár az időjárás nem volt kegyes, rengeteg érdeklődő érkezett a hantosi rendezvényre is. Az őszi szezonra a két cég olyan új hibridekkel jelenik meg a piacon, melyek a stabilan nagy termőképességet a jó minőséggel ötvözik.

  • Kiemelkedő termésátlagok és kiváló ellenállóképesség a Marton Genetics gabonáiban

    Kiemelkedő termésátlagok és kiváló ellenállóképesség a Marton Genetics gabonáiban

    A martonvásári búzafajták népszerűsége töretlen a Kárpát-medencében, legújabb fajtáik teret nyernek Európa legtöbb országában is. A Marton Genetics cégcsoport fontosnak tartja, hogy a növénytermesztőkkel személyesen is találkozzanak, hiszen így megismertethetik velük a Magyarországon elérhető, hazai körülmények között nemesített gabonafajtákat. Ezt szolgálta a martonvásári szakmai nap és fajtabemutató is, ahol a színvonalas előadások után az érdeklődők terepszemlén is részt vehettek.

További galériák

X
[bezárás x]