A magyar agrárium tipikusan olyan ágazat, ahol szent a hagyomány. Hogyan lehet mégis innovációt végrehajtani benne?
Valóban, a mezőgazdaság mélyen gyökerezik a hagyományokban, és ez egyszerre előny és hátrány is. Ugyanakkor ha a történelmet nézzük, mindig együtt élt a hagyomány és az újítás. Gondoljunk csak arra, hogy az első digitális információk a suméroknál születtek, amikor agyagtáblára vésték a termények adatait. Később a középkorban jött a háromnyomásos gazdálkodás, a szügyhám, majd az ipari forradalom idején a gépesítés, most pedig a digitális forradalom zajlik. Én azt vallom, hogy
eredményesen csak akkor lehet gazdálkodni, ha a helyi viszonyok ismeretére és a föld szeretetére épülő hagyományos tudást modern digitális eszközökkel támogatjuk. Ez a kettősség nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.
Egy elöregedő gazdatársadalomban nem lehet könnyű átvinni ezt a szemléletet. Hogyan látja, mennyire fogékonyak a gazdák az újításokra?
Az igazság az, hogy kényszerpályán mozgunk. Ha versenyképes mezőgazdaságot akarunk, nincs más út, mint az innováció és a digitalizáció. Tapasztalataink szerint van lassabb és gyorsabb mozgolódás is, de mindenképpen elindult egy változás. Az államnak, a kamarának, a kutatóintézeteknek, minden szervezetnek a maga eszközeivel kell segítenie a szemléletformálást. Támogatáspolitikával, tudásátadással, jó gyakorlatok bemutatásával. A gazdák nyitottsága annál nagyobb, minél hamarabb látják a kézzelfogható eredményt.
A digitalizációs átállás rendkívül drága műfaj. Valóban csak az tud fejleszteni, aki minden eszközt megvesz magának?
Nem ez az egyetlen út. Éppen ellenkezőleg:
ösztönözni kell a közösségi szemléletet, a szolgáltatásalapú megoldásokat.
Gondoljunk csak a drónokra: egy-egy gazdának sokszor megfizethetetlen beruházás, de összefogással vagy bérszolgáltatásként már elérhető. Vannak olyan csomagok is, ahol komplett agronómiai szolgáltatást lehet igénybe venni. Így a költség, a kockázat és a haszon is több szereplő között oszlik meg.
A minisztérium konkrétan ösztönzi is az ilyen típusú együttműködéseket?
Igen, de nem csak a minisztérium. Az innovációban érintett minden szervezetnek szerepe van: így például az agrárkamarának, a KAP-hálózatnak és az Agrárközgazdasági Intézet keretében működő Innovációs és Digitalizációs Támogató Egységnek, a szaktanácsadói rendszernek. Mi mindannyian azon dolgozunk, hogy a gazdák lássák a jó példákat, és merjenek nyitni. A gyakorlati tapasztalat sokszor meggyőzőbb, mint bármilyen előadás.
Dr. Szabó Balázs helyettes államtitkár - Fotó: Agroinform
Milyen tudásra van szükség az új technológiákhoz: inkább agrárszakembernek, gazdálkodónak, vagy inkább informatikusnak kell lenni?
A kettő együtt kell. Ez egy komplex tudás, ahol a mezőgazdasági szakértelem találkozik a digitális ismeretekkel. Éppen ezért kulcsszerepe van a képzésnek. Az egyetemek és főiskolák ma már nemcsak kutatnak és oktatnak, hanem innovációs tevékenységet is végeznek, és a közjó érdekében mutatják be az új megoldásokat. Az ő feladatuk, hogy felkészítsék a jövő szakembereit arra, hogy alkalmazni tudják az újdonságokat.
Tudna példát mondani arra, hogy milyen konkrét innovációk zajlanak ma Magyarországon?
Nagyon sok van.
Az állattenyésztésben például mesterséges intelligenciát használnak bizonyos betegségek korai felismerésére. A növénytermesztésben egy magyar cég nanobuborék-technológiát fejlesztett, amely javítja a tápanyagok hasznosulását a növényekben. Ez óriási áttörés lehet, mert kisebb inputanyag-ráfordítással jobb hozamot érhetünk el.
De ide sorolhatók a precíziós gazdálkodási rendszerek, a szenzorhálózatok, a döntéstámogató platformok is.
Kép: Shutterstock
Ha már döntéstámogatás: mi lehet a következő nagy ugrás ezen a téren?
A jövő egyértelműen a komplex döntéstámogató rendszereké. A tapasztalati gazdálkodást át kell alakítanunk adatalapú mezőgazdasággá. Ez azt jelenti, hogy a talajállapot felmérésétől a piaci értékesítésig minden folyamatot digitális adatok kísérnek, és ezek alapján hozunk döntést. Egy ilyen rendszer lehet felhőalapú, amelyben a gazdák, szaktanácsadók, feldolgozók adatai összeérnek, és így mindenki számára hasznosítható tudás keletkezik.
Ön szerint melyik fejlesztés a legizgalmasabb ma?
Számomra a mesterséges intelligencia térnyerése a legizgalmasabb kérdés.
Vajon eljutunk-e oda, hogy az emberi beavatkozás szinte teljesen háttérbe szorul?
Én azt hiszem, mindig szükség lesz az ember tapasztalatára és felelősségére, de az biztos, hogy az MI alapjaiban formálja át a mezőgazdaságot is. Ha Magyarország képes volt 2025-ben ismét embert küldeni az űrbe, akkor biztos vagyok benne, hogy ezekkel az agrár-innovációs kihívásokkal is eredményesen meg fogunk birkózni.
Hogyan segítik a gazdákat a mindennapokban ezekhez az átállásokhoz?
A kulcs a tudástranszfer. A szaktanácsadói hálózat, a falugazdászok, a képzések, az agrárkamarai kiadványok mind azt szolgálják, hogy a gazdák ismerjék és alkalmazni tudják az új technológiákat. Emellett pályázatok, támogatások is segítik a beruházásokat. Az állattenyésztésben például egy fejőrobot haszna rövid idő alatt látható, míg a szántóföldi gazdálkodásban lassabban mutatkoznak az eredmények, ezért ott nagyobb a kezdeti ellenállás. De ha a gazdák egyszer látják a kézzelfogható előnyöket, onnantól kezdve maguktól is nyitnak az újdonságokra. A mi feladatunk, hogy ehhez minden eszközzel segítséget nyújtsunk.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
