A Tavaszi kockázatok, kríziskezelés gyümölcsösben címet viselő program célja az volt, hogy gyakorlati válaszokat adjon a kertészeti ágazatot érintő legfontosabb kérdésekre – a tavaszi kockázatok kezelésétől a támogatási lehetőségeken át egészen a piaci kihívásokig.
Az előadások középpontjában a 2025-ös év tapasztalatainak értékelése és a 2026-os kilátások álltak. A meghívott szakértők többek között bemutatták a KAP Stratégiai Terv kertészeti támogatásait, ismertették az aktuális pályázati és finanszírozási lehetőségeket, valamint kitértek az ágazat előtt álló strukturális kérdésekre is.
A konferencia erősen gyakorlatorientáltra sikerült: külön blokk foglalkozott a fagyvédelmi szélgépek alkalmazásával, a metszés korszerű szemléletével és a tavaszi növényvédelmi stratégiák összeállításával. Kiemelt téma volt a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezés, valamint a krízisbiztosítási rendszer működése és szerepe a kockázatkezelésben.
A rendezvényt gazdálkodói kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a résztvevők a mindennapi tapasztalatokat és jó gyakorlatokat osztották meg egymással. Napirendre kerültek a gyümölcságazatot érő „zöld” támadások, a növényvédő szerek használata körüli társadalmi és szakmai viták, valamint az ezekre adott ágazati reakciók. A beszélgetés érintette az alma, a meggy, a kajszi és a dió termesztésének technológiai kérdéseit, továbbá a piacra jutás nehézségeit és a szükséges stratégiai lépéseket is.
Az online konferencia – melynek háziasszonya már hagyományosan Mátyás-Horváth Janka volt – lehetőséget adott arra, hogy a gyümölcstermesztők naprakész információkhoz jussanak, és felkészültebben nézzenek szembe a tavaszi időszak kockázataival.
A Tavaszi kockázatok, kríziskezelés gyümölcsösben online konferenciát itt nézheted meg, ha még több érdekes szakmai részletre vagy kíváncsi:
A gyümölcstermesztés 2025. éve és kilátások 2026-ra: tapasztalatok, kihívások és megoldások
Dr. Apáti Ferenc, elnök, FruitVeB
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke a 2025-ös évet minden idők egyik leggyengébb gyümölcsterméseként értékelte, amelyet elsősorban a tavaszi fagykárok okoztak. Almából és meggyből is jelentős kiesés volt, ami szélsőséges piaci reakciókat eredményezett: az alma ára a gyenge termés ellenére alacsony maradt az európai túlkínálat miatt, míg a meggy ára rekordmagasságba emelkedett a nemzetközi hiány következtében.
Dr. Apáti Ferenc – Fotó: FruitVeb
A 2026-os kilátásokat teljesen bizonytalannak nevezte, mivel az idei termést is döntően a tavaszi fagyok alakulása határozza meg. Hangsúlyozta a fagyvédelmi technológiák és a megelőzés fontosságát, valamint felhívta a figyelmet a krízisbiztosítási rendszer lehetőségeire. Végezetül visszautasította az „almabotrányként” emlegetett, növényvédőszer-maradványokra vonatkozó állításokat, kiemelve, hogy a vizsgált minták megfeleltek az élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
KAP Stratégiai Terv – kertészeti ágazatot érintő vidékfejlesztési támogatások
Polai László, főosztályvezető, Fejlesztéspolitikai Főosztály, Agrárminisztérium
Polai László, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője áttekintette, milyen támogatási lehetőségek érhetők el a kertészeti ágazat számára a KAP Stratégiai Terv keretében. Elmondta, hogy már több mint 60 pályázati felhívás jelent meg, összesen 1600 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel, és számos kertészeti beruházás – ültetvénytelepítés, növényházi fejlesztés, gépbeszerzés – már támogatásban részesült.
Polai László – Fotó: Agrárminisztérium
Kiemelte a fagykár-megelőzési technológiák támogatását, valamint az ültetvénycserére vonatkozó, jelenleg is elérhető pályázatot. Szólt a generációváltást segítő konstrukciókról, a fiatal gazdák támogatásáról, a gazdaságátadás ösztönzéséről, az új kisüzemi pályázatról, valamint a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatásáról is. Összességében hangsúlyozta: a források jelentősek, az érdeklődés erős, és a kertészeti szereplők számára több, jelenleg is nyitott lehetőség áll rendelkezésre.
Polai László prezentációja ITT érhető el.
Wepifrost fagyvédelmi szélgépek – Magyar ültetvényekre tervezve
Weppert Sándor, ügyvezető, Tajti Alexandra – értékesítési vezető, Wepifrost Kft.
Weppert Sándor bemutatta a közel 30 éves gyümölcstermesztői tapasztalatára épülő fagyvédelmi fejlesztéseit, különös tekintettel a szélgépes technológiára. Saját, fagyzugos körtés ültetvényükben az elmúlt 10–15 év rendszeres tavaszi fagykárai miatt több módszert kipróbáltak, végül a légkeveréses szélgép bizonyult a leginkább gazdaságos és hosszú távon fenntartható megoldásnak. Hangsúlyozták:
a siker fele a megfelelő gép kiválasztása, a másik fele a tudatos és precíz üzemeltetés.
Tajti Alexandra rámutatott: a fejlesztések során kiemelt figyelmet fordítottak a légcsavarra – ma már szénszál-erősítésű, könnyű és nagy teljesítményű lapátokkal dolgoznak –, valamint a hazai körülményekhez igazított konstrukciókra. A kínálatban fix és mobil, elektromos, aggregátoros és új, TLT-meghajtású modellek is szerepelnek. A szélgépek akár 1 millió köbméter/óra levegő mozgatására képesek, és kombinálhatók ültetvényfűtéssel vagy öntözéssel is, különösen erős lehűlések esetén.
Weppert Sándor – Fotó: Agroinform.hu
A cég döntéstámogató és meteorológiai rendszer fejlesztésén is dolgozik, amely segíti a fagyvédelem időzítését. Kiemelték: nemcsak a termésmennyiség, hanem a minőség megőrzése is kulcskérdés, hiszen az enyhe fagykár torz, alacsonyabb árú gyümölcsöt eredményezhet. Számításaik szerint egy közepes mértékű, 60%-os fagykár esetén hektáronként több millió forintos veszteség keletkezhet, így egy jól működő fagyvédelmi beruházás akár már az első évben megtérülhet.
Tajti Alexandra – Fotó: Agroinform.hu
Weppert Sándor és Tajti Alexandra prezentációja ITT érhető el.
Krízisbiztosítási rendszer
Dr. Áldorfai György, osztályvezető-helyettes, kutató, Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.
Dr. Áldorfai György, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója a krízisbiztosítási rendszert mutatta be, amely a mezőgazdasági kockázatkezelés negyedik pillére, és jövedelemcsökkenés esetén nyújt részleges kompenzációt. A rendszer önkéntes, de legalább hároméves tagsággal jár, és minden év februárjában lehet csatlakozni. A kompenzáció alapja az adott év és az előző három év átlagjövedelmének összevetése; legalább 30%-os jövedelemcsökkenés esetén jár kifizetés.
Dr. Áldorfai György – Fotó: Agrárközgazdasági Intézet
A finanszírozás öngondoskodáson alapul: a termelők hozzájárulást fizetnek, amelyet uniós forrás egészít ki. A kifizetések mértékét az igények és a rendelkezésre álló forrás aránya határozza meg, ezért az elmúlt években jóváhagyási arányt alkalmaztak, sőt pótbefizetésre is sor került. Bár a rendszerben jelenleg viszonylag kevés – mintegy 200 – termelő vesz részt, a gyümölcstermesztők aránya kiemelkedő a tagok között, és jelentős kompenzációhoz jutottak az elmúlt évek fagykárai után. Az előadó hangsúlyozta: a krízisbiztosítás az előrelátó, tudatos gazdálkodás eszköze, amely nem teljes, de jelentős jövedelembiztonságot adhat a termelőknek.
Ezt követően egy videóban új fagyvédelmi technológiát mutatott be a F-airgo Kft. A rendszer lényege, hogy az ültetvény fölött elhelyezkedő melegebb inverziós légréteget „megnyitva” eltávolítja az alatta megrekedt hideg, sűrű levegőt, és helyére a magasabban található melegebb légtömeget juttatja. A technológia nem hőtermeléssel, hanem hőáthelyezéssel dolgozik, vagyis a már rendelkezésre álló meleget hasznosítja.
A videóban megszólaló fejlesztőmérnök szerint a legnagyobb kihívást a gyárthatóság és a sorozatgyártás tapasztalatainak visszacsatolása jelentette. A gyakorlati tapasztalatok alapján a rendszer hatékonyan mérsékelte a fagykárokat: volt olyan termelő, aki 100%-os védelmi sikerről számolt be, és az előző évhez képest négyszer-ötszörös baracktermést ért el. A visszajelzések alapján a beruházás rövid időn belül megtérülhet, és a termelők szerint a fagyveszélyes térségekben ma már szinte szükségszerű a hasonló védekezési technológia alkalmazása.
Metszés a gyakorlatban – szemlélet és szakszerűség - Kosztka Ernő, A Kalapos Kertész
Kosztka Ernő, ügyvezető, Barack - Virág Kft.
Kosztka Ernő, a „Kalapos Kertész” a metszés jelentőségéről és helyes időzítéséről beszélt, majd gyakorlati bemutatót is tartott őszibarackon. Hangsúlyozta: a korszerű ültetvényben a metszés célja a vegetatív–generatív egyensúly beállítása, vagyis a megfelelő hajtásnövekedés és a jó minőségű termés biztosítása.
Kosztka Ernő – Fotó: Kosztka Ernő
Kiemelte, hogy a mélynyugalmi időszakban végzett téli metszés kevésbé kedvező, ideálisabb a kora tavaszi vagy a nyár végi beavatkozás. A bemutatóban ismertette a sudaras és a nyitott katlan koronaforma metszését, hangsúlyozva: az őszibaracknál elsősorban az egészséges, teljes értékű termővesszőket érdemes meghagyni, a letermett és gyenge részeket pedig eltávolítani a jobb termésminőség érdekében.
Mi szükséges a gyümölcsültetvények korszerű tavaszi védelméhez?
Sira Márk, kertészeti üzletág-igazgató, KITE Zrt.
Sira Márk, a KITE Zrt. Kertészeti Üzletágának igazgatója ismertette a szezon eleji növényvédelmi technológiák főbb elemeit. Kiemelte: a hatékony tavaszi védekezés valójában már ősszel, egy jól időzített zárópermetezéssel kezdődik. A lombhullás utáni, illetve a tél végi lemosó kezelések kulcsszerepet játszanak az alma varasodása, lisztharmata és más kórokozók elleni alapvédelemben. A KITE saját kísérletekre alapozva kombinált – réz, kén és olaj hatóanyagú – készítményeket javasol, amelyek tartós fedettséget és költséghatékony megoldást biztosítanak.
Sira Márk – Fotó: Agroinform.hu
Az előadás második felében a fagyvédelem került fókuszba. A KITE portfóliójában szereplő fix és vontatott szélgépekről elhangzott: szélsőséges helyzetekben nem mindig a teljes elméleti hatékonyságot hozzák, de mérhető hőmérséklet-emelkedést és részleges termésmentést biztosíthatnak. Alternatív megoldásként a korona feletti fagyvédelmi öntözést is bemutatta, amely megfelelő vízkapacitás mellett kifejezetten hatékonynak bizonyult.
Végül külön figyelmeztette a jéghálós ültetvények tulajdonosait: a háló lezárt állapota nem nyújt érdemi fagyvédelmet, viszont havazás esetén súlyos szerkezeti károkat és balesetveszélyt okozhat. Zárásként kijelentette: tudatos, komplex technológiai megközelítés – növényvédelem és fagyvédelem együtt – alapvető feltétele a sikeres szezonnak.
Sira Márk prezentációja ITT érhető el.
Látható tünetektől a hatósági intézkedésekig – a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezés
Bodor-Zanker Angéla, növényegészségügyi mérnökszakértő, Növényvédelmi Igazgatóság, Növényegészségügyi Osztály, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Bodor-Zanker Angéla, a Nébih szakértője a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) elleni védekezésről beszélt. A karantén besorolású betegség 2013 óta van jelen Magyarországon, mára szinte az egész országot érinti, és súlyos terméskiesést, akár tőkepusztulást is okozhat.
Bodor-Zanker Angéla – Fotó: Nébih
A kórokozót az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés alapja a vektor elleni időzített rovarölőszeres kezelés, a fertőzött tőkék megsemmisítése és a folyamatos ültetvényellenőrzés. A fertőzés gyanúja is bejelentési kötelezettség alá tartozik.
A Nébih országos felderítési és védekezési programot működtet, drónos és laboratóriumi vizsgálatokkal támogatva a gyors beavatkozást. A szakértő hangsúlyozta: az FD elleni hatékony fellépés a hatóság és a termelők együttműködésén múlik.
Bodor-Zanker Angéla prezentációja ITT érhető el.
Gazdálkodói kerekasztal
Résztvevők: Kiss Tamás termelési igazgató, Szatmári Ízek Kft., Kelemen Péter, ügyvezető igazgató, Medifruct Kft. és dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a gyümölcstermesztés ma már csak magas technológiai színvonalon, jelentős tőkebefektetéssel és komplex rendszerben működtetve lehet versenyképes. A jégháló, a fagyvédelem, az öntözés, a korszerű fajtaszerkezet és a precíz technológiai tudás együttese jelenti a jövőt – külön-külön egyik elem sem elég.
.jpg)
Kiss Tamás – Fotó: Szatmári Ízek Kft.
A fagyvédelem kapcsán elhangzott: a hatékony megoldások – légkeverés, ültetvényfűtés, öntözés – ma már ismertek, de a termelők egy része korábban olcsóbb, kevésbé működő technológiákba fektetett. A klímaváltozás miatt ugyanakkor ma már egyértelmű: intenzív, védett ültetvény nélkül a frisspiaci gyümölcstermesztés komoly kockázat.
Az aszály kérdésében mindhárom szakember a vízhez jutást nevezte a következő évtized kulcskérdésének.
Bár technológiailag az öntözés megoldott, a vízjogi engedélyezés és a rendelkezésre álló vízkészletek korlátozottak. Több térségben a gyümölcsösök versenyeznek más kultúrákkal ugyanazért a vízbázisért, ami hosszú távon komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
Szó esett a lengyel versenyelőnyről is: dr. Apáti Ferenc szerint nem feltétlenül alacsonyabb költségszint, hanem részben eltérő üzemstruktúra és hozamszint áll a háttérben. A kisebb családi gazdaságok más költségszemlélettel működnek, ami árversenyben előnyt jelenthet.
Az alma körüli szermaradék-vitával kapcsolatban a résztvevők hangsúlyozták: a hazai termelés szigorú hatósági és kereskedelmi ellenőrzés mellett zajlik, a fogyasztói bizalom megingatása pedig az egész ágazatnak kárt okoz. A biotermelés iránt ugyanakkor mérhetően nőtt a kereslet.
Kelemen Tamás – Fotó: FruitVeb
A beszélgetés egyik fontos üzenete a fajtakísérletek hiánya volt. A szakemberek szerint állami szintű, hosszú távú adaptációs vizsgálatok nélkül a termelők saját kockázatukra telepítenek új fajtákat, ami jelentős gazdasági veszteségeket okozhat.
A kerekasztal végkövetkeztetése egyértelmű volt: a gyümölcstermesztés jövője a rendszerben gondolkodás, a vízbiztonság, a technológiai fegyelem és a tudásalapú, magas hozzáadott értékű termelés irányába mutat. Aki ezek közül bármelyik elemet elhanyagolja, az versenyhátrányba kerül a következő években.
Indexkép: Agroinform
Támogatók:
Szakmai partnerek:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)