Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök ismét Dr. Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorává az intézményt fenntartó alapítvány és az egyetem szenátusának egyhangú javaslatára. A kinevezést a Sándor-palotában adták át. Az újabb ciklus kezdetén a rektor arról beszélt az Agroinformnak adott interjújában, hogy honnan indult az egyetem öt évvel ezelőtt, és milyen célok mentén folytatják a munkát 2030-ig.
„Gyakorlatilag egy teljesen új egyetemet hoztunk létre”
„Öt évvel ezelőtt úgy indultunk neki, hogy gyakorlatilag egy teljesen új egyetemet hoztunk létre” – mondta Dr. Gyuricza Csaba a kinevezése kapcsán adott interjúban. Felidézte: négy egyetemet és 11 kutatóközpontot integráltak egyetlen intézménybe, ami nemcsak a hazai agrár-felsőoktatásban, hanem európai szinten is egyedülálló vállalás volt.
Az integráció ráadásul a COVID-időszak közepén zajlott. „Úgy kellett levezényelnünk ezt a folyamatot, hogy a hallgatók ebből ne érezzenek semmit, az oktatók pedig zavartalanul tudják végezni a munkájukat” – fogalmazott a rektor. Közben új márkát vezettek be, a MATE brandet, miközben a jogelőd intézmények hagyományait is megőrizték.
Egy sokismeretlenes egyenletet kellett megoldanunk, de az eredmények azt mutatják, hogy sikerült
– tette hozzá.
A világ száz legjobb agráregyeteme között
Az elmúlt öt év egyik legnagyobb eredménye, hogy a MATE a világ 100 legjobb agrár-felsőoktatási intézménye közelébe került, miközben több mint 200 helyet javított a nemzetközi szakmai ranglistákon.
„Nem volt erre korábban példa, úgyhogy panaszra okunk nem lehet” – mondta Gyuricza Csaba. Hangsúlyozta: a nemzetközi láthatóságot a külföldi hallgatók számának növekedése és a nemzetközi együttműködések bővülése is igazolja.
Dr. Gyuricza Csaba rektor – Fotó: MATE
Három nagy cél 2030-ig
A következő ciklusra három fő stratégiai irányt jelöltek ki.
Gyakorlatközpontú oktatás
„Az oktatás és a kutatás területén folytatjuk a megkezdett modernizációt” – mondta a rektor. Kiemelte: az agrárium és a tudomány fejlődése olyan gyors, hogy a tananyag és a képzési struktúra folyamatos megújítása elkerülhetetlen.
A MATE célja egy gyakorlatközpontú, a társadalmi és piaci igényekhez igazodó képzési rendszer biztosítása és fejlesztése. A munkaerőpiac visszajelzései pozitívak: „Talán ezen a területen léptünk a legnagyobbat, a végzett hallgatóink megítélése jelentősen javult.”
Nemzetköziesítés és tudástranszfer
A rektor hangsúlyozta, hogy a MATE nemcsak oktatási és kutatási intézmény, hanem tudás- és technológiatranszfer központ is.
„Az általunk kifejlesztett technológiákat és módszereket a nemzetközi piacon is értékesítjük” – mondta, utalva az egyetemhez kapcsolódó vetőmag-előállító és élelmiszer-technológiai cégekre. A cél, hogy a tudományos eredmények közvetlenül hasznosuljanak a gazdaságban.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia
A következő évek egyik kiemelt területe a digitalizáció. „Az országban elsőként hoztunk létre digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős rektorhelyettesi funkciót, mivel a mesterséges intelligencia és az általános digitalizáció napjaink egyik legmeghatározóbb technológiai innovációja, amely alapjaiban formálja át a gazdaságot, a társadalmat és ezzel együtt a mindennapi életünket” – emelte ki Gyuricza Csaba.
A mesterséges intelligencia alkalmazása nemcsak az oktatásban, hanem az egyetem működtetésében is megjelenik: az oktatásszervezéstől a hallgatótoborzáson át a döntéstámogató rendszerekig. Több, mint ötven konkrét alkalmazási területet azonosítottak be.
Jelentős infrastrukturális fejlesztések
Az elmúlt években mintegy 30 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, és újabb, mintegy 50 milliárd forintos fejlesztési csomag előkészítése zajlik.
A rektor szerint a a MATE nemcsak oktatási és kutatási intézmény, hanem tudás- és technológiatranszfer központ is – Fotó: MATE
„Gödöllőn teljesen megújul a campus, de a vidéki campusokon – Kaposváron, Keszthelyen, Szarvason – is jelentős fejlesztések zajlanak” – mondta a rektor.
Válasz az agrárium kihívásaira
Gyuricza Csaba szerint
az egyetem egyik legfontosabb küldetése, hogy közvetlen válaszokat adjon az agrárium előtt álló kihívásokra – legyen szó aszályról, klímaváltozásról, piaci instabilitásról vagy járványokról.
„Létrehoztuk a Nemzeti Reziliencia Központot, amely kifejezetten ezekre a komplex kihívásokra keres tudományos alapú megoldásokat” – mondta. A cél, hogy a kutatási eredmények előrejelző rendszerekben, adatalapú döntéstámogatásban és gyakorlati szaktanácsadásban is hasznosuljanak.
„A mesterséges intelligenciát is bevonjuk az előrejelzésekbe, legyen szó aszályról, állat- vagy növénybetegségekről” – tette hozzá.
Tudásközpont a magyar agrárium szolgálatában
A rektor szerint az elmúlt öt év bebizonyította, hogy a MATE képes volt egy integrált, nemzetközileg is versenyképes agrártudományi erőközpontot létrehozni. Az újabb ciklus célja, hogy az egyetem még erősebben jelenjen meg a gazdálkodók és az ágazat szereplői számára kézzelfogható megoldásokat kínáló tudásközpontként.
„Az a feladatunk, hogy a nálunk keletkező tudást szintetizáljuk, és eladható, hasznosítható formában adjuk át a gazdaság és a társadalom számára” – fogalmazott végül Dr. Gyuricza Csaba.
Indexkép: MATE
