A hajtatott paprika és paradicsom ma már egész évben megtalálható a boltok polcain, április közepétől pedig az ágazat teljes egészében nemcsak a hazai, hanem az exportpiacokat is friss, egészséges áruval. A fejlesztések ütemét ugyan megtörte a múlt évi kedvezőtlen gazdasági környezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az új vidékfejlesztési pályázatok ismét lendületet adhatnak az ágazatban tervezett beruházások megvalósításának.

zöldségek

Paprikából hazánk szinte teljesen önellátó, sőt, exportra is jut a megtermelt mennyiségből – fotó: pixabay.com

Pályázat segítheti a beruházásokat

Az elmúlt években dinamikus fejlesztések zajlottak a hazai növényházi zöldségtermesztésben, amelyek elsősorban a termelés hatékonyságát, a minőség növelését célozták meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint a fejlesztéseknek köszönhetően a hazai piac ellátása mellett az export is tovább bővült az egyes termékkategóriákban.

A 2016-ban kezdődött fellendülést ugyan a 2022-2023-as évben a kedvezőtlen gazdasági környezet, a finanszírozás drágulása megtörte ugyan, az előttünk álló időszakban várható új vidékfejlesztési pályázatok azonban újabb lökést adhatnak az ágazatban tervezett beruházások megvalósításának.

A tervek szerint 2024 májusában jelenik meg a „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatása" elnevezésű pályázat, amely vélhetően nagy népszerűségnek örvend majd az ágazat szereplői körében.

Hirdetés –gordius

A mezőgazdasági pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatban érdemes naprakész tudásra szert tenni, segítünk! Legyen szó pályázatokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlen támogatásokról vagy beruházási pályázatokról, kifizetődik a tájékozottság, csekkoljon be hozzánk, és ne maradjon le semmiről!

paradicsom

A hajtatott paradicsom iránti igény egyre nagyobb az Európai Unióban – fotó: pixabay.com

Javult a termelés hatékonysága

Hazánkban összesen 3 090 hektáron foglalkoznak hajtatott zöldségtermesztéssel a gazdálkodók, a felületek 15 százaléka üvegház, 30 százaléka fűtött blokkfólia, illetve 55 százaléka hideghajtatott fóliaház.

A fejlesztések nyomán javult a termelés hatékonysága. A növényházi paradicsomtermesztés hozzávetőlegesen 110 hektárral nőtt, így ma már meghaladja a 310 hektárt. Az itt megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsom 75-80 százaléka bogyós és fürtös típus, a maradék cherry- és koktélparadicsom. A hazai termelők áprilistól októberig el tudják látni koktél- és cherryparadicsommal a hazai piacot, fürtös paradicsomból pedig április elejétől vagyunk önellátóak, ekkortól annyira megnövekszik a termelési volumen, hogy a belföldi piac már nem tudja felvenni, ezért egészen szeptemberig exportáljuk is a paradicsomot.

A hazai vállalkozások exportlehetőségeit javítja, hogy a hajtatott paradicsom iránti igény egyre nagyobb az Európai Unióban, a kivitelünk ma már eléri a 14 ezer tonnát. A hazai termelés bővülésére, illetve az önellátottsági szint emelkedésére utal, hogy a friss paradicsom importja folyamatosan csökken, míg a kivitel mennyisége évről-évre emelkedik.

Az első negyedévben Romániába szállítottuk a legtöbb paradicsomot, de Csehországba, Szlovákiába, Németországba és Ausztriába is jelentős mennyiség került a hazai növényházakból. Jelenleg főleg fürtös paradicsom kerül az export piacokra, a jövőben várhatóan a koktél- és cseresznye cherry típusú paradicsomok kivitele is bővülni fog.

paprika

Nő a kereslet a színes és édes – kaliforniai, vagy pritamin – paprikák iránt is – fotó: pixabay.com

Évente csaknem 140 ezer tonna paprika terem

A paradicsom mellett a hajtatott paprika esetében is szép eredményekről tanúskodik az elmúlt időszak. A termőterület meghaladja az 1110 hektárt, a betakarított éves mennyiség pedig megközelíti a 140 ezer tonnát. Tavaly jelentősen megugrott a hazai TV (tölteni való, fehér édes) paprika forgalma, azonban érezhetően nő a kereslet nagy méretű, színes és édes – kaliforniai, vagy pritamin – paprikák iránt is. A hazai hajtató kertészetek közül még viszonylag kevesen foglalkoznak ezen típusok termesztésével, a fogyasztói igények alapján azonban lenne tér az ilyen irányú fajtaváltásnak.

Paprikából hazánk szinte teljesen önellátó, sőt, exportra is jut a megtermelt mennyiségből. Mivel számos szomszédos, illetve közeli ország önellátottsági szintje kifejezetten alacsony, így Németországba, Szlovákiába, Ausztriába, Szlovéniába, illetve Csehországba kerül a legtöbb magyar paprika.

kígyóuborka

Kígyóuborkából az éves termésmennyiség 21-22 ezer tonna – fotó: pixabay.com

Kígyóuborka termesztésünk is folyamatosan fejlődik, az elmúlt 10 évben egyre nagyobb felületen termelik már modern üvegházakban is, ennek köszönhetően jelentősen javult a termék minősége és pulton tarthatósága is. Az éves termésmennyiség 21-22 ezer tonna országosan, melyből már az első szedések február közepétől megtalálhatóak a boltok polcain.

A hazai hajtatott zöldségek azon frisspiaci termékek közé tartozhatnak, ahol lehetséges és megoldott a minőségi kínálat és az egész éven át történő áruházlánci beszállítás. Ebből adódóan növényházi termelésünk biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacra.

A hajtatott paradicsom és paprika a téli időszakban kisebb mennyiségben ugyan, de egész évben jelen van a boltok kínálatában. A tavasz közeledtével folyamatosan nő a hazai termésmennyiség, április közepétől pedig a hazai paprika, paradicsom és uborka teljesen átveszi az import helyét a kereskedelemben.

A hazai növényházak 80-90 százalékában biológiai növényvédelmet alkalmaznak a gazdálkodók

A hazai hajtatott zöldségfélék legnagyobb előnye, hogy minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára, hiszen a szedéstől számított egy napon belül már az áruházak polcain vannak a termékek, az import áruk 1 hetes szállítási idejével szemben.

Ezen túlmenően a hazai növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitaminban gazdag, egészséges zöldségek, hiszen a hazai növényházak 80-90 százalékában a károsítók természetes ellenségeit felhasználva biológiai növényvédelmet alkalmaznak a gazdálkodók. Nem beszélve arról, hogy emiatt a helyben termett termék ökológiai lábnyoma is lényegesen alacsonyabb, mint az import áruké.