Az Európai Unió átfogóan módosítaná a növénynemesítésre vonatkozó szabályokat. A cél: a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátás, a gazdák tehermentesítése és a növényvédő szerek használatának csökkentése. Az új genomikai technikák (NGT-k) révén gyorsabban, pontosabban és biztonságosabban hozhatók létre új növényfajták – de a szabályozás továbbra is szigorú kereteket adna a felhasználásuknak.

A hagyománytól a biotechnológiáig

A növénynemesítés ősi gyakorlat: évszázadokon át a keresztezések, válogatások és hibridek kialakítása biztosította az új fajták megjelenését. Ezek célja mindig ugyanaz volt: nagyobb hozam, jobb ellenálló képesség és magasabb tápérték.

A 21. században azonban a biotechnológia új távlatokat nyitott. A genetikai szerkesztési eljárások révén a kutatók célzottan képesek módosítani a növények örökítőanyagát, így rövid idő alatt elérhetik azt, ami hagyományos keresztezésekkel évtizedekig is eltarthatna.

Mit jelentenek az új genomikai technikák (NGT-k)?

Az NGT-k olyan módszerek, amelyeknél a kutatók apró, pontos változtatásokat hajtanak végre a DNS-ben. Sok esetben nincs szükség idegen fajból származó gének beépítésére – vagyis a módosítás elvileg hagyományos nemesítéssel is létrejöhetne, csak sokkal lassabban.

Ezek az új fajták:

  • ellenállóbbak lehetnek az aszállyal, hőhullámokkal vagy betegségekkel szemben,
  • kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelhetnek,
  • hozzájárulhatnak az élelmiszer-ellátás biztonságához a klímaváltozás idején.

GMO-k és NGT-k – mi a különbség?

Az EU-ban jelenleg minden génmódosított szervezet a 2001-ben elfogadott szigorú GMO-törvény hatálya alá tartozik. A GMO-knál gyakori, hogy idegen fajból származó genetikai anyag kerül a növénybe – olyasmi, ami természetes úton nem jöhetne létre.

Az NGT-k azonban más logikán alapulnak: itt sokszor nincs szó idegen gének beviteléről, csak a meglévő DNS finomhangolásáról. Ezért is merült fel, hogy a jogalkotás külön kezelje az ilyen technikákkal létrehozott növényeket.

Az uniós javaslat lényege

Az Európai Bizottság 2023 nyarán terjesztette elő a rendelettervezetet, amely két kategóriába sorolná az NGT növényeket:

  • Azok a fajták, amelyek a hagyományos növényekkel egyenértékűek, egyszerűbb engedélyezési eljárást kapnának.
  • Más, összetettebb módosítású növényekre továbbra is a szigorú GMO-szabályok vonatkoznának.

Fontos kitétel: az NGT növények nem kerülhetnek be az ökológiai gazdálkodásba, és vetőmagjaikat kötelezően címkézni kell, hogy a gazdák pontosan tudják, mit termesztenek.

A Parlament álláspontja

Az Európai Parlament 2024 februárjában fogadta el hivatalos álláspontját. A képviselők egyetértettek abban, hogy a természetesen előforduló fajtákhoz hasonló NGT-k ne essenek a GMO-kra vonatkozó szigorú szabályozás alá.

Ugyanakkor az átláthatóság érdekében ragaszkodnak a kötelező címkézéshez, valamint ahhoz, hogy a gazdák ne váljanak túlzottan függővé a nagy nemzetközi vetőmagcégektől. Ennek érdekében az EP a szabadalmi jogok teljes tiltását javasolja az NGT növényekre.

Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?

Ha az új szabályozás életbe lép:

  • a gazdák gyorsabban juthatnak hozzá új, ellenállóbb fajtákhoz,
  • csökkenhet a növényvédő szerek és műtrágyák használata,
  • javulhat az élelmiszer-ellátás biztonsága a klímaváltozás hatásai közepette.

Ugyanakkor az ökológiai gazdálkodás érintetlen marad, és minden vetőmag egyértelműen jelölve lesz – hogy a termelők és a fogyasztók is szabadon dönthessenek.

A következő lépés

Az Európai Parlament készen áll a tárgyalásokra az uniós tagállamok kormányaival. Az új szabályozásról várhatóan a következő években születhet végleges döntés, amely hosszú időre meghatározhatja az európai növénynemesítés és élelmiszer-termelés jövőjét.

Az NGT-k tehát egyszerre ígérnek nagyobb fenntarthatóságot és jelentős vitákat – a következő években dől el, hogy Európa hogyan találja meg az egyensúlyt az innováció és a biztonság között.

Forrás: europarl.europa.eu

Indexkép: Pixabay