gmo

Sanyee

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Gazdák egymás közt a GMO-ról

Pintér Zoltán

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Lehet hogy ez lesz a jövő ? ! Hollwich és Kushner képzeletbeli forgatókönyve konkrét kronológiával illusztrálja, hogyan alakul majd át gyökeresen a világ építészete. A koncepció alappillérei a fenntartható építészet vívmányai mellett: az olajválság és a géntechnológia fejlődése. A képzeletbeli forgatókönyv legfontosabb állomásai a következők: 2015. Radikális nézetek jelennek meg az építészeti oktatásban, amelyek lényege, hogy az építészet is az ökológia részévé válik. Ennek értelmében egy épületre jellemző lesz majd: ADAPTÁCIÓ: az épület intelligensen alkalmazkodik a környezeti körülményekhez. BEÉPÍTETT ÖKOSZISZTÉMÁK: az épület szerkezetébe integrált élő rendszerek. ÉLŐ SZERKEZET: az épület szerkezete sokszor maga is élő, növényi anyag, amely képes a növekedésre. ÉLŐ TECHNOLÓGIA: az építészeti rendszerek az élő környezet részeként viselkednek. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: a természet energiaforrásainak kreatív hasznosítása. SZIMULÁLT ÖKOSZISZTÉMÁK: az építészeti rendszerek leképezik a természetben található élő közösségeket.2022. New Yorkban megépül az első „Skygrove”, azaz a mangrovefa által inspirált szerkezettel épülő felhőkarcoló, amely a gyökérzethez hasonló támaszoknak köszönhetően minden természeti csapásnak ellenáll. Az épület elsőként testesíti meg a funkció és a forma olyan ötvözését, amely összekapcsolja a természetest és a mesterségest. 2046. Egy újonnan felfedezett technológia keretében a fotoszintézist integrálják egy elektromos berendezéssel; az ilyenformán módosított növények képesek áramtermelésre. 2064. Megjelennek az első olyan génmódosított fák, amelyek képesek energiát termelni. Ezek 5 év növekedés után megtermelik az épületek energiaszükségletének 80%-át. 2073. Kimerülnek a világ olajtartalékai: az olajalapú gazdaságnak vége. 2098. Az Egyesült Államokban bevezetik az új National Growth Building Code elnevezésű építési szabályozást, amelynek értelmében a városok növekedése az erdők fejlődését képezi le. A hagyományos várostervezést felváltja a természetes növekedés. 2108. Atlantában megépül Metrepolis, az első olyan város, amely teljes egészében tükrözi az új filozófiát. Metrepolisban a városi táj az erdőre emlékeztet: nincsenek a hagyományos értelemben vett városnegyedek, a város szerkezete függőlegesen rétegezett. A legfelső szint, a „lombkorona” energiát nyer a Napból, és vizet az esőből. A „lombkorona” a belvárosi részeken sűrűbb és magasabb, a külvárosokban ritkább és alacsonyabb. A város részeit a sűrűséggel jellemezhetjük: sűrűbb és kevésbé sűrű részek a jellemzők. A talajszinten nincsenek külön járdák és autóutak: olyan érzésünk van, mintha egy erdő talaján járnánk. A városban hidrogénmeghajtású egyszemélyes járművek közlekednek keresztül-kasul.A múltból itt maradt építészeti emlékek lassan részeivé válnak az új, növekedő szervezetnek; az energiatermelő növények beszövik a mesterséges épületszerkezeteket, így azok energiafogyasztókból maguk is energiatermelőkké válnak. Virágzó és élhető település jön létre; a város és a természet újra összeforr. Mai energiafogyasztásunk 40%-a a városi életmódhoz köthető energiafelhasználásnak köszönhető. Az új, intelligens energiatermelő növények ezt a fogyasztást maradéktalanul fedezik, emellett pedig tisztítják a város levegőjét. Az új, 22. századi város szellemi és gazdasági tőkéjét egyaránt a természettől kapja majd. Hollwich és Kushner azt vallják, hogy a múlt rongálásait csak a fejlődés teheti jóvá. A fejlődés azonban már nem pusztán technikai, hanem biológia innováció is. Az építészek, mérnökök és vizuális művészek felelőssége, hogy minél szélesebb körben terjesszék ezt az új megközelítést, amely az ember és a természet teljesen új alapokra helyezett viszonyából fakad majd. Az építészek elképzelése első hallásra több mint merész: azonban ha figyelembe vesszük a közelmúlt innovítav fejlesztéseit, talán még az is elképzelhető, hogy unokáink áramot fejlesztő fák alatt fognak sétálgatni. Földünk jövője érdekében is reménykedjünk benne, hogy így legyen! http://www.youtube.com/watch?v=7vtKyFsUtW8&feature=player_embedded

Sz_Pisti

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #400 hozzászólásra Arra volnék kíváncsi, hogy a kimutatott gliofzát a GMO-s növényekre kijuttatott glifó vagy a talajból származik, mondjuk a tarlókezelések után? Ezt talán el lehetne dönteni, ha összehasonlítanák a GMO termesztő országokat azokkal, ahol nem engedélyezett.

papa maci

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #3891 hozzászólásra Sajnos a szójások nem tudnak átállni teljesen a no till technológiára. Nem megy hiába a parlagfű a legnagyobb ellenségünk. S vele sajnos nem beszélték meg hogy lassítson az egyedfejlődése során.Mivel kezdi lerúgni magáról már a glifót is. Tehát nekünk kell a beiktatott leforgatás....már időnyerésnek is. Mivel majd a gabonával és annak tarlókezelésével,sikeresebbek lehetünk ellene. Már amcsiban is látszik hogy a gmo sem nyújt megoldást. Mivel mára a forgóban az előző növény gyomként tűnik fel. Ez ott kb 5-7 évig volt tuti.Plusz a mutáció. Olyanba nyúltunk bele amibe nem lett volna szabad.

.Feco.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #788 hozzászólásra Ez egy bonyolult, sokrétű dolog! 1, Ha a szomszédod GM-t termeszt, akkor a tied is az lesz, max te többet költöl rá (fölöslegesen) 2, ez nem olyan, hogy olcsóbb-e a gyomirtó vagy sem. Ha csak round-Up-al gyomirtol, akkor beszopod. Ha nem Round-Up-al gyomirtol, de körülötted mindenki, akkor i megszívod. 3, A kukoricamoly brutális kártételt csinál egy szárazabb évben, ami kis víz van azt is feléli. Ugyanez a helyzet a kukoricabogárral. Én láttam olyan kisparcellás fajtakisérletet, ahol ugyanannyi víz mellett volt hagyományos és GMO kukorica, pusztán azért, mert nem pusztítja sem a gyökerét, sem a leveleit nagyon más képet festett a tábla. láttam szárazságtűrő GMO-t is... a filmről: azért az a film nagyon kisarkítja a dolgokat. A készítők nem titkolt célja volt, hogy elrettentsenek mindenki a GMO-tól. Ha te készíteni akarnál egy filmet a salátafogyasztás ellen te is mutatnál olyan farmokat, ahol trágyalével locsolják a fejeskáposztát, megmutatnád hogy egyes helyeken mesterséges fénynél nevelik őket, és hoznál egy csomó embert, aki a vegyszerezett saláta fogyasztásától lett rákos! Bármit be lehet bizonyítani, ha egyoldalúan ábrázolod! Félreértés ne essen, én nem pártolom a GMO-t, de ha egyszer bejön, akkor alkalmazni kell. Vannak akik ma is kézzel kaszálnak, meg lóval szántanak, de a többség akkor is traktorban ül, ha tudja, hogy környezetszennyezés, és a sokmillió év alatt felhalmozott fosszilis tüzelőanyagot égeti elfelé! mint mondtam: széllel szemben nem lehet....