A legtöbben a kukoricát a nyári kerti partik nélkülözhetetlen szereplőjeként, vagy a mozik pattogatott csemegéjeként ismerjük. Ám kevesen gondolnák, hogy ezek a magasra növő növények bizonyos körülmények között maguk is fokozhatják az üvegházhatást. Egy új kutatás szerint a túl sűrűn vetett kukoricaállomány nemcsak a termés mennyiségére, hanem a talajból felszabaduló gázok mennyiségére is hatással van.

Bár az iskolai tanulmányainkból úgy emlékszünk, hogy a növények szén-dioxidot kötnek meg, a valóság ennél összetettebb. A kukorica gyökérzónájában zajló mikrobiológiai folyamatok során a talaj nitrogén-oxidokat és más üvegházhatású gázokat bocsáthat ki. Ha túl sok növény versenyez ugyanazért a tápanyagért, a mikroorganizmusok aktivitása is megváltozik, ezzel együtt a káros gázkibocsátás is nő.

A kutatások rámutattak: ha a kukoricát túl sűrűn ültetik, a talaj nitrogén-oxid kibocsátása drasztikusan megnő. Ez a gáz pedig a szén-dioxidnál akár 300-szor erőteljesebb hatással bír a globális felmelegedésre. A túl szoros sorok tehát nemcsak a termés rovására mennek, hanem a környezet terhelését is fokozzák.

A tudósok a kísérletek során érzékeny szenzorokkal mérték a különböző ültetési sűrűségek mellett keletkező gázokat. A mérsékelt sűrűségű parcellák esetében a kibocsátás elfogadható szinten maradt, ám a sűrűn vetett állományok szó szerint „gázfelhőt” eregettek. Ez azt mutatja, hogy a jövő fenntartható mezőgazdaságában nemcsak a tápanyag-utánpótlás módja, hanem az ültetési sűrűség is kiemelt szerepet kap.

kukorica

. A kukorica gyökérzónájában zajló mikrobiológiai folyamatok során a talaj nitrogén-oxidokat és más üvegházhatású gázokat bocsáthat ki – fotó: pexels.com

Elsőre talán mulatságosnak tűnik a gondolat, hogy a kukorica „böfög”, ám a valóságban komoly környezeti hatásokról van szó. A mezőgazdaság jelentős szereplője az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának, ezért minden olyan tényező, amely ennek mérséklésére irányul, komolyan veendő. Az ültetési stratégia tehát nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is kritikus kérdés.

Bár könnyed formában is lehet beszélni a témáról, a mögöttes tudományos tartalom komoly: a precíziós mezőgazdaság fejlődése lehetővé teszi, hogy egyszerre növeljük a hatékonyságot és csökkentsük az ökológiai lábnyomot. A kukorica pedig nemcsak a tányérunkra kerülhet, hanem a klímatudatos gazdálkodás szimbólumává is válhat. Legközelebb, amikor pattogatott kukoricát eszünk, talán eszünkbe jut: minden növény döntéseket hoz – és hatással van a környezetünkre.

Forrás: termeszeti.hu

Indexkép: pexels.com