A növényegészség közös ügyünk ‒ erre hívja fel a figyelmet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) #PlantHealth4Life kampánya, amely a termelőktől a turistákig a társadalom minden tagjához szól. Egyetlen kártevő is milliós károkhoz vezethet a hazai mezőgazdaságban. A növényegészség kérdése ma már nem csak az agráriumban dolgozók, hanem mindannyiunk felelőssége.

A globalizáció, a nemzetközi utazások, a növekvő áruforgalom jelentősen megnövelte a növényi kártevők, kórokozók behurcolásának, terjedésének kockázatát. Ez a környezet mellett a mezőgazdaságra, az élelmiszertermelésre és a gazdaságra is komoly hatással lehet.

A kampány idén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közreműködve a japán cserebogárra és a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét terjesztő amerikai szőlőkabócára fordít kiemelt figyelmet.

fitoplazma

Amerikai szőlőkabóca L1-es lárvái – fotó: Nébih

Zárlati károsító megjelenése esetén, kulcsfontosságú a gyors felismerés és a célzott védekezés. Felszámolásuk azonban jóval nehezebb, mint az ellenük való preventív védekezés. A #PlantHealth4Life kampány éppen ezért a megelőzésre fókuszál a növények és a talaj külföldről való behozatalának súlyos kockázatát hangsúlyozva. Ugyanis egyetlen fertőzött növényi hajtás vagy a poggyászban megbújó rovar is nagy, akár az egész ágazatra kiható károkat okozhat. Amennyiben zárlati károsító vagy tüneteinek gyanúja merül fel, kötelező a Nébih és az illetékes vármegyei kormányhivatal értesítése.

A kampány idén két különösen fontos veszélyforrásra összpontosít: a japán cserebogár (Popillia japonica) behurcolására, valamint a már hazánkban is jelen lévő, súlyos gazdasági károkat okozó Grapevine flavescence dorée (FD) szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésére.

A japán cserebogár több mint 300 növényfajt károsíthat: gyümölcsfát, szőlőt, dísznövényt, rózsát. Nagy terméskiesést, akár tarrágást is előidézhet. „Stopposként” könnyen megbújik a ruházatban, csomagban, járműben, ezért utazás után javasolt mindezek átvizsgálása. Fontos figyelembe venni, hogy a szomszédos Szlovéniában már jelen van: különösen a repülőterek, autópálya-pihenők, nagy turistaforgalmú részek számítanak kockázatos területeknek.

A növényi károsítók kapcsán legnagyobb aktualitása hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezésnek van. A kórokozó terjedésének jelenlegi mértéke ugyanis rendkívül komoly veszélyt jelent a hazai szőlő- és borágazatra.

fitoplazma

Fitoplazma tünete fehér szőlő fajtán – fotó: Nébih

A betegséget fitoplazma okozza, jellegzetes tünete a késői fakadás, a visszamaradt tőkefejlődés, a levelek fonák felé sodródása, kanalasodása, sárgulása, nekrotizálódása vagy vörössé válása. Tapasztalható a vesszők elvékonyodása, a hajtások fásodásának hiánya és az ízközök rövidülése is. Fertőzés esetén a terméshozama akár 50%-kal is csökkenhet, védekezés hiányában a tőkék 80-100%-a is megfertőződhet.

fitoplazma

Éretlen és részben érett szőlővessző a fitoplazmával fertőzött szőlőtőkén októberben – fotó: Nébih

Terjesztéséért az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) a felelős, így a növények megóvása e kártevő elleni védekezéssel lehetséges az egészséges szaporítóanyag beszerzése mellett. A júliustól szeptember közepéig aktív egyedek sárga ragacslappal jól nyomon követhetőek.

fitoplazma

Amerikai szőlőkabóca L5 lárvafokozata – fotó: Nébih

Az engedélyezett növényvédő szerek mellett két, ökológiai termesztésben is használható készítmény (Pyregard, NeemAzal-TS) kapott szükséghelyzeti engedélyt. A Nébih károsítómonitoring rendszere is segíti az amerikai szőlőkabóca elleni kezelések időzítését.

A #PlantHealth4Life kampány és a Nébih a kockázatok felismerésére és a tudatos megelőzésre ösztönöz, hiszen a növények egészsége egyszersmind élelmiszerbiztonságunk és kulturális örökségünk elengedhetetlen záloga is.

A Nébih a hazai partnere az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) növényegészségüggyel foglalkozó, planthealth4life nevű kampányának.