A rózsa a legtöbb kertben központi helyet kap, hiszen szépségével és illatával is megérdemli ezt. Igaz, hogy van is körülötte teendő, de ezt mindenki elnézi neki, hiszen nem véletlenül kapta a virágok királynője nevet. Van, aki levágja a rózsaszálakat és beviszi az otthonába, de olyan is akad, aki ott hagyja a kertben. De vajon mikor teszünk jót? Ha levágjuk, vagy ha rajta hagyjuk a rózsán a virágot?
Ekkor és így távolítsd el a rózsa virágát
Nem szabad a rózsán hagyni az elnyílt virágokat, kivéve, ha a termést szeretnénk beérlelni. Ha ugyanis nem távolítjuk el az elnyílt virágot, a növény energiát fog rá pazarolni, amelyet az új virág meghozatalára is fordíthatna. Azonban az sem mindegy, hogyan távolítjuk el a virágot.
A teahibrid rózsák elnyílt virágait hosszú szárral kell levágni ott, ahol felülről lefelé számolva két háromlevélkéjű levél nő, majd az alatta lévő levél öt levélkéből áll. Ez alatt a levél alatt kell levágni a virágos szárat, egy centiméteres csonkot hagyva. Így a szár egyik rügyéből friss hajtás fog előtörni, a csúcsán pedig ott lesz a következő virág. Ha ezt megtesszük, a rózsánk egész nyáron ontani fogja a virágokat. Azonban nem elég az elnyílt virágot eltávolítani. A rózsának egyéb törődésre is szüksége van.
Így lesz tele virágokkal a rózsád
1. Az, hogy a rózsád mennyi virágot fog hozni, már az ültetésekor eldől. Ha ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű fényhez a rózsa, nem fog virágokat hozni. Ezért nagyon fontos, hogy olyan helyet keressünk neki a kertben, ahol legalább 6-8 órán keresztül fürdőzhet a napfényben. Azonban ez a hely ne legyen huzatos, ugyanis azt sem kedveli a rózsa.
2. Az is fontos, hogy milyen talaj áll a rózsa rendelkezésére. A rózsa ugyanis az enyhén savas, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajt kedveli, amelynek jó vízelvezetése van. Ha nem felel meg mindennek a kertünk talaja, akkor adjunk érett trágyát vagy komposztot a földhöz. Ha ezt megkapja, egészen biztosan egész nyáron át virágozni fog.
3. A rózsa bizony távolságtartó, így ha több tövet ültetünk, ügyeljünk rá, hogy kellő távolság legyen közöttük. Az ültetőgödör akkora legyen, hogy a földlabdás rózsa kényelmesen el tudjon férni benne. Ez átlagosan 60x60x60 cm nagyságú gödröt jelent. Az aljára tegyünk érett komposztot vagy trágyát, majd ezt takarjuk be egy vékony földréteggel, hogy ne érintkezzen a növény gyökere közvetlenül a trágyával. Vegyük ki a cserépből a rózsát, majd olyan mélyre ültessük el, hogy a földjének felszíne a talaj felszínével egy síkba kerüljön. Ezután öntözzük meg jó alaposan.
4. Az öntözés nagyon fontos a rózsák életében, különös tekintettel az első évre. Azonban az öntözés során mindig ügyeljünk rá, hogy csak a rózsa tövét érje a víz, a szárat és a virágokat ne, mert így elkerülhetjük a különféle gombás megbetegedéseket.
5. A szemünk nem árt, ha folyton a rózsán van. A rózsákat ugyanis sajnos gyakran támadják meg a levéltetvek, a feketefoltosság vagy a lisztharmat, így amint felfedezünk rajta betegségre vagy kártevőkre utaló jelet, azonnal kezdjük meg a kezelését.
A rózsát nem lehet magára hagyni. Fotó: Shutterstock
6. A tápanyagok sem maradhatnak el, ha szép és egészséges rózsákat szeretnénk. Használjunk kifejezetten rózsák számára kifejlesztett műtrágyát, de mindig ügyeljünk az adagolásra, mert a túladagolás gyenge növekedéshez és betegségekhez vezethet.
7. A rózsa nem kedveli a gyomokat, a mulcsozás pedig segíthet ebben. Ehhez kiváló segítséget nyújthat a komposzt, de akár aprított leveleket, fakérget is használhatunk.
A metszésre is ügyeljünk
A rózsa metszés nélkül sajnos idővel fel fog kopaszodni és virágokat sem fog hozni. A metszést fagymentes időszakra időzítsük, és kora tavasszal ejtsük meg. A legjobb, ha akkor metsszük meg, amikor kis rügyeket fedezünk fel rajta. A kerti rózsát rügyre metsszük. Az éves vesszők visszavágása során a metszési felület mindig egy rügy fölött 5-10 milliméterrel kell, hogy legyen.
A vadhajtásokat, a gyenge, beteg, elszáradt vesszőket tőből metsszük ki. Az erősebb ágak vágására használhatunk ágfűrészt vagy gallyvágó ollót, míg a metszéshez és az ifjításhoz metszőollót használjunk. A tavaszi metszés során az erős vesszőket 4-5 rügyre, míg a gyengébb hajtásokat 2-3 rügyre metsszük vissza. Az első évben nyáron is metsszük a rózsát. Ügyeljünk rá, hogy az első virágok elnyílása után minden hajtást metsszünk vissza az egyharmadára.
A rózsabokroknak fenntartó metszésre is szüksége van. Ekkor mindenképp távolítsuk el a vadhajtásokat, mert ezek elvonják a növénytől a tápanyagokat és a vizet. Ezeket nagyon könnyű megkülönböztetni, hiszen más a színük és a tüskézettségük is. Ezeket a hajtásokat a gyökérnyaknál kell elvágni. A beteg, elfagyott, sérült és öreg vesszőket is el kell távolítani.
A teahibrideket a tavaszi metszés során ne vágjuk vissza túlságosan nagy mértékben, mert akkor nem fognak virágokat hozni. A futórózsákat elég évente egyszer, az elvirágzás után megmetszeni. Ekkor metsszük vissza az oldalhajtásokat 8-10 cm-re, és vágjuk le az elöregedett ágakat.
Mindenkinek virágokban gazdag rózsákat kívánunk!
