Virág

A virág a zárvatermő növények szaporító szerve, a beporzás és a termésképzés központja. Felépítése csésze-, szirom-, porzó- és termőlevelekből áll; lehet egyivarú vagy kétivarú, magányos vagy virágzatba rendeződő. Színe, illata, nektár- és pollenhozama a beporzók (például méhek, lepkék, legyek) számára jelzés, ami kulcs a gyümölcs- és magterméshez. A mezőgazdaságban a virágzás időzítése és hossza a hozamot alapvetően meghatározza, ezért ebben a fenofázisban a fagyvédelem, a vízutánpótlás és a tápanyagellátás különösen kritikus. A dísznövénytermesztésben a virág díszértéket ad, míg fűszer- és gyógynövényeknél (például levendula, kamilla) élelmiszeripari vagy gyógyászati alapanyag is lehet. Ehető virágok (például körömvirág, borágó, cukkinivirág) gasztronómiai alapanyagként használhatók, de fogyasztás előtt a fajazonosságot és a növényvédőszer-maradék kockázatát ellenőrizni kell.