A szolnoki kötődésű Demeter László története nem a fügével kezdődött, hanem egy szolnoki családi kertben. Édesapja agrármérnökként már korán bevezette őt a kertészkedés világába: oltott, szemzett, kísérletezett, és egyetlen fán többféle gyümölcsöt nevelt. Barack, cseresznye, szőlő és – mellékesen – füge is termett a kertben.
„Tulajdonképpen fügével nőttem fel, csak akkor még nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget” – idézi fel.
A kert iránti vonzalom később Budapesten, egy külvárosi kertes házban éledt újra. Itt is gyümölcsfákkal indult minden: sárgabarack, szilva, meggy, cseresznye. A lelkesedést azonban rendre megtörte a valóság. A betegségek, a fagyok és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt több kedvenc fajta néhány év után kipusztult.
„Öt-hat évente újratelepítettem a sárgabarackot, és mindig elvitte valami. Akkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy talán nem ezeké a növényeké a jövő” – magyarázta a szakember.
Demeter László lányával, úton hazafelé a fügével megpakolt autóval és új szerzeményekkel egy horvát fügegyűjteményből – Fotó: Demeter László
Egy költözés, ami mindent megváltoztatott
A fordulópont 2020-ban jött el, amikor édesanyja halála után eladták a szolnoki családi házat. A kertből több fügebokor is Budapestre került, és ez indította el azt a felismerést, amely végül egy országosan ismert gyűjteményhez vezetett.
Addig azt hittem, hogy van a ‘törökbarna’ és kész. Aztán szembejött velem egy teljesen más világ: több száz fajta, elképesztő színek, ízek, formák.
2021 a „nagy fügebeszerzések éve” lett. Külföldi gyűjtők, barátok, ismerősök révén sorra érkeztek az új növények, dugványok. A meglepetés nem is a mennyiség, hanem a siker volt.
„Teljesen ledöbbentem, mennyire könnyen szaporítható a füge” – fogalmazott.
Száz fa, majd még több – megszületik a Fügeerdő
Ma a budapesti kertben mintegy száz fügefa áll kiültetve, további sok tucat edényben nevelkedik. Ez azonban már kevésnek bizonyult. 2024 elején egy külön telket vásárolt, kizárólag a gyűjtemény bővítésére. Itt kapott helyet a Fig Forest, magyarul Fügeerdő, mely nyomán megszületett a sok-sok fügefajtát népszerűsítő, azonos nevű Facebook-oldal is.
Telepítés közben – Fotó: Demeter László
Jelenleg körülbelül 150 fajta szerepel a gyűjteményben, de Demeter László nem a mennyiséget hajszolja.
„Nem az a cél, hogy minél több legyen, hanem hogy a legjobbakat megtaláljam. Inkább szelektálok, mint bővítek.”
Mérnöki gondolkodás, tanári szemlélet
Eredetileg gépészmérnök, később pedagógus lett, ma pedig egy nemzetközi keresztény iskolaszövetség európai igazgatójaként dolgozik. A szakmai háttér erősen visszaköszön a fügegyűjtésben is.
„A mérnöki gondolkodás segít kizárni a buktatókat: hőfok, páratartalom, közeg – mind számít.”
Tanári múltjából pedig a tudásmegosztás igénye fakad. A Fig Forest Facebook-oldal és a hozzá kapcsolódó közösség ma már több mint 37 ezer tagot számlál.
„Nekem az a legnagyobb öröm, ha átadhatom azt, amit megtanultam. Nem titkolom a módszereket.”
Többféle fajta a tányéron – Fotó: Demeter László
De miért épp a füge?
A válasz nem foglalható össze egyetlen szóban. A füge rendkívüli fajtagazdagsága, hosszú szezonja és ízvilága mind hozzájárul a vonzerejéhez.
„Ha jól válogat az ember, gyakorlatilag egész nyáron és ősszel lehet friss fügét enni.”
A színek és ízek skálája lenyűgöző: mélybordó belsők, zöld vagy fekete külső, erdei gyümölcsös, karamellás, mézes aromák.
Ez a gyümölcs nem csak a sokak által ismert, kommersz, cukros édesség – vannak fügék, amelyeknek mély, komplex íze van. Ezeket nem lehet leírni, kóstolni kell – mondta.
Mediterrán növény, magyar valóság
A klímaváltozás egyre többeket terel a mediterrán növények felé, de Demeter László szerint a füge sem „öntözésmentes csodanövény”.
„A dugványról szaporított füge nem ereszt mély főgyökeret. Ezért az első két-három évben öntözni kell.”
Gyönyörű a Bruzetka Bijela 2 fajta gyümölcshúsa – Fotó: Demeter László
Horvátországi tapasztalatai is ezt erősítik meg: ott is komoly ültetvényeken öntözőrendszer működik. A különbség a magról kelt, vad fügéknél jelentkezik, amelyek érdekes módon a dugványokkal ellentétben mélyre hatoló gyökérzettel élnek túl szélsőséges körülményeket.
Horvát, francia, olasz és egzotikus fajták
A gyűjtemény gerincét horvát fajták adják, gyakran több évtizedes szelekció eredményei. De érkeztek fügék Pakisztánból, Franciaországból, Olaszországból, Svájcból és Németországból is.
Kedvencekből nincs hiány: Col de Dame-vonalak, Black és White Madeira, horvát Bružetka Bijela, Miljska, Šaraguja és Crnica, valamint különleges csíkos fajták, mint a Tiger Panachée.
Mary Lane – Fotó: Demeter László
Ültetvény vagy hobbi? Más-más válaszok
A kezdőknek szánt tanácsai gyakorlatiasak.
„Először el kell dönteni, mire kell a füge: friss fogyasztásra, aszalásra, feldolgozásra vagy piacra.”
Ha mennyiség a cél, a törökbarna „igásló”: fagy után is újraindul. Ha minőség, akkor a különleges ízű fajták jöhetnek szóba. A méret szerinte másodlagos.
„A túl nagy gyümölcsű füge gyakran érzékenyebb. A közepes méretűek a legstabilabbak.”
A közhiedelemmel ellentétben aszály idején bizony, a fügét is öntözni kell – Fotó: Demeter László
Közösség, öröm, jövő
Demeter László számára a füge nem üzletként indult, hanem örömforrásként. Ma már őstermelői igazolványa is van, de a szemlélet nem változott.
„Sokszor fillérekért, vagy ingyen adok tovább fügét. Az emberek öröme mindent megér.”
Hat gyermeke és hét unokája is részese a Fügeerdő mindennapjainak.
Már a kisunoka is kiveszi a részét a munkából – Fotó: Demeter László
„Ez az egész egy nagy közös öröm. Talán ezért működik” – fogalmazott végül.
Azt pedig mi tesszük hozzá: a Fig Forest nemcsak egy kert, hanem élő bizonyíték arra, hogy a magyar kertek jövője új irányt vehet – és ebben a fügének egészen különleges szerep juthat.
Indexkép: Demeter László/Hétkilónyi füge, 20 fajta egy tálcán
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
