Az amerikai Palouse régióban gazdálkodó Ian Clark és társai 2025-ben több mint 1000 hektáron takarítottak be csicseriborsót és lencsét – egy olyan évben, amikor Pullman városa történetének legszárazabb nyarát élte át, kevesebb mint 13 mm csapadékkal (egyébként 66 mm az átlag). Az extrém aszályos körülmények ellenére a hüvelyesek megbízhatóan teljesítettek – ez olyan tapasztalat, amely tanulságos lehet a magyar termelők számára is.



Hüvelyesek szerepe a vetésszerkezetben

A csicseriborsó és a lencse kiválóan alkalmazkodik száraz körülményekhez, ráadásul gyökérgümőik révén képesek megkötni a légköri nitrogént – ezzel nemcsak saját fejlődésüket biztosítják, hanem a következő kultúra (búza, árpa, repce) tápanyagellátását is javítják.

A vetésforgóba illesztve tehát agronómiai szempontból is kiemelten előnyös növényekről van szó.

A hüvelyesek tápanyag- és rosttartalma miatt az emberi táplálkozásban is fontos szerepet játszanak, a USA Pulses szakmai szervezet pedig azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig megduplázza a hüvelyesek termelését és fogyasztását. Ehhez azonban nemcsak piaci, hanem agronómiai kihívásokat is le kell küzdeni.


csicseri

Fotó: Shutterstock


Termesztéstechnológiai kihívások

A csicseriborsó alacsony növekedési magassága miatt a betakarítás során a kombájn vágóasztalát a talajhoz közel kell tartani, ami fokozza a gép igénybevételét és növeli az eltömődés veszélyét. 

kombájnos gépkezelés során kiemelt figyelmet igényel a kőmentesítés, a por elvezetése, valamint a precíz vágási magasság. Az ilyen körülmények közötti sikeres betakarításhoz magas gépüzemeltetési kultúrára és karbantartási fegyelemre van szükség.

A gazdaságban napi 11–12 órás műszakok alatt akár 120–160 hektárt is sikerült learatni. A teljes, kb. 2800 hektáros gazdaságban búza, repce, széna és hüvelyesek váltják egymást a vetésforgóban.



Betegségek és korlátok a bővítésben

Clarkék úgy látják, a hüvelyesek termesztési területének növelését jelenleg főként a betegségek, például az aszkohita fertőzés korlátozzák. Ezért olyan termelési szintet választanak, amely fenntartható, és nem veszélyezteti a talajállapotot vagy a következő évek hozamait.

Emellett az exportkorlátok is kihívást jelentenek. India – a világ legnagyobb hüvelyes-felvásárlója – 2019-ben vámviták miatt lezárta piacát, ami jelentős hatással volt az amerikai csicseriborsó-piacra. A nemzetközi kereskedelmi korlátozások és a lassú logisztika tovább csökkentik a hüvelyesek versenyképességét.



Közép-Európában is működhet

Magyarországon az egyre gyakoribb nyári aszályok miatt a vetésszerkezet átgondolása stratégiai jelentőségű.

A hüvelyesek – mint víztakarékos, nitrogénmegkötő és egészséges élelmiszer-alapanyagok – reális alternatívát kínálnak a klasszikus gabonafélék mellé. 

termesztéstechnológia specializáltabb, de megfelelő gépesítéssel és vetésforgóba illesztéssel megtérülő befektetés lehet.

Clarkék példája azt mutatja, hogy a sikeres alkalmazkodás kulcsa a technológiai fegyelem, az agronómiai tudatosság, és a piacra való reagálóképesség. A hüvelyesekbe való beruházás nemcsak a talaj termőképességét javítja, hanem stabil bevételi forrást is jelenthet – különösen olyan években, amikor az időjárás kedvezőtlenül alakul.

Forrás: spokesman.com

Indexkép: Shutterstock