Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A december közepi jegyzésekhez képest január elején magasabb volt a búza ára a párizsi tőzsdén, mely elsősorban annak köszönhető, hogy egyrészt a dollár az adott időszakban erősödött az euróhoz képest, másrészt a különböző geopolitikai feszültségek, különösen a fekete-tengeri régióban az ukrán területek és hajók ellen végrehajtott orosz támadások is árfelhajtó hatással bírtak. A nyersolajpiacokon a venezuelai és iráni események által kiváltott bizonytalanságok különösen a kukorica esetében eredményeztek jelentősebb áremelkedést.

Az európai kukoricaárakat az amerikai árak húzták, melyek az erős exportkeresletre és a nyersolaj árának növekedésére reagáltak emelkedéssel. Viszont az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) január 12-én közzétett, jelentős globális készletekre vonatkozó jelentése visszafordította a gabonaárak emelkedési tendenciáját.

Az USDA jelentés a globális búzatermést 842 M tonnára, bő 4 M tonnával a decemberi becslés fölé emelte az eddig is rekordmagas előrejelzést. Kukoricánál pedig 13 M tonnával, 1,246 Mrd tonnára nőtt a világ összes termésére vonatkozó becslés.

Kukoricánál 13 M tonnával, 1,246 Mrd tonnára nőtt a világ összes termésére vonatkozó becslés – Fotó: Shutterstock

Szűkebb környezetünket vizsgálva, az EU Bizottság által készített búzamérleg azt jelzi, hogy a 2025/26 végi zárókészletek annak ellenére emelkednek több, mint 4 M tonnával, hogy a belső felhasználás – elsősorban a takarmánycélú felhasználás növekedése miatt – több, mint 700 ezer tonnával nő. Mindez a tavalyi kimagasló európai búzatermésnek köszönhető. Továbbá a világpiacon az exportőr országok közötti folyamatos heves verseny miatt csekély növekedési potenciált jósolnak az európai búzaexportnak. A német és lengyel búza nehezen jut térhez a globális piacon, míg lassulás figyelhető meg a román, bolgár és balti exportban is.

Az elkövetkező időszakban az európai gabonaárak alakulását elsősorban az euró/dollár árfolyam alakulása és a vetések állapota fogja meghatározni.

Hazai viszonylatban is elmondható, hogy a kereslet alakulásához képest jelentős eladatlan búzakészletek vannak még a termelők raktáraiban annak ellenére, hogy a malmok és a takarmánygyártók több hónapra előre bevásároltak a szezon elején, és a takarmánycélú búzafelhasználás várhatóan 1,4 M tonnára nő. A kiszállítás üteme messze elmarad az 5-éves átlagtól, a KSH legfrissebb export adatai szerint 120 ezer tonna búza hagyta el az országot novemberben, szemben a 226 E tonnás átlaggal. Június végén - a jelenlegi lanyha export mellett - akár 1,3 M tonnás búza zárókészletre is számítani lehet. Erre jön majd az új termés, amelyről egyelőre annyit tudunk, hogy az őszi búza vetésterülete a NAK felmérése szerint 985 E ha, ami 10 E ha-al több, mint a 2025-ös betakarított terület. Ill. a január elején lehullott hó elegendő védelmet biztosított ahhoz, hogy a vetések zöme jó állapotban vészelje át a fagyokat, és olvadás után növelje a talajok nedvességtartalmát.

A jelenlegi várakozások szerint a tavalyi mennyiséget meghaladó termésre számíthatunk.

Ezt tetézi, hogy a környező országok közül jelentősen nőtt a búza vetésterülete Romániában, Horvátországban, Ausztriában, de a hazai gabona legnagyobb felvevőpiacának számító Olaszországban is. A hozamokat egyelőre még korai becsülni, de az EU legtöbb tagállamában jó állapotban vannak az őszi vetések. Összességében visszaesésre számítanak Európában a tavalyi kimagasló termésszinthez képest, de pl. Romániában a várt terméskilátások ezzel együtt is jóval magasabbak, mint az 5 éves átlag, és a várható nagy európai átmenő készletek kompenzálják a visszaesésből fakadó kisebb termést.

Európa délkeleti országaiban a vetésre vonatkozó tervezés során a gazdák az őszi kalászosokat részesítették előnyben a kukoricával szemben, mivel ezek kevésbé érzékenyek a nyári szárazságra.

A kalászosok térnyerését jól reprezentálja az alábbi térkép az árpa vetésterületek alakulásáról. Hazánkban őszi árpát több, mint 40 ezer ha-ral nagyobb területen vetettek, mint egy évvel korábban.

Búza és árpa vetésterületek változása a 2024/25-ös szezonhoz képest Európában (Forrás: Expana)

Forrás: Expana

Kukorica tekintetében Európa számára jelenleg a rekordmennyiségű amerikai áru a leginkább elérhető a világpiacon. Ami az Ukrajnából EU-ba érkező importot illeti, az alacsonyabb, mint a korábbi években, mivel az ukrán gazdák képtelenek versenyezni a világpiaci árakkal. Az argentin áru az Európában nem engedélyezett növényvédő szerek használata miatt gyakorlatilag ki van zárva az EU piacáról, míg a brazil másodvetés, amely az ottani export árualapot képezi, csak augusztusban érkezik.

Ez mégsem ad sok reményt a magyar kukoricaexport számára, mivel a hazai kínálati árak nem versenyképesek az EU piacán. A kukoricaexport változatlanul alacsony, a KSH exportstatisztikái szerint a novemberi kiszállítás megközelítőleg 47 E tonna volt, szemben az előző 5 év 189 E tonnás átlagával. Az október elején indult szezon magas, az export szintjét meghaladó import számokat mutat. 2025 október-novemberben 102 E t export/110 E t import, míg egy évvel korábban ugyanebben a 2 hónapban 221 E t export/66 E t import volt az arány. Az alacsony export és magas import számok akár magyarázhatóak lennének a gyenge terméssel, de az arányok eltolódása olyan mértékűnek látszik, hogy a mérleget nézve összességében inkább a zárókészletek emelkedését vetíti előre.

A magyar gabona versenyképességét sokban rontja a Forint folyamatos erősödése. A 2025. áprilisában elért 409,65 HUF/EUR árfolyam folyamatosan erősödött a mostani 381/382 HUF/EUR árfolyamra. Az export esetén tehát jóval kevesebb forintot kapunk az áruért most, mint tavaly tavasszal.

A másik említésre méltó hatás a logisztikai költségek megnövekedésének köszönhető, hiszen mind a vasúti, mind a közúti szállításban emelkednek a fuvarozók költségei. A vasút esetén az elmúlt másfél évben a pályahasználati díjak 30%-kal növekedtek, ami 10-15%-os fuvardíjnövekedést eredményezett. A közúti fuvarozás esetén az újonnan bevezetett súlykorlátozások eredményeként meghosszabbodtak, sokszor duplájára nőttek a szállítási útvonalak, melyet tovább terhelnek a jelentősen megemelt útdíjak. Ezáltal, az útdíjemelés mértékénél jóval nagyobb arányban megnövekedett szállítási költségek nemcsak tovább rontják a magyar gabonafélék exportkilátásait, de az így kialakuló, egyre magasabb belföldi fogyasztói árak növelik a magyar inflációt is.

Magyar Gabonaszövetség