A zsugorinfláció (shrinkfláció) után egy újabb, kevésbé ismert, ám annál megtévesztőbb jelenség jelent meg a boltok polcain: a stretchfláció. Ennél a módszernél a gyártók szintén a kiszerelés méretével manipulálnak, ám nem csökkentik, hanem kismértékben növelik azt – miközben az ár ennél jóval nagyobb arányban emelkedik.

Mi az a stretchfláció?

A fogalom az angol stretch („nyújtás”) és az infláció szavak összevonásából született. A stretchfláció lényege, hogy egy termék tömegét vagy térfogatát minimálisan megnövelik, az árat azonban aránytalanul nagy mértékben emelik.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a fogyasztó „többet kap a pénzéért”, a valóságban azonban az egységár – kilogrammonként vagy literenként számolva – jelentősen megugrik. Ez a drágulás sokszor észrevétlen marad, mivel a korábbi egységárat nem tüntetik fel, csak az aktuálisat.

Marketingüzenetek, amelyek elfedik a valóságot

A nagyobb kiszerelés bevezetését gyakran hangzatos marketingüzenetek kísérik, például: „Mostantól nagyobb méretben”, „+10% extra tartalom”.

Ezek az üzenetek azt sugallják, hogy a vásárló előnyösen jár, miközben az egységár-emelkedés rejtve marad. A csomagolás sok esetben alig változik, így a fogyasztók számára nehéz felismerni, hogy valójában egy burkolt áremeléssel állnak szemben.

élelmiszer

A Foodwatch szerint a kiszerelésnöveléssel leplezett áremelés aláássa a fogyasztók bizalmát és az élelmiszerpiac átláthatóságát – Fotó: Shutterstock

A Foodwatch elemzése: öt termék, egy közös probléma

A francia Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet öt konkrét terméken keresztül mutatta be a stretchfláció működését.

Elemzésük szerint ez a gyakorlat súlyosan rombolja a fogyasztók bizalmát, mivel tudatosan kihasználja az információhiányt és a figyelmetlenséget.

A szervezet hangsúlyozza: a probléma nem elszigetelt, hanem rendszerszintű, és szorosan összefügg az élelmiszeripar átláthatatlanságával.

Az átláthatóság hiánya az élelmiszeriparban

A Foodwatch szerint az egyik legsúlyosabb gond az, hogy a szabályozás nem kötelezi a gyártókat és forgalmazókat a kiszerelés- és egységár-változások egyértelmű jelzésére. A formátumok gyakran „észrevétlenül fejlődnek”, anélkül hogy világosan látható lenne, miként változott az ár-érték arány.

Egy átlagos vásárló számára szinte lehetetlen nyomon követni, hogy hétről hétre hogyan alakul az egyes termékek kilogrammonkénti vagy literenkénti ára. Ilyen körülmények között jogos a kérdés: ki profitál valójában ezekből az áremelésekből?

Miért nehéz fellépni a stretchfláció ellen?

A homályos és hiányos szabályozás miatt ezek a rejtett áremelések nehezen felismerhetők, és szinte lehetetlen őket szankcionálni. Amíg a gyártók és a forgalmazók nem válnak teljes mértékben átláthatóvá, minden kiszerelésnövekedés gyanússá válik a fogyasztók szemében.

A Foodwatch szerint csak akkor lehet érdemi változást elérni, ha világosan megmutatják, hogyan oszlik meg az érték az ellátási lánc különböző szereplői között, és a fogyasztók pontos, összehasonlítható információkat kapnak.

Forrás: Nébih
Indexkép: pixabay.com