Élelmiszeripar

BNC

2024. június 25., szerda 12:03

Segítsetek az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek kiegészítő finanszírozások megtervezésében az alábbi kérdőív kitöltésével: Kérdőív a mezőgazdasági termelők és élelmiszeripari vállalkozások hitelfelvételi és finanszírozási tapasztalatairó

moly

2014. október 15., csütörtök 11:43

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/2009. (IV. 07.) számú KÖZLEMÉNYE az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható 2008. évi kiegészítő támogatás kifizetésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének szabályairól I. A közlemény célja A 2008. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet alapján a támogatás kifizetéséhez az alábbiakban részletezett jelentéseket kell elkészíteni és benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). II. Az energianövények termelőire vonatkozó jelentési kötelezettség A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyagnak az elismert piaci szereplőhöz történt leszállítását követően az alábbi nyomtatvány benyújtásával: 􀂃 K0950 számú formanyomtatvány – Jelentés a betakarított alapanyag mennyiségéről és szállításáról (1. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Figyelem! A jelentést alá kell írnia mind a termelőnek, mind az elismert piaci szereplőnek. A Felek együttes aláírása nélkül a jelentés érvénytelen! III. Az elismert elsődleges feldolgozókra és elismert felvásárlókra vonatkozó jelentési kötelezettségek a) Az elismert piaci szereplők között történő alapanyag átadásról (eladásról) az alapanyag értékesítője (eladója) értesíti az MVH-t az alábbiak szerint: 􀂃 K0952 számú formanyomtatvány – Jelentés az átvett alapanyag értékesítéséről (2. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: a jelentéseket – az eladásokat követően – folyamatosan lehet benyújtani Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagok eladását úgy szükséges ütemezni, hogy biztosítva legyen az alapanyagnak legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig történő elsődleges feldolgozása! b) Az elsődleges feldolgozóknak az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet); 􀂃 K0954 számú formanyomtatvány – Végtermék előállítási adatai (4. számú melléklet). A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a szerződésekben meghatározott végtermékké! V. Az alapanyag saját üzemben történő felhasználásának szabályai az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 8. fejezetének 7. szakasza értelmében Azon termelőknek, akik az energetikai célból termesztett energianövényeket saját mezőgazdasági üzemükben használják/dolgozzák fel, a következő feltételeket kell teljesíteniük: i. Kizárólag az alábbi KN-kódú alapanyagokat használhatják fel: − ex 0602 90 41 rövid vágásfordulójú fák − 1201 00 90-, − 1205 10 90-, − 1205 90 00-, − 1206 00 91-, − 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények. ii. Az alapanyag feldolgozásának/felhasználásának kötelezettsége elsődlegesen a tüzelőanyagként saját mezőgazdasági üzemük fűtésére, a mezőgazdasági üzemben energia vagy bioüzemanyag előállítására, illetve az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN kód által szabályozott biogázzá történő átalakítására terjed ki. iii. A termelő köteles az alapanyag felhasználásáról, alapanyag fajtánként külön nyilvántartást vezetni, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: − alapanyag-készlet adatait, − a felhasznált alapanyag és az abból kapott végtermékek, társtermékek és melléktermékek típusát és mennyiségét, − a feldolgozás során keletkező hulladék típusát és mennyiségét, − megsemmisített mennyiségeket és a megsemmisítés okait. A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyag leszállítását követően az alábbiak szerint: 􀂃 K0951 számú formanyomtatvány – Beszállítási nyilatkozat (saját felhasználású alapanyag esetén) (5. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Az alapanyagot saját mezőgazdasági üzemükben felhasználó termelőknek az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a saját felhasználásról szóló nyilatkozatban meghatározott végtermékké! VI. Reprezentatív hozam teljesítése Annak érdekében, hogy a termelő az energianövény kiegészítő támogatásra jogosulttá váljon, teljesítenie kell minden szerződött növénykultúrára vonatkozóan az FVM által előírt – megyei bontású – reprezentatív hozamokat (6. számú melléklet). A 2008. évre vonatkozó reprezentatív hozamok megtekinthetőek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben a termelőnek több megyében is található azonos növénykultúrával bevetett területe, akkor a reprezentatív hozamok az adott megyé(k)hez tartozó percellá(k)ról beszállított alapanyagok alapján kerül kiszámításra. VII. A közlemény hatálya Jelen közlemény az MVH honlapján történő közzététele napján lép hatályba. VIII. Kapcsolódó jogszabályok és közlemény − a Tanács 2003. szeptember 29.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1782/2003/EK rendelete; − a Bizottság 2004. október 29.-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete; − a Bizottság 2004. április 21.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete; − a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; − a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; − a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet; − az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; − a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások kérelmének benyújtásáról szóló 55/2008. (IV. 30.) számú MVH közlemény. További információ a www.mvh.gov.hu honlapon található, valamint az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető. Budapest, 2009. április 7. Margittai Miklós elnök

.Melcsi.

2014. október 15., csütörtök 11:43

Állati eredetű melléktermékek konferencia A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 2012. november 19. hétfőn "Állati eredetű melléktermékek" címmel konferenciát rendez. Helyszíne: Hotel Aréna, 1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3. Az állattenyésztés és az élelmiszer-feldolgozás során a főtermék mellett számos termékként nem hasznosítható szerves anyag keletkezik. További jelentős szerves anyag forrásként jelentkeznek az áruházakban keletkező lejárt szavatosságú élelmiszerek. Ezeket néhányan hulladéknak, mások mellékterméknek tekintik. A jogalkalmazói felelősség ezen anyagok kezelése során megoszlik az állategészségügyi és a környezetvédelmi hatóság között. Ez az oka pl. az egymás melletti nyilvántartási szabályozásnak és a számos ellentmondásos szakmai álláspont kialakulásának. A konferencia célja, hogy rávilágítson a helyes jogalkalmazásra, az ellentmondásokra és ezzel elősegítse és megkönnyítse ezen iparágakban működő cégek számára a jogkövetést, és ezzel a biztonságos működést! A jogértelmező fórumra várjuk az állattenyésztésben és élelmiszeriparban működő cégek és hatóságok képviselőit. A rendezvény szakmai partnereként a rendezők nevében is szeretettel meghívjuk Önöket! Szervező Bizottság: Dr. Kiss Jenő, ATEVSZOLG Zrt. Simon Anita, BIOFILTER Zrt. Turcsán Szilvia, SZ & L Enviromental Consulting Kft. Székely Anna Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Szakmai Partnerek: Baromfi Terméktanács és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács További információ: Székely Anna szakmai főtanácsadó Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége 1024 Budapest, Keleti Károly u. 11/A. Tel: +361 350 7274 Fax: +361 336 0393 Email: kszgysz@kszgysz.hu Web: www.kszgysz.hu

Jugovicsné Molnár Francis

2014. október 15., csütörtök 11:43

Mi is az extruder? Nem csak szója extrudálására, de mindenféle szemes termény feldolgozására is alkalmas! A gép működési elvének lényege: a száraz extrudálási eljárás során nyomás és súrlódás által hő jön létre, a keletkező hő és nyomás lehetővé teszi a gépen belül a feldolgozásra kerülő anyagok főzését, extrudálását. Az extrudálási technológiai eljárás: - módosítja keményítőket /zselatinizáció/ a gabonafélékben a jobb és könnyebb emészthetőség érdekében - biztosítja a teljes energiatartalmú szójatermékek készítését a fehérjék károsodása nélkül - inaktiválja az antimetabolitokat a szójában és olajos magvakban, illetve az olajos sejtek töreteiben - stabilizálja az étkezési olajokat, az állati és növényi eredetű zsírokat - hasznosítja az egyéb célokra nem alkalmas állati és növényi melléktermékeket és hulladékokat A gép rendkívül széles körben alkalmazható. A mezőgazdaságban elsősorban a szója és a szójának gabonafélékkel, főleg kukoricával kombinált takarmányokká, speciális tápokká történő feldolgozására, mint takarmányok sertés, ló és kérődző állatok számára, tápok szőrmés állatok részére, haltápok, kutya és macska eledelek, stb. Az élelmiszeriparban a melléktermék és hulladék anyagok hasznos és tápláló takarmányokká történő feldolgozásban van jelentősége:

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

A zab nagyon értékes takarmánygabona. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Gazdag a mész és foszfortartalma, amely a csontképződést segíti elő. De mindezek mellett még E-vitamint is tartalmaz, ami az apaállatok tenyész képességét növeli. Így a zab főleg a fiatal és tenyészállatok takarmányozására használható takarmánygabona. A zab értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas. A zabpehely, zabliszt, stb. mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. Fehérjéket, B csoportba tartozó vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt, mangán, cink, alumínium és kálium), valamint az A-vitamin előanyagát, a karotint tartalmazza. A bór és a jód is megtalálható benne nyomelemként. A zabszalmafürdőt kovasavtartalma teszi érdekessé. A zab nyugtató hatása főként az aveninre, egy indol-alkaloidra vezethető vissza. Nyugtatószerként főleg a mag alkoholos kivonatát alkalmazzák. Előnyös élettani hatásának titka a nagy rost- és az alacsony zsírtartalomban rejlik. A rostok számos betegség és kóros állapot megelőzésében hasznosak, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük: segítenek csökkenteni a vér koleszterinszintjét és stabilizálni a vércukorszintet. Emellett szerepük van a vastagbélrák, a székrekedés és az elhízás megelőzésében is. Különös, de tény, hogy vannak emberek, akik a rostokat "emészthetetlennek" tartják, mellőzik étrendjükből: az eredmény természetesen székrekedés és annak következményei. A durva rostok ideálisan tisztítják a vastagbelet - ez pedig a hosszú, egészséges élet záloga. Az élelmi rostok poliszacharidokból és ligninből állnak, fontos szerepet játszva az emésztés folyamatában. Léteznek vízoldékony növényi rostok ezek állaga zselészerű -, amelyek az emésztőrendszerben megkötik a koleszterint, így az nem tud felszívódni. A vízben nem oldódó rostokat pedig a természet "seprőjének" nevezhetjük. Csökkentve a táplálék áthaladási idejét, kevesebb méreganyag felszívódására adnak lehetőséget, mintegy kisöpörve azokat. A modern orvostudomány is bebizonyította, hogy a vastagbél különböző betegségeinek kialakulásában az egyik fő tényező a rostszegény táplálkozás. A zab értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostoknak, s ez a kettősség az, ami elősegíti az egészséges bélműködést.