Ahogy a környezetvédelem egyre hangsúlyosabb szemponttá válik a mindennapokban, úgy nő az igény az újrahasznosított csomagolóanyagok alkalmazására is. Az élelmiszeriparban azonban ez nem csupán technológiai kérdés, hanem komoly biztonsági kihívás is: mi történik akkor, ha olyan vegyületek kerülnek az élelmiszerbe, amelyek az újrafeldolgozott csomagolóanyagokból oldódnak ki?

Szakértők szerint egyre több új vagy korábban nem vizsgált anyag kerülhet kapcsolatba az élelmiszerekkel – ezért különösen fontos, hogy a gyártók, forgalmazók és fogyasztók is tisztában legyenek a lehetséges kockázatokkal és a szabályozás legfontosabb pontjaival.

Csomagolóanyagok: láthatatlan összetevők az ételben

Egy átlagos ember élete során akár 30–40 dekagrammnyi vegyületet is elfogyaszthat, amelyek a csomagolóanyagokból szabadulnak fel. Ezek közé tartoznak például a monomerek, antioxidánsok, stabilizátorok, lágyítók, nehézfémek vagy színezékek, melyek – hosszabb távú expozíció esetén – akár a hormonrendszer működését is zavarhatják, sőt máj- és veseelégtelenséget, vagy daganatos megbetegedéseket is okozhatnak.

Az Európai Unió és a hazai hatóságok éppen ezért szigorú szabályozást és rendszeres ellenőrzést írnak elő, amelyet akkreditált laboratóriumok végeznek. Ezek a vizsgálatok garantálják, hogy az élelmiszercsomagolás ne jelentsen közvetlen veszélyt az egészségre – még az újrahasznosított anyagok esetében sem.

A jó szándékú újrahasznosítás árnyoldala

Az Európai Zöld Megállapodás értelmében 2025-re az élelmiszercsomagolások 65%-ának újrahasznosíthatónak kell lennie – akár anyagában, akár komposztálhatóság vagy energetikai újrafelhasználás formájában. Ez önmagában előrelépés, ám a visszaforgatott műanyagok új típusú élelmiszerbiztonsági kihívásokat is hoznak.

A legfőbb probléma, hogy az újrahasznosított műanyagok nem mindig teljesen nyomon követhetők. Sokszor nem tudni, milyen eredetű anyagokat dolgoztak fel újra, azok korábban milyen terméket tároltak, illetve hogy milyen szennyeződéseket tartalmazhattak. Ezen kívül a műanyagok hőkezelése, újraformázása során új, potenciálisan toxikus anyagok is képződhetnek, amelyeket nem lehet előre pontosan meghatározni.

Szigorú uniós szabályok – de még nem mindenre van megoldás

Az Európai Unió 2022/1616-os rendelete kimondja: minden élelmiszerrel érintkező újrahasznosított műanyag csak akkor használható fel, ha azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jóváhagyta, és a gyártási eljárást hivatalosan engedélyezték. Ehhez például úgynevezett „challenge tesztekkel” kell igazolni, hogy az adott technológia képes eltávolítani a szennyeződéseket. Eddig kizárólag PET típusú műanyagokra (pl. üdítős palackok) születtek ilyen engedélyek; a poliolefinekre (PE, PP) még nem.

csomagolás

Minden élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagnál – legyen az új vagy újrahasznosított – kötelező elvégezni a kioldódási vizsgálatokat – fotó: pixabay.com

Nem minden műanyag egyforma

A különböző műanyagok eltérő módon viselkednek újrafeldolgozás során. A PET például kevésbé hajlamos a szennyeződések megkötésére, ráadásul magas hőmérsékleten újraolvasztható, így könnyebb tisztítani. A poliolefineknél ez jóval bonyolultabb, így nagyobb odafigyelést igényel.

Az újrahasznosított műanyagokat gyakran használják többrétegű csomagolások belső rétegeként, ahol nem érintkeznek közvetlenül az élelmiszerrel. Ilyen esetekben egy záróréteg – például alumínium – akadályozza meg a szennyező anyagok kioldódását. Ez a megoldás csökkenti a kockázatokat, de nem szünteti meg őket teljesen.

Láthatatlan veszélyek: miért kritikusak a kioldódási vizsgálatok?

Minden élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagnál – legyen az új vagy újrahasznosított – kötelező elvégezni a kioldódási vizsgálatokat. Ezek célja, hogy meghatározzák, milyen vegyületek kerülhetnek az élelmiszerbe. A vizsgálatok során nemcsak az ismert, szándékosan használt anyagokat (mint például a monomerek vagy antioxidánsok) keresik, hanem a nem szándékosan jelen lévő vegyületeket is, az úgynevezett NIAS-okat (Non Intentionally Added Substances).

Ezek az anyagok – például gyártási melléktermékek, bomlástermékek vagy korábbi felhasználásból származó maradványok – gyakran rejtettek, így első lépésként azonosítani kell őket, majd toxikológiai értékeléssel megállapítani, hogy jelentenek-e egészségügyi kockázatot. Ez különösen fontos az újrahasznosított anyagok esetében, ahol ezekből jóval több jelenhet meg.

Így zajlanak a laboratóriumi vizsgálatok

A kioldódási vizsgálatokat „élelmiszer-utánzó” modellanyagok segítségével végzik, amelyek a valódi élelmiszerek fizikai-kémiai tulajdonságait utánozzák. A laboratóriumok a legrosszabb eshetőségre készülnek: olyan körülményeket modelleznek, ahol a kioldódás leginkább bekövetkezhet.

A vizsgálatok során többféle módszert is alkalmaznak, a célanyag típusától függően. Ezek között van folyadék- és gázkromatográfia, spektrofotometria, valamint fémanalitikai vizsgálat is. A kioldódott anyagokat először elválasztják, majd tömegspektrum alapján azonosítják, és meghatározzák azok mennyiségét.

Új visszaváltási rendszer – új kihívások

Magyarországon 2025-re az italcsomagolások 77%-át kell visszagyűjteni, 2029-re pedig a 90%-át. A begyűjtött palackok jelentős részéből valószínűleg újra élelmiszercsomagolás készül majd, ami még indokoltabbá teszi a rendszeres, szigorú ellenőrzést. Az új rendszer nemcsak a környezetvédelmet szolgálja, hanem egyre több gyártót ösztönöz arra is, hogy társadalmi felelősségvállalásból áttérjen az újrahasznosított anyagokra.

A csomagolóanyag a barátunk – ha tudjuk, hogyan kezeljük

Fontos leszögezni: a csomagolóanyag nem ellenség. Épp ellenkezőleg – ezek a modern anyagok teszik lehetővé, hogy az élelmiszereink védettek, hosszabb ideig eltarthatóak és biztonságosak legyenek. A kihívás nem a csomagolás léte, hanem a megfelelő anyaghasználat és az azt övező szabályozás betartása.

A laboratóriumok pontos és megbízható vizsgálatai segítenek abban, hogy a csomagolóanyagok valóban megfeleljenek minden egészségügyi előírásnak. Így az újrahasznosítás nemcsak környezeti, hanem közegészségügyi szempontból is előnyös lehet – ha jól csináljuk.

Forrás: storeinsider.hu
Indexkép: shutterstock.com