Ha valaki azt mondaná, hogy búcsút inthetünk a diós bejglinek, a házi málnaszörpnek vagy a főtt kukoricának, talán sokan csak legyintenének. Pedig a jövőben mindez valósággá válhat: a mediterrán gyümölcsök már ma is jól érzik magukat a magyar kertekben, a füge például szinte mindenhol megtelepedett, ahol korábban elképzelhetetlen lett volna. Ez is jelzi, hogy klímánk drasztikusan átalakul – és ez a hazai növényvilágot is gyökeresen megváltoztathatja.

Magyarország biológiai sokfélesége páratlan, de legalább ennyire sérülékeny is

Az ország az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett európai térségek közé tartozik. Ennek felismerésére indították el 2003-ban a VAHAVA programot, Láng István akadémikus vezetésével, amely tudományos alapossággal térképezte fel a klímaváltozás várható hatásait hazánk különböző térségeiben.

A VAHAVA program 2006-os zárótanulmánya szerint a globális felmelegedés következményei egyre inkább érezhetőek a mezőgazdaságban is.

A gyümölcstermesztésben csökken a hozam, romlik a minőség, és megnő a terméskiesés kockázata. A szőlő például már most is küzd a rothadásos betegségekkel és a rövidülő életciklussal, ami új fajták termesztésének bevezetését teszi szükségessé.

Nem csupán a gyümölcsfélék, hanem a zöldségek, gyógynövények és dísznövények is a túlélésért harcolnak.

Csak azok a fajok maradhatnak fenn hosszú távon, amelyek képesek alkalmazkodni az extrém időjárási viszonyokhoz. Az aszályos időszakok, a viharok, az özönvízszerű esők, valamint a megváltozott telek miatt a teljes ökoszisztéma veszélybe kerülhet – méghozzá gyors ütemben.

Az éghajlatváltozás nem csupán az erdőket veszélyezteti, hanem az ott élő állatfajokat is

A madarak, rovarok, kétéltűek és más élőlények élőhelyei megszűnhetnek. A növények virágzása és a beporzó rovarok ciklusai eltérhetnek egymástól, ami végső soron a terméshozamok csökkenéséhez, sőt, megszűnéséhez vezethet. Ez pedig minden eddiginél súlyosabb következményekkel járhat az élelmiszer-ellátásra nézve.

Mindezek mellett újabb veszélyek is felbukkannak. Az invazív fajok, ismeretlen kártevők és betegségek megjelenése is összefügg a klímaváltozással. Kevesen tudják, hogy a Nyugat-nílusi vírus például a hazai héjaállományban végzett komoly pusztítást. A málna, szeder és fekete ribiszke termesztése is egyre nehezebb, hiszen ezek a növények nem bírják az aszályos, forró nyarakat és a párás időben gyorsan terjedő gombabetegségeket.

málna

Eltűnhet a málna is – fotó: pexels.com

A gyümölcstermesztés mellett más növénykultúrák is veszélyben vannak

A dió és a barack például már most is nehezen viseli az éghajlati szélsőségeket. A kukorica termesztése esetén akár 80 százalékos terméscsökkenés is bekövetkezhet a század végére. De hasonló veszély fenyegeti a burgonyát is – ezek a kultúrák komoly termesztéstechnológiai kihívás elé állítják a gazdálkodókat.

Hazánkban is elkészült a veszélyeztetett fajokat összegző Vörös Könyv, az IUCN kezdeményezésére. A kiadvány négy kategóriába sorolja a veszélyeztetett növény- és állatfajokat. A leginkább figyelemfelkeltő kategória a kipusztult fajoké, de a veszélyeztetett fajok listája is hosszú: tőzegrozmaring, közönséges homoktövis, vastaggallyú körte, feketedő fűz, budai rózsa – csak néhány példa az eltűnő növényvilág tagjai közül. A figyelmeztetés egyértelmű: „Ember, állj meg a növények és állatok pusztításában, ne menj tovább, mert te is veszélybe kerülsz!”

A laikusok is érzékelhetik a változásokat: egyre ritkább a fehér karácsony, és a hagyományos tavaszi „meleghozó” napok – Sándor, József, Benedek – már nem hozzák el a várva várt időjárási fordulatot. A nyarak jelentősen hosszabbodtak az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdasági termelés és a környezeti egyensúly megőrzése érdekében most már elengedhetetlen, hogy reálisan, ugyanakkor pánikmentesen értékeljük a helyzetet.

Nem cél a rémképek festése, de az éghajlati átalakulás ismerete és megértése mindenki számára fontos. Csak így tudunk hatékonyan alkalmazkodni a kihívásokhoz, és megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel enyhíthetjük a negatív hatásokat. Az információ és a tudatosság lehet az egyik legfőbb eszközünk a jövő biztosítása érdekében.

Mi lehet a megoldás?

Már többször szó esett arról, hogyan késleltethetjük az éghajlatváltozás hatásait. Most viszont néhány olyan növényt emelünk ki, amelyek jól tűrik a klímaváltozást: ilyen az izsóp, a levendula, a cickafark, a kokárdavirág, a varjúháj, vagy a sudárzsálya. Gyümölcsök közül ígéretes a füge, a gránátalma, a som, a bodza vagy a galagonya. Dísznövényként a leander, cipruska, pázsitszegfű vagy éppen a kutyatej lehetnek jó választások.

Fák közül a kanadai juhar, a szívlevelű szivarfa, a tamariska, a tiszafa és a korallberkenye is jól alkalmazkodik az új éghajlati viszonyokhoz. Az eperfák terméseit élvezhetjük, és ha beigazolódnak az előrejelzések, hazánkban is megtelepedhet az olajfa, a kivi és más déli fajok. Így a változás mellett is találhatunk új lehetőségeket a kertjeinkben és a gazdálkodásunkban egyaránt.

És végül: ha el is tűnne a kávé, még mindig ott a gyógytea. Ha nem lesz csoki, ott az aszalt gyümölcs. Ha pedig nem lesz banán, újra felfedezhetjük a fehér eper ízét. A kulcs a nyitottság, a tudatosság, és a termesztéstechnológia fejlődése – mindez együtt segíthet megőrizni értékeinket és alkalmazkodni az előttünk álló évtizedek kihívásaihoz.

Forrás: egy.hu

Indexkép: pexels.com