„Hogyan lehet pótmegvilágítási áram igényt a töredékére csökkenteni?" – hangzott el a kérdés Utasi Lőrinc PREGA X konferencián elhangzott előadásban, ahol a szakember részletesen bemutatta az energiahatékonysági lehetőségeket.


Az energiahatékonyság kulcskérdés lett a modern mezőgazdasági termelésben – különösen az üvegházak és vertikális farmok esetén. A bemutatott adatokból világosan látszik, hogy például Magyarország áramfogyasztási csúcsértékei messze meghaladják a Svédországban mért értékeket. Ennek oka, hogy míg nálunk és Németországban a fosszilis energiahordozók dominálnak, addig Svédországban a megújulók aránya sokkal jelentősebb. Bár az energiaárak a 2022-es rekordok után csökkentek, a tendencia továbbra is növekvő, így minden energiamegtakarítási lehetőség értékes.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a termelők hogyan tudnak reagálni a napi áramár-változásokra. Az áramköltség aránya a termesztőberendezések összes költségén belül akár 20-40% is lehet, és ennek 60-85%-a áram. Ezért is kiemelten fontos, hogy mind a termesztés előtti, alatti és utáni szakaszban törekedjünk a hatékonyság növelésére.

Már a tervezési fázisban sokat tehetünk: például házon belüli energiaforrások integrálásával, nap- vagy szélenergia használatával, vagy a szürke energia és szén-dioxid hasznosításával. Bár a LED-es világítótestek hatékonysága már közelíti az elméleti maximumot, fontos az aktív hűtés és a világítás intelligens szabályozása is. A lámpák dimmelése például csak akkor hatékony, ha megfelelően nagy teljesítményű rendszert választunk hozzá.

Az aktív áramárfigyelő rendszerek alkalmazása akár 30%-os energiamegtakarítást eredményezhet, üvegházaknál pedig még nagyobbat. A termelőrendszerek belső elrendezése szintén kulcsszerepet játszik – különösen a légtechnika és a fényelosztás optimalizálásában.

Fontos, hogy a kibocsátott fény hasznosuljon a növényeken, és ne vesszen el. Ehhez elengedhetetlen a külső környezet – hőmérséklet, páratartalom és természetes fény – aktív kihasználása. A genetikai fejlesztések szintén hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez. Ahogyan az egyik tanulmány is fogalmaz: „nagyon láttam most nemrégiben egy tanulmányt, ahol azt rebesgették, hogy igazából a fény, ami megérkezik a növényre, annak igazából csak a 10%-a fog hasznosulni biomasszára”.

A dinamikus növénynevelés – vagyis a fényintenzitás és spektrum fenofázis szerinti szabályozása – akár 75%-os energiamegtakarítást is lehetővé tesz. Emellett a spektrumok tudatos használatával gyorsan megtérülnek a korszerű lámpák magasabb kezdeti költségei.

Végül, a termesztés utáni szakaszban sem szabad megfeledkezni a gazdasági szempontokról. A magas termelési költségekhez igazított értékesítési árak, vagy épp a hozzáadott értékkel bíró termékek segíthetik a fenntartható gazdálkodást. Sőt, globális trendekre is érdemes figyelni: például Kínában már működnek olyan vertikális farmok, melyek plázaként, bemutatótérként és közösségi térként is funkcionálnak.

Zárásként Utasi Lőrinc bemutatta legújabb projektjüket is: 23 fajta vetőmagból 100 grammot fognak felküldeni poláris pályára, hogy később nemesítési és oktatási célokra hasznosítsák azokat.

Indexkép: shutterstock.com