Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Nem kísérletezés, hanem tudatos, okszerű technológia – így lehet jellemezni a marcali-kéthelyi Hubertus Agráripari Bt. repcetermesztési gyakorlatát. Mihalics Gergely cégvezető szerint a kulcs a megbízható genetika, az átgondolt talajművelés, a differenciált tápanyagellátás és a jól időzített növényvédelem. Az UMBERTO KWS már évek óta alaphibrid a gazdaságban, a KWS MIKADOS pedig a legújabb favorit – nem véletlenül.

A Somogy vármegyei Hubertus Agráripari Bt. összesen 3500 hektár szántóterületen gazdálkodik, amelyhez további 1500 hektár gyep és 1500 hektárnyi erdőterület is társul. A gazdaság komplexitását mutatja, hogy a növénytermesztés mellett húsmarha-tenyésztéssel, húsfeldolgozással és turizmussal is foglalkoznak. A növénytermesztési ágazatban őszi búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója, árpa és repce szerepel a vetésszerkezetben, ez utóbbira évente 400–600 hektárt szánnak.

kws

Mihalics Gergely a KWS MIKADOS állományában: aratás előtt nincs szükség se deszikkálásra, se becőragasztásra, ami növeli a költséghatékonyságot Fotó: KWS Magyarország Kft.

– A repce a vetésforgónk stabil eleme. Gazdaságilag is megéri, és agronómiailag is jól illeszkedik. Az utóbbi években nem csökkentettük, hanem inkább stabilizáltuk vagy bővítettük a vetésterületét – mondja Mihalics Gergely, aki több mint hat éve irányítja a cég növénytermesztési folyamatait.

KWS: stabil teljesítmény, megbízható genetika

A repcehibridek között az UMBERTO KWS évek óta kiemelt szerepet tölt be a Hubertusnál. „Ez a hibrid minden évben megbízhatóan teljesít. Kiegyensúlyozott, jól bírja a szélsőségeket és az arathatósága is kiemelkedő” – emeli ki a cégvezető.

A KWS MIKADOS-t tavaly még kísérletként vetették a KWS GRANOS mellé. Már a keléstől kezdve látványosan jobban fejlődött, nagyobb zöldtömeget hozott, több oldalelágazással. „A terméseredménye is meggyőző volt: 3,8 tonnás hozamot adott hektáronként, míg a mellette vetett KWS GRANOS "csak" 3,5-öt. Ezért döntöttünk úgy, hogy idén már 45 hektáron próbáljuk ki a KWS MIKADOS-t.

A két hibrid együtt már most a Hubertus repcevetésterületének 60%-át teszi ki. Mihalics Gergely szerint a jövőben ez még nőhet, de mindig az aratás mutatja meg, melyik hibrid kap nagyobb szerepet.

Talajművelés és tápanyagellátás: okszerű és tudatos

A Hubertus technológiájának egyik alappillére a szerves alapú tápanyagellátás. „Szinte minden évben szórunk szervestrágyát vagy komposztot, ami szennyvíziszap és zöldhulladék keveréke. Ez fedezi a foszfor- és káliumigények nagy részét, így nincs szükség külön feltöltő trágyázásra.”

2004 óta nem szántanak a gazdaságban – mélylazítóval és kultivátorokkal dolgoznak, a talajállapottól függően. Barna erdőtalajokon gazdálkodnak, amihez a technológia is illeszkedik. A cégvezető szerint ez a rendszer segít a vízmegtartásban, és a hozamok stabilitását is növeli. „Még aszályos évben sincs drasztikus hozamcsökkenés, mint máshol. Ez biztonságot ad.”

Fotó: KWS Magyarország Kft.

Vetéstechnológia: szemenkénti vetés a jövő

Kétféle sortávval dolgoznak: 12,5 cm-es gabonasortávval és 37,5 cm-es szemenkénti vetéssel.

– A szemenkénti vetés esetében sokkal egyenletesebb volt a kelés, jobban, hosszabban virágzott, egységesebb lett az állomány. A jövőben a teljes repceterületet így szeretnénk vetni – jelentette ki a szakember, aki azt is hozzátette: a prémium minőségű KWS vetőmagok – homogén szemméret, kiváló kelési erély – jól illeszkednek ehhez a vetési rendszerhez. Így elegendő 270-280 ezer magot vetni hektáronként, ami nemcsak hatékonyabb, de gazdaságosabb is.

Növényvédelem: előrejelzés, okszerűség, hatékonyság

A Hubertusnál minden növényvédelmi döntés előrejelzésen alapul.

– Idén a fénybogár brutális rajzást produkált, volt olyan tábla, ahol kétszer is kellett védekezni. Ugyanez igaz a nagy repceormányosra is. A kezeléseket gyakran lombtrágyázással és gombaölőkkel kombináljuk, hogy erősítsük az állományt és növeljük a stressztűrést. Tavasszal kénes nitrogénnel indul a fejtrágyázás, majd jön a folyékony nitrogén – nitrát, ammónium és karbamid együtt. Mindig differenciáltan juttatjuk ki a tápanyagot, hiszen minden tábla más – ez alapján döntünk. Ez nemcsak szakmai, de gazdasági kérdés is. Nincs helyük sablonos megoldásoknak – fogalmazott a cégvezető.

Aratás: deszikkálás és ragasztás nélkül

A Hubertus nem deszikkál és nem végez becőragasztást. „Tudatosan választunk olyan hibrideket, amelyek állóképessége, kipergési ellenállósága kiváló. Ha jó a technológia, nincs szükség további költségre.” A termésátlag 3,8–4,5 tonna között alakul, amit a szakember biztatónak tart. Az aratás általában július első vagy második hetében kezdődik.

A jövő: biztos pontok és kockázatmegosztás

Mihalics Gergely nem tervez radikális változásokat a repcehibrid-választásban. „A KWS hibridek nálunk bizonyítottak. Az UMBERTO KWS és a KWS MIKADOS a következő években is biztos pont marad. De mindig figyeljük, hogy mit mutat a mázsa – az dönt arról, hogy mit vetünk jövőre.”

Ugyanakkor megfontoltak: egyszer már jártak úgy, hogy egy másik cég hibridje ígéretes volt, aztán év végén kiderült, hogy nem hozza az elvárt termést, ráadásul a forgalmazó ki is vezette a fajtát. „Ezért is tartjuk fontosnak a kockázatmegosztást – soha nem vetünk egyetlen hibridet. De a KWS eddig nem okozott csalódást” – jelezte végül.

Indexkép: Mihalics Gergely a KWS MIKADOS hibrid repceállomány egy vitális példányával Forrás: KWS