Szeptember hajnalait a gímszarvasbikák mély, zengő hangja tölti be, és egyre többen indulnak az erdőkbe, hogy fültanúi legyenek a természet egyik leglátványosabb rituáléjának. A szarvasbőgés azonban nem csupán romantikus élmény, hanem a vadgazdálkodás legaktívabb időszaka is – amikor a figyelmetlenség akár életveszélyes helyzeteket is előidézhet.
A természet őszi szimfóniája
A gímszarvas hímjei minden év szeptemberében udvarlásba kezdenek: bőgésükkel jelzik a teheneknek, hogy elérkezett a párzás ideje, riválisaiknak pedig azt, hogy készen állnak a küzdelemre. A mély hangú bőgés olyannyira jellegzetes, hogy még a városokból is sokan indulnak az erdőkbe, hogy személyesen hallják.
A vadgazdálkodók ebben az időszakban 2025. augusztus 29. és szeptember 26. között minden nap 16 óra és másnap reggel 8 óra között részleges erdőlátogatási tilalmat rendelnek el – a turisták biztonsága és a vad zavartalan szaporodása érdekében.
Vadásztársaságok kiemelt szezonja
„A szarvasbőgés a vadásztársaságok életében a legfontosabb időszakok egyike” – mondja Dr. Pilisi Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna vármegyei Területi Szervezetének elnöke.
A gímszarvas hazánk büszkesége, Somogyban, Zalában és Tolnában is szép egyedszámban megtalálható. A vadásztatás nemcsak kulturális és természetvédelmi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír: a vadgazdálkodók számára komoly bevételi forrást jelent.
A bőgés időzítése területenként eltér: síkvidéken és hűvösebb völgyekben hamarabb hallható, míg a Mecsek keleti lejtőin inkább szeptember második hetében kezdődik. A fő időszak három hétig tart, október közepéig pedig gyakran tapasztalható „utóbőgés” is.
Romantika és veszély kéz a kézben
A szarvasbőgés különleges élmény, de a bikák viselkedése ilyenkor megváltozik: a párzás hevében elveszítik óvatosságukat, és gondolkodás nélkül rohannak át akár közutakon is. Egy hárommázsás állattal való ütközés tragédiával is végződhet.
Ezért a vadászatra jogosultak vadveszélyt jelző táblákkal figyelmeztetik az autósokat, és kérik, hogy baleset esetén azonnal értesítsék a rendőrséget.
A kirándulók számára pedig különösen fontos, hogy délutánig hagyják el az erdőt. A késő délutáni és hajnali órákban ugyanis vadászatok zajlanak, ilyenkor az illetéktelen jelenlét életveszélyes lehet.
Vadromantika felelősséggel
A szarvasbőgés tehát egyszerre természeti látványosság, gazdasági tényező és közlekedésbiztonsági kockázat. Aki szeretné átélni ezt az élményt, válasszon kijelölt túraútvonalat, vezetett szarvasbőgés-hallgató programot, és tartsa tiszteletben a vad nyugalmát. Csak így őrizhető meg a varázs: amikor a hajnali erdőben a természet leghatalmasabb énekesei rázendítenek szeptemberi szimfóniájukra.
Forrás: TEOL
Indexkép: Pixabay
