Az éghajlatváltozás, a zuhanó felvásárlási árak, Kína és az USA kötélhúzása, illetve a duplájára nőtt munkaerőköltségek bedönthetik a hazai bodzatermesztést – mondta portálunknak Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének kereskedelmi igazgatója, aki maga is termelő.

– Én ’98 óta termelek bodzát, most 15 hektáron – mondja Csizmadia György. – A terület tíz éve öntözött, de a vízpótlás ma már önmagában nem garancia a termésre. Hiába van csepegtető rendszerem, egy fának naponta 60–80 liter víz kellene. A kutam 150 litert tud percenként, abból nem lehet 8 hektárt öntözni, csak hármat. A Haschberg fajta ráadásul érzékeny az időjárási szélsőségekre és ezt az idei év is bizonyította.

Júniusban nem esett eső, a bodza nem fejlődött, kicsik lettek a fürtök, aprók a bogyók. Féltermés sincs a szokásoshoz, elvárhatóhoz képest. Tavaly is féltermés volt, vagyis a normál évhez képest egyharmad-negyed termést hozunk le. Régen 10–12 tonna volt a hozam hektáronként, most 2–5 tonna – magyarázta.

A gazdasági környezet sem kedvez a bodzásoknak.

– 1998-ban a felvásárlási ár 60 forint volt kilónként, most 350–360. Ez hatszoros ár, csakhogy a gázolaj, a minimálbér tízszeres lett.

Ha arányosan nézzük, most 600 forintnál kellene lennie a felvásárlási árnak, de a termésem harmadannyi. Vagyis minimum a duplájára kellene nőnie az árnak, hogy nullán legyek – fogalmazott.

A piac sem kegyelmez: a bodzasűrítmény sörök, gumicukrok, szörpök színezéséhez használható, de egyre gyakrabban váltják ki feketerépával. Az olcsóbb, hiszen míg a répát 30 forintért veszik kilónként, a bodza 360 forint. Ez tízszeres árkülönbség. Egy kiló sárgarépa-sűrítményből kétszer annyi kell, de még úgy is olcsóbb. Így a kereslet esik vissza: 10 éve 30 ezer tonna bodza termett Magyarországon, most 10–12, de már ez is sok a szakember szerint.

Közben a világpiacon a kínai feldolgozók dominálnak.

– Kína 50–70 százalékát uralja a bodzapor piacnak. Ott nem probléma a munkaerő, az amortizáció, az energia: minden tizede az európainak. Ráadásul, ha tanúsítvány kell, azt is legyártják. Kiviszik a fagyasztott bodzát, készítenek belőle antociánport, és még így is olcsóbb, mint a finn gyár, amely közben csődbe ment. Ez Európa versenyképessége: halálra van ítélve – mondja Csizmadia.


A gyümölcs antociántartalma is csökken.

– A Haschberg fajta nem szereti a forróságot, kifut alóla az időjárás. Vannak ígéretesebb hibridek, dán fajták is, de azoknak meg termékenyülési problémáik vannak. Ez már a 22-es csapdája – jegyzi meg keserűen.

A hazai munkaerőhelyzet szintén kritikus.

– Az alkalmi munkavállalás kivezetésével a kertészeteket elengedték. Ki fog 3500 forintos óradíjért nálam kétszer annyit szedni, mint eddig? A mostani rekeszek 8–9 kilósak, korábban 12–13 kiló volt bennük. A betakarítás költsége így harmadát viszi el az értékesítési árnak. Már most sok helyen a termést otthagyják, nem szedik le, nem éri meg. Ha jövőre még meg is duplázódik a munkadíj, végképp vége – fogalmaz.

Csizmadia György

Az aszály és a hőségstressz miatt már száradásnak indult a bodza lombozata, ami nem szokványos ilyenkor Fotó: Csizmadia György

A termelők szervezetlensége is súlyosbítja a helyzetet.

– A mostani 350 forintban benne lehetne még 100 forint, ha össze tudnánk fogni, ha lenne tárgyalási pozíciónk. De nincs. Matek az egész, és mínuszban vagyunk – szögezte le a gazda.

Csizmadia György szerint ha így folytatódik, a magyar bodzatermesztés jó része eltűnik. És nemcsak a Haschberg fajta – hanem az egész ágazat.

Indexkép: Csizmadia György