Ki hinné, hogy a klímaváltozás nemcsak az ökoszisztémákat és a mezőgazdasági területeket sújtja, hanem közvetlen hatást gyakorol a mindennapi étkezési szokásainkra is. A gyakori hőhullámok, a csökkenő alapanyag-ellátás és az étkezési ritmus átalakulása egyre inkább átszövi a magyar háztartások mindennapjait.

A mezőgazdasági problémák gyökere sok esetben már a téli hónapokban megmutatkozik

Erre hívta fel a figyelmet Horváth Boldizsár agrármérnök, a Farm2Fork alapítója. Az elmaradó csapadék, a száraz tavasz és a forró nyár együtt eredményezik az évi vízhiányt, amely erősen korlátozza a növények fejlődését. A szakember mellett Melegh Laura dietetikus is arra világít rá, miként változik az étrendünk a szélsőséges időjárási viszonyok hatására.

"A nyári forróság és aszályos időjárás tetőzi a bajt, de a téli-tavaszi szárazság sem múlik el nyomtalanul. A klímaváltozással felerősödő szélsőségek a növényeknek sem tesznek jót: az erős, lezúduló záporok sem oldják meg a helyzetet, hiszen ilyenkor csak átfolyik a víz a földeken. Az extrém magas UV-sugárzás és meleg időjárás miatt vannak olyan termények, amik felsülnek, hősokkot kapnak” – hangsúlyozta Horváth Boldizsár. Véleménye szerint a sikeres gazdálkodásnak az öntözés, az árnyékolás és a fóliás termesztés ma már elengedhetetlen elemei lettek.

Hozzátette: "A biztonságos öntözés megteremtése az egyik elsődleges szempont, hogy ne fulladjon kudarcba a zöldség-gyümölcstermesztés. A másik fő szempont a munkaerőhiány orvoslása, ami egyre több termelőt érint. Ilyen szintű forróságban egyre nagyobb kihívást jelent a földeken végzett munka, a fizikai megterhelés miatt egyre kevesebben szeretnének elhelyezkedni a mezőgazdaságban. A nagy szélsőségekre tehát nem csupán technológiai aspektusokból kell alaposabban, klímatudatosabban, adaptívabban felkészülnünk, hanem emberi oldalról is.”

klímaváltozás

 Mivel az idénygyümölcsök szezonja lerövidülhet, így lényeges a megfelelő tárolás és tartósítás – fotó: Shutterstock

A klímaváltozás hatása az áruházak polcain is érzékelhető

Bár a fogyasztók egyre magasabb árakon jutnak hozzá a gyümölcsökhöz, de ennek ellenére azok mégis kelendőek. Egészségügyi szempontból nézve, szerencsére sok hazai vásárló úgy szocializálódott, hogy a gyümölcsfogyasztást mindenképp be kell iktatni a táplálkozási szokások közé. Mivel az idénygyümölcsök szezonja  lerövidülhet, így lényeges a megfelelő tárolás és tartósítás.

A nagy meleg nemcsak a mezőgazdaságot, de a szervezetünket is megviseli

A hőhullámok alatt csökken az éhséghormon (ghrelin) szintje, így sokan csak késő délután vagy este kezdenek komolyabban enni. Melegh Laura szerint: „Ilyenkor gyakran csak valami könnyűt eszünk, amit meg is kívánunk – salátákat, gyümölcsöt, hideg ételeket. Ez nem baj, sőt: domináljon is a zöldség-gyümölcs a tányéron, mert nem fokozzák annyira a hőtermelést, mint a fehérjék vagy a zsírok, mert magas víztartalmuk és alacsony energiasűrűségük miatt kevésbé növelik az emésztés során keletkező hőmérséklet-emelkedést (termikus hatást), így nyáron kellemesebb választást jelentenek!” Ugyanakkor figyelmeztet: „Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne csökkenjen túl alacsonyra az étkezések tápanyagsűrűsége.”

A globális felmelegedés ráadásul hatással van a mezőgazdasági termékek tápanyagtartalmára is: csökkenhet a gabonafélék vastartalma és fehérjetartalma, ami tovább rontja a már egyébként is alacsony hazai vas- és cinkbevitelt. A megoldás a sokszínű, tudatos táplálkozás, ami kisebb, tápanyagdús adagokból áll – hűtve tálalt ételekkel, hideg főzelékekkel, salátákkal és turmixokkal.

"A szezonális és helyi alapanyagokra való törekvés nem csupán divat vagy fenntarthatósági kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kifizetődőbb” – emeli ki Melegh Laura. Szerinte nem baj, ha valaki csak egzotikus gyümölcsöt szeret: „Aki korábban például csak a mangót szerette, azt arra biztatom, hogy nyugodtan egye meg – még mindig jobb, mint ha semmilyen gyümölcsöt nem fogyasztana.” Fontos, hogy mindenki a saját ütemében nyisson a helyi, szezonális alapanyagok felé.

A hazai kertészetekben egyre gyakoribb a mediterrán növények megjelenése – olíva, füge, citrom –, amelyek a melegedő klímának köszönhetően már itthon is sikerrel nevelhetők. A hőérzékeny növények szezonja azonban egyre rövidebb, ezért a fagyasztás és a befőzés hasznos megoldás lehet a tápanyagok megőrzésére.

Hőség idején kulcsfontosságú a megfelelő hidratáltság: az izzadással ugyanis nemcsak vizet, hanem ásványi anyagokat is veszítünk. Melegh Laura a magas cukortartalmú italok helyett házi limonádét, citromos vizet, uborkalevet és lehűtött teákat javasol. Nagyon kell figyelni a romlandó élelmiszerekre is: a gyorsabb romlás megnöveli az élelmiszerpazarlás kockázatát. A szakember szerint: „Nagyon hasznos lehet ilyenkor egy három-négy napos táplálkozási napló vezetése is. Így látjuk, mennyi fehérjét, szénhidrátot, folyadékot, telítetlen zsírt viszünk be, illetve hogy megfelelő-e a lassan felszívódó szénhidrátok aránya” – akár papíron, akár digitális formában.

A klímaváltozás nemcsak veszély, hanem lehetőség is a tudatosabb táplálkozás kialakítására – a döntés a mi kezünkben van.

Indexkép: shutterstock.com