Az Országos Burgonya Növényvédelmi, Tápanyaggazdálkodási és Fajtabemutató Fórumnak a MATE Georgikon Campusa adott otthont még a nyár közepén. A hazai burgonyatermesztés szereplői a bemutató parcellák mellett első kézből kaphattak átfogó képet a szektor jövőjét befolyásoló szakmai, piaci és szabályozási kihívásokról. A fórumon Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke adott részletes tájékoztatást az ágazat helyzetéről. A szakember első körben kifejezte köszönetét a fórum házigazdájának, a keszthelyi Georgikon vezetésének és munkatársainak azért a sokéves munkáért, melyet a hazai burgonyatermesztés érdekében végeznek. Mint rámutatott: Keszthely az egyetlen olyan magyarországi helyszín, ahol kizárólag hazai nemesítésű burgonyafajták előállítása folyik, és ezek kiválóan alkalmazkodnak a hazai klimatikus viszonyokhoz.

– Az itteni fajták bizonyítottan jobban bírják az extrém UV-sugárzást, a vízhiányt, a vírusos betegségeket, és nem utolsósorban a termesztés során is jobban kezelhetők, mint számos nyugat-európai fajta, amelyek nem ilyen körülmények közé lettek nemesítve – fejtette ki Kecskés Gábor, aki általános helyzetképpel folytatta: – Szeptembertől kivonják a metribuzin hatóanyagot, így búcsúzni kell a népszerű Sencor gyomirtótól. Ráadásul e hatóanyag helyettesítésére jelenleg nem áll rendelkezésre más alternatíva. Ez jelentősen megnehezíti majd a gyommentes állomány fenntartását 2026-tól kezdődően.

– Ugyanígy kihívást jelent a rovarölő szerek szűkülő köre is. Kiemelten nagy problémát okoznak a drótférgek, amelyek ellen jelenleg nincs hatékony védekezési lehetőség. A Terméktanács idén elindította a drótféreg-monitoring programot, hogy adatokat gyűjtsön a kártevő elterjedtségéről, és ezek alapján uniós és hazai szinten is nyomást tudjon gyakorolni a szabályozó szervekre.

Piaci zavarok, túltermelési kockázatok

– Az Európai Unióban idén 50 ezer hektárral több burgonyát ültettek, mint az előző évben. Ez önmagában is komoly piaci nyomást jelent, figyelembe véve, hogy Magyarország teljes burgonyaterülete mindössze 6500 hektár körül mozog – mutatott rá Kecskés Gábor. – Ez az uniós termelési volumenhez képest marginális. Eközben több olyan tagállamban – különösen Nyugat-Európában – jelentős mértékű területnövekedés történt, ahol az öntözés nélkül is biztonságosan termeszthető a burgonya az ottani kedvező klimatikus viszonyok miatt.

A trend már rövid távon is komoly piaci következményekkel jár. A szakértők szerint a megnövekedett európai kínálat miatt 2026 tavaszán is jelentős áthúzódó készletekre kell számítani.

A hazai termelők számára ez azt jelenti, hogy a jövő évi vetéstervezésnél különösen körültekintő döntésekre van szükség.

– Nem szabad a mennyiségi termelés irányába „meghúzni a ceruzát”, ha már most előre látható, hogy a piacon túlkínálat lesz – hangsúlyozta Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke egy korábbi szakmai fórumon.

Példaként említette, hogy a boltok polcain még nyár derekán is a már korábban emlegetett francia óburgonya található, 5 kilós kiszerelésben. Ez azt jelzi, hogy a készletek kiáramlása elhúzódik, és nagy valószínűséggel jövőre még tovább tolódik. Ez pedig kiszorítja a hazai friss burgonyát a piacról, különösen a magasabb árfekvésű, prémium kategóriájú fajták esetében.


Kecskés Gábor

Kecskés Gábor Fotó: Horváth Attila

Az ipari burgonyatermesztés sem kivétel. A chipsgyárak jelenleg is a tavalyi évből visszamaradt alapanyagkészleteket dolgozzák fel, így a friss betakarítású korai burgonya nem tudott piacot nyerni. A termelők többsége ennek ellenére inkább örült annak, hogy a gyengébb termés nem halmozódott fel, mert értékesíteni így sem lett volna könnyű.

A tanulság egyértelmű: a vetéstervek összeállításánál nemcsak a termelési kapacitást, hanem a várható piaci keresletet és a meglévő készletszinteket is figyelembe kell venni. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az könnyen eladhatatlan áruval és nyomott árakkal szembesülhet.

A Terméktanács szerepe a termelők támogatásában

– A Terméktanácsba való belépés éves szinten néhány tízezer forintba kerül csupán, amiért cserébe a gazdák naprakész és megbízható piaci előrejelzéseket, technológiai tanácsokat és szakmai támogatást kapnak – hangsúlyozta Kecskés. – A május 30-i nemzetközi burgonyanaphoz kapcsolódó szakmai rendezvényünk például részletesen foglalkozott azzal, mit keres a vevő a boltban, és milyen technológiai elvárásokat támasztanak az élelmiszer-feldolgozók a burgonyával szemben. Ezek az információk kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a gazdák piacképesen, előrelátóan tudjanak termelni. Azok a termelők, akik tagjai a Terméktanácsnak és bejelentett területük van, jogosultak lehetnek eseti növényvédő szer engedélyek igénybevételére is – hívta fel a figyelmet. – Korábban is volt példa arra, hogy ilyen eseti engedélyt csak a tanácstagok kaptak meg.


burgonya

A keszthelyi fajták még július végén is ilyen szépek voltak Fotó: Horváth Attila

Jövőre készülni kell – együtt könnyebb

– A következő 5–7 év kiemelkedően nehéz időszak lesz a magyar burgonyatermelés számára – összegezte az elnök. – Extrém időjárási körülmények, szűkülő növényvédőszer-kínálat és hektikus piaci viszonyok mellett csak azok tudnak talpon maradni, akik időben jutnak megbízható információhoz.

Indexkép: Pixabay