A precíziós mezőgazdaság térhódításával és a digitális technológiák rohamos fejlődésével az agrárium is belépett a negyedik ipari forradalom korszakába. Az „okosfarmok” világában azonban az adat nem csupán információ, hanem stratégiai erőforrás – ezért a mezőgazdasági adatok védelme, tulajdonjoga és szabályozása kulcskérdés lett az élelmiszer-ellátás biztonságának szempontjából. Egy tanulmány erre hívja fel a figyelmet, a mezőgazdaság 4.0 kritikus infrastruktúra státuszát is vizsgálva.



A mezőgazdasági adatok aranybányává váltak

A világ élelmiszer-ellátásában verseny folyik a minél hatékonyabb termelésért, melynek egyik kulcsa a precíziós technológia és a digitális adatgyűjtés. A modern gazdaságokban egyre több adat keletkezik a vetéstől a betakarításig, a trágyázástól az állattartásig. Ezek elemzése révén a termelés hatékonysága nő, a veszteségek csökkennek, sőt – megfelelő rendszerrel – a termés mennyisége is megjósolható. A probléma akkor kezdődik, amikor nem világos, hogy kihez tartoznak ezek az adatok, és milyen feltételekkel használhatók fel.

Az adat, mint stratégiai vagyontárgy

A tanulmány szerint

Magyarországon és Európa-szerte is szükség lenne egységes szabályozásra arról, hogy az üzemi, földterületi, inputanyag-felhasználási, valamint állattartási adatok a gazdálkodó tulajdonát képezik-e, vagy megoszthatók harmadik féllel – például szoftverfejlesztő cégekkel vagy agrárszolgáltatókkal.

A precíziós mezőgazdaság adatainak kezelése során ugyanis számos kockázat merül fel:

  • technológiai függőség a külföldi digitális rendszerektől;
  • adatlopás és visszaélés lehetősége;
  • a piaci szereplők közötti erőviszonyok torzulása, ha az adatok birtoklása nem a gazdánál van.

A digitális agrárgazdaság csak akkor lehet biztonságos, ha az adatvagyon sorsa nemzetstratégiai szinten van kezelve.


digitalizacio

Fotó: Shutterstock

Jogi és adatkezelési kihívások

Az adatkezelés szabályozása jelenleg széttagolt, és főként az EU általános adatvédelmi rendeletére (GDPR) támaszkodik. A mezőgazdasági adatok azonban speciális jellege miatt ennél célzottabb szabályozást igényelnének. A szerzők szerint szükséges:

  • a gazdák adatkezelési jogosultságainak tisztázása,
  • az adatokhoz való szabad hozzáférés biztosítása,
  • transzparens szerződéses viszonyok kialakítása a szolgáltatókkal,
  • és a gazdák digitális tudásának bővítése.

Az Agrár Adatkeretrendszer és a jövő

Magyarországon az Agrár Adatkeretrendszer (AAK) létrehozása már elindult. Ez egy olyan digitális ökoszisztéma, amely strukturált módon gyűjti és elemzi az agráradatokat, és célja a gazdálkodók technológiai döntéseinek támogatása, valamint az adminisztráció csökkentése. Az AAK lehetőséget biztosít arra, hogy az állam és a gazdák közös adatvagyonként kezeljék a keletkező információkat, megerősítve ezzel az élelmiszer-biztonságot és a nemzetgazdasági önrendelkezést.


Kulcskérdés az adatbiztonság

A mezőgazdaság 4.0 lehetőséget ad arra, hogy a magyar agrárium versenyképesebbé, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá váljon. Az ehhez szükséges adatok azonban kockázatot is hordoznak, ha nincsenek megfelelően védve. A tanulmány egyértelmű üzenete, hogy az adatvagyon védelme és a gazdák adatkezelési jogainak biztosítása nemcsak szakmai, hanem nemzetbiztonsági szempontból is elengedhetetlen.

Forrás: Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,  Szakmai Szemle

Indexkép: Shutterstock