A Hottó, Teskánd és Zalaszentmihályfa környéki gabonatáblákon idén a megszokott kukorica vagy búza helyett nagy területen cirok zöldell, amely sárgás-barnás színével különleges hangulatot ad a tájnak. Ez a gabonaféle a jövőben várhatóan még nagyobb teret nyerhet, különösen, ha az éghajlat tovább szárazodik. Magyarországon korábban nagyon elterjedt volt, ám a rendszerváltás után visszaszorult, most azonban újra növekszik a népszerűsége.

A cirok a kölesfélék családjába tartozik, eredetileg Etiópia és Szudán sztyeppéiről, szavannáiról származik, de ma már a világ számos meleg, mérsékelt égövi területén termesztik. Élelmiszerként kedvelt, mivel gluténmentes, GMO-, toxin- és tanninmentes, ráadásul igénytelenebb a kukoricánál, 50 százalékkal kevesebb vizet igényel, és aszályos években akár 10–15 százalékkal magasabb terméshozamot adhat.

cirok

Újra növekszik a cirok népszerűsége – fotó: Pixabay

A konyhában sokoldalúan felhasználható: készíthető belőle gluténmentes liszt, fogyasztható köretként vagy puffasztva is. Bár vetőmagja és terménye 10–20 százalékkal drágább, a termesztés költségei alacsonyabbak, így gyengébb adottságú, szárazságra hajlamos területeken jövedelmező választás lehet. A növény 30–50 százalékkal kevesebb vizet használ fel, mint a kukorica, ami biztonságosabb termesztést tesz lehetővé.

A 2023/24-es szezonban 50 ezer hektáron termesztették Magyarországon, ami az ország szántóterületének egy százalékát jelenti. 2018/19 óta 260 százalékkal nőtt a vetésterülete, az akkori 13 800 hektárról indulva. Átlagtermése 4,2 tonna hektáronként, de öntözve elérheti a 10,5 tonnát is.

A világ legnagyobb ciroktermelői az Egyesült Államok, Nigéria, India, Etiópia és Mexikó. 2021-ben az USA adta a globális termés 17 százalékát, ami jól mutatja a növény nemzetközi jelentőségét.

Forrás: zaol.hu

Indexkép: pexels.com