A hántott repcetarlókon tömegesen megjelent a repce árvakelés, amely már a szik- és kétleveles fejlettségi állapotban vonzza a kártevőket. Egyes régiókban különösen nagy károkat okoznak a különféle bolhafajok. Bár a száraz időjárás eddig távol tartotta a gombabetegségeket, az árvakelés mégis komoly problémákat jelenthet – attól függően, hogy milyen növény kerül a következő szezonban a táblára. Nézzük meg, mi a teendő, ha repcét vagy őszi gabonát szeretnénk vetni!



Amennyiben ismét repce kerül a táblába

Ebben az esetben az árvakelés kiemelten veszélyes, mivel kvázi monokultúrás helyzetet teremt, ezzel fokozva a vetésforgó hiányának kockázatait.

  • Versenyhelyzet a vetett állománnyal: Az önként kelő növények versenyre kelnek a vetett repcével a vízért, tápanyagért és fényért, ami lassítja a fejlődést, csökkenti a télállóságot, és növeli a tőkipusztulás esélyét. Ha ezek aránya meghaladja az 50%-ot, komolyan veszélyeztetik a termés mennyiségét és biztonságát.
  • Zöldhíd a kártevőknek és betegségeknek: Az árvakelés kiváló táptalaj a kártevők szaporodásához, amelyek könnyedén átterjedhetnek a vetett repcére is. Kedvező időjárás esetén a gombabetegségek (mint a fóma vagy a szklerotínia) is megjelenhetnek, tovább növelve a fertőzési nyomást. Ezek a kórokozók évekig megőrzik fertőzőképességüket a talajban.
  • Nehezebb az állomány felismerése: A korai fejlődési szakaszban nem egyszerű elkülöníteni az árvakelést a vetett repcétől, ami késleltetheti a megfelelő beavatkozásokat.
  • Egyenetlen fejlődés az állományban: Az eltérő fejlettségi szinteken lévő növények megnehezítik a gyomirtást, és problémát jelenthetnek a betakarítás időzítésében is.


traktor

Fotó: Pixabay


Ha őszi kalászos kerül a területre

Ebben az esetben az árvakelés főként gyomként viselkedik, de emellett egyfajta zöldhíd szerepet is betölt, amely további veszélyforrásokat jelent.

  • Gyomosító hatás: A repce árvakelés a tápanyagokért és vízért folytatott verseny révén gyengíti az őszi gabona kezdeti fejlődését. Ha az árvakelés virágzik vagy termést hoz, tovább terjeszti magát, így hosszú távú gyomproblémákat okozhat.
  • Kártevők és betegségek áttelelése: A bolhák ugyan nem károsítják közvetlenül a gabonát, de az árvakelésen szaporodva idővel más növényekre is átterjedhetnek. A repcére jellemző betegségek, mint a fóma vagy a szklerotínia, a talajban áttelelve a jövőbeli vetésforgóban újabb fertőzési gócpontként jelentkezhetnek.
  • Gyomirtási nehézségek rezisztens hibridek esetén: Ha az előző repce rezisztens hibrid volt, például imidazolinon-toleráns változat, az árvakelés gyomirtása jelentősen megnehezülhet, mivel nem minden herbicid hatásos ellene.

Hogyan védekezhetünk a repce árvakelés ellen?

A legjobb védekezés a megelőzés: a betakarítás optimalizálásával csökkenthető a magveszteség, valamint a vetésforgó szigorú betartása (repce után 3-4 év szünet) jelentősen visszavetheti az árvakelés lehetőségét. A védekezés során mechanikai és kémiai módszerek is alkalmazhatók, akár kombináltan is – mindig igazodva a következő kultúrához.



Ha repcét vetünk a területre

  • Mechanikai eljárások: Sekély (legfeljebb 3 cm mély) tarlóhántás a magok csíráztatására, majd ismételt tarlóápolás. A régebbi magok csíráztatása érdekében korai, mélyebb talajművelés is ajánlott. Magas árvakelési arány esetén mechanikai gyomirtás (például kultivátorozás) a 4-5 leveles állapotban, lehetőleg száraz időjárási körülmények között.
  • Kémiai védekezés: Preemergens vagy posztemergens gyomirtók alkalmazása a gyomok, köztük az árvakelés visszaszorítására.
  • További javaslatok: Emelt vetőmagnorma a gyomelnyomó képesség növelése érdekében, valamint szélesebb sortáv (minimum 25 cm), ami megkönnyíti az árvakelés észlelését. A talajba juttatott Trichoderma-gomba segíthet csökkenteni a kórokozók jelenlétét.



Ha őszi gabona lesz a következő kultúra

  • Mechanikai módszerek: Tarlóhántás és szántás a magvak eltávolítására vagy csíráztatására. Többszöri sekély talajművelés segíthet az újabb kelési hullámok felszámolásában még a vetés előtt.
  • Kémiai eljárások: Totális gyomirtás a vetés előtti időszakban a leghatékonyabb megoldás.
  • Hasznos tippek: A tarlókezelés nemcsak a növényi maradványok gyors lebontását segíti elő, hanem a tápanyagok jobb feltáródását is biztosítja a következő kultúra számára.

Az időben és szakszerűen végzett beavatkozásokkal jelentősen mérsékelhetjük a repce árvakelés okozta problémákat. Fontos, hogy minden esetben konzultáljunk növényvédelmi szakemberrel, aki az adott helyi viszonyokhoz igazítva segít a legmegfelelőbb megoldást kiválasztani.

Forrás: hirosagraria.hu

Indexkép: Pixabay